Kukába dobta az Ab a Fidesz hajléktalan-törvényeit

Ellenzéki pártok üdvözölték, hogy az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltóság védelmével ellentétes, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. A Társaság a Szabadjogokért civil jogvédő szervezet szerint meg kell szüntetni a megbírságolt hajléktalanok ellen folyó eljárásokat.

2012. november 14., 10:04

Az Ab kedden ismertetett határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra használatát. A testület megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, valamint a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására. Az Ab megállapította, összeegyeztethetetlen az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él.


Dénes Balázs, a TASZ elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a szervezet régóta hangoztatja, hogy az eddigi szabályozás súlyosan sértette az emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot, kriminalizálta a szegénységet, valamint ellentétes volt a jogbiztonság követelményével, ezért üdvözlik az Ab döntését. Kiemelte, hogy azokat a folyamatban lévő eljárásokat, amelyek nyomán a most megsemmisített rendelkezések szerint bírsággal sújtják a hajléktalanokat, meg kell szüntetni.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvényből a civil szervezet elnöke szerint az következik, hogy az Ab akkor járt volna el helyesen, ha elrendeli a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát. Így lehetőség nyílt volna arra, hogy hazai fórumon – perújítás keretei között – orvosolják az alapjogsérelmet – közölte Dénes Balázs. Hozzátette: mivel erről a határozat explicit módon nem rendelkezik, perújításnak nincs helye. A TASZ emiatt úgy látja, hogy a jogorvoslat egyetlen lehetséges fóruma a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága – áll a közleményben.

MSZP: harcolni nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen kell

Az MSZP szerint harcolni nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen kell, az pedig embertelen és álszent viselkedésre vallott, hogy a kormány büntette a fedél nélkülieket. Lendvai Ildikó közölte az MTI-vel: az önkormányzatok gyakran lerombolták a hajléktalanok külterületen lévő kunyhóit és büntették őket, ha a kukákban találtak ruhát vagy ennivalót, a fővárosi önkormányzat illetékes bizottsága legutóbb pedig nem engedélyezte étel- és ruhaosztó karitatív rendezvény megszervezését.

Az MSZP elvárja, hogy az Országgyűlés és a kormány ne trükközzön, „ne próbálja javítani a javíthatatlan paragrafusokat”, és a hajléktalanokat segítő szervezetek bevonásával keresse a segítségnyújtás bővítésének lehetőségeit. A párt felszólította azokat az önkormányzatokat, amelyek „élen járnak a hajléktalanok és szegények üldözésében”, hogy semmisítsék meg a törvénysértő rendelkezéseket.

LMP: Megbukott a hajléktalan embereket üldöző politika

A Lehet Más a Politika üdvözli az Alkotmánybíróság legújabb határozatát, amely alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a hajléktalan emberek közterületen élésének törvényi tiltását. A párt szerint a testület indoklásként egy az egyben kimondta, amit az LMP már régóta hangoztatott: „a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie”. A Fidesz-KDNP-kormánynak így szembesülnie kell azzal, hogy még a saját, a szociális jogok szempontjából teljesen lecsupaszított alaptörvényük alapján sem lehetséges a hajléktalan személyek megbüntetése, kriminalizálása. Egyértelműen megbukott az az embertelen politika, ami a hajléktalan embereket, és nem pedig a hajléktalanságot üldözi.

Az LMP szerint a fővárosi közgyűlés fideszes többsége mindig is élen járt a hajléktalanság kriminalizálásában. A közgyűlés 2011 májusa óta tette pénzbírsággal büntethetővé azt, ha valaki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja. A fővárosi LMP akkor mondott le a hajléktalanügyi megbízotti pozícióról tiltakozásul, amikor a közgyűlés Szabó Máté ombudsman kérésére sem vonta vissza az alkotmányellenes rendeletét tavaly augusztusban.

Az Alkotmánybíróság tavaly év végén már a kukázás büntetését is alkotmányellenesnek minősítette. Az újabb egyértelmű alkotmánybírósági pofon után nincs más út: a rendészeti megközelítés helyett végre a szociálpolitika eszközeivel kell megkezdeni a hajléktalan emberek súlyos helyzetének megoldását. Valódi megoldást a hajléktalanságot megelőző lakáspolitika, egy kiterjedt közösségi lakásszektor kialakítása, illetve a hajléktalan embereket segítő emberléptékű szociális rendszer kialakítása jelenthet – zárul az LMP közleménye.