Krekó Péter: Már vannak arra utaló jelek, hogy keleten és nyugaton is unják Orbán Viktor kettős játékát
– Hallotta? A választás utáni éjszaka Orbán Viktor váratlanul megbetegedett és kórházba került.
– Igen, ez nagyon népszerű álhír volt, sebesen terjedt, mert sokan akartak hinni benne az ellenzéki oldalon.
– Az eset összefoglalója is lehetne a könyvének, amelynek egyik üzenete, hogy szinte mindannyian vágyunk a feszültségoldó álhírekre. Régen sem volt ez másképp, mostanra viszont elszaporodtak az efféle történetek. Miért?
– Beléptünk az igazság utáni korszakba: a tények kevésbé számítanak, az érzelmek, a személyes hitek nyomnak többet a latban. Világszinten tapasztalható, hogy leépülnek a párbeszédek, kopik a vitakultúra. Az emberiség politikai értelemben ismét törzsekbe szerveződik. Kényelmesebben érzi magát a világban az, aki az adott törzs hiedelmeit és mítoszait magáévá teszi, a valóság ugyanis túl összetett és megmagyarázhatatlan sokszor. Az álhírek által erősödik a csoportösszetartás, hiszen a tagok úgy érzik, ezekről a hírekről csak ők tudnak, a kívülállók nem. Mert ők a beavatottak. Mindenütt az látszik: erre a torzító és hamis információkon alapuló világnézetre politikát lehet alapozni.
– Ahogy Magyarországon is.
– Mi európai viszonylatban is kilógunk a sorból, mivel a hatalom maga gyártja az összeesküvés-elméleteket, és néhány, a fentihez hasonló álhírtől eltekintve uralja is ezt a terepet. Ilyesmi legfeljebb keleti autoriter rendszerekben fordul elő, az unióban nemigen.
– Azért is érdekes, hogy ekkora lett a fogékonyság a dezinformációra, mert ez a retorika eddig inkább háborús helyzetben tudott hatásos lenni. Mitől lettek újra kelendők az alternatív tények?
– Alapvetően megváltoztak a világban korábban meggyökeresedett viszonyrendszerek. A tömeges bevándorlás átrendezte az érintett országok demográfiai térképét, a globalizáció társadalmi és gazdasági hatásai is mélyrehatók. Előtérbe kerültek a kulturális identitás és az önazonosság kérdései. Nem csak Európában, Amerikában is, ahol többek közt az terjedt el, hogy Obama a Fehér Házban naponta többször Allahhoz imádkozik, vagy hogy Floridában bevezették a saríatörvénykezést. A menekültválság világszerte nagy lendületet adott a jobboldali populista pártoknak, amelyek működésétől elválaszthatatlan az ellenségkép-keresés és ezáltal az összeesküvés-elméletek gyártása. De a közösségi média is sokat segít az álhírek terjedésében, kikapcsol ugyanis tartalmi szűrőket az információs környezetünkből.
– De hogyan tudtak utat törni az idegenellenes konteók nálunk, ahol nincs menekültválság, de még menekült sem nagyon?
– A Magyarországot muszlimokkal elárasztó, az Európai Uniót dróton rángató Soros Györggyel kapcsolatos teóriák a nemzeti szuverenitás kérdéseit feszegetik, ami nálunk történelmileg az egyik legfontosabb téma. Lengyelországban is hasonlóak a múltbeli sérelmek, hiszen ott is évszázadokon át sérült a nemzeti önállóság. Nem véletlen, hogy a magyar és lengyel összeesküvés-elméletekben szembetűnő a hasonlóság. Ráadásul, lássuk be, ezen a téren nem állunk túl jól: az ütközőzónákban lévő kis államoknak, néhány kivételtől eltekintve, az egész világon korlátozott a szuverenitásuk. Orbán Viktor rájátszik erre az élményre, a nemzethalál vízióját vázolja fel, és feléleszti a szabadságharcos archetípusát. Autoriter vezetőként egyébként nagyon is hitelesen tudja ezt játszani a híveinek: előveszi a régi, Magyarországon már a 20. században is használt toposzokat, például azt, hogy a baloldaliak a Nyugattal szövetkeznek a nemzet ellen.
– A baloldalon pedig nem látszik szándék a tévhitek eloszlatására, bár úgy sejtem, eleve hátrányból indulnának a jobboldali populista retorikával szemben. Hiszen ők esetlenül mozognak ebben a világban.
– Egy kis macedón falu tinédzserjei hónapokon át fényűző módon éltek az online hirdetési pénzekből, miután az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trumpot segítő álhíreket gyártottak, és több millió amerikai szavazóhoz jutottak el a cikkeik. Nem politikai elhivatottságból segítették épp Trumpot, próbálták ők Bernie Sanders és Hillary Clinton táborát is megcélozni, de azon az oldalon nem voltak annyira fogékonyak az álhírekre.
– A kormány összeesküvés-elméletei szemlátomást egyre vadabbak. Be kell keményíteni ahhoz, hogy fenntarthassák a ránk oktrojált párhuzamos világot?
– Van egyfajta körbeforgó logikája ennek, mindig egy kicsit emelni kell a tétet, hogy állandósuljon a feszültség. A jobboldali populisták áldemokratikus érvelése szerint ők a társadalmat foglalkoztató aggályokra és a többségre jellemző félelmekre, illetve érzésekre reagálnak. Valójában sokszor ők maguk mesterségesen állítják elő ezeket a félelmeket. A Cambridge Analytica Trump-kampányt segítő volt alkalmazottja úgy fogalmazott: az adatok alapján az amerikai választók démonaira akartak hatni. A gerjesztett félelmek bázisán terjesztik az összeesküvés-elméleteket, amelyek persze további félelmeket indukálnak. És ezekből a történetekből egy idő után képtelenség kilépni, ez inkább egyirányú utca. Ráadásul erősödnek a konfliktusok az EU-val, így szükség lesz az összeesküvéses keret fenntartására.
– Hova vezet ez? Orbán Viktor véletlenül kilavírozhatja az országot az unióból?
– Orbánnak jelenleg ez egyáltalán nem áll érdekében. És az unióból nem is olyan egyszerű kilavíroznia magát egy országnak. Viszont az a Nyugat-ellenes retorika, amit Orbán használ, egy idő után kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Nagy-Britanniában évtizedeken át sulykolták a lakosságnak, mennyire rosszul járnak az Európai Unióval, mígnem, a populisták legnagyobb döbbenetére, kiszavazták magukat onnan. Ez sem a népszavazást kezdeményező Cameronnak, sem a Brexit-tábornak nem jött jól. Utóbbiaknak ugyanis érdekükben állt, hogy az EU-val örökösen lehessen viaskodni. Ami Magyarországot illeti, látványosan növekszik a diplomáciai elszigeteltségünk. Az Egyesült Államokkal rég volt ilyen fagyos a viszony. Az Európai Unióból is egyértelmű jelzések jönnek a korrupció, a civileket érintő lépések, a lex CEU és hasonlók miatt. És Orbán még továbbment: a magyar kormány a jelek szerint megvétózta az EU–Afrika-megállapodást a szokásosnak mondható érveléssel, hogy az nem ítéli el hangsúlyosan a migrációt. Belpolitikai értelemben ennek semmi értelme nincs. A Jobbik a saját belső problémáival van elfoglalva, az ellenzék sem képes most érdemben reagálni erre. Mintha inkább Oroszországnak lenne gesztus ez a lépés. De egyszer Vlagyimir Putyinnak ez is kevés lesz. Eddig bejött a hintapolitika, Kelet és Nyugat között egyensúlyoztak, keletről jöttek a kétes és átláthatatlan üzletek, nyugatról pedig az uniós források. De előbb-utóbb a nemzetközi partnerek keleten és nyugaton egyaránt megunhatják ezt a kettős játékot, és már most is vannak erre utaló jelek.
– Könyvéből kiderül, hogy a magyarok fele hisz a homeopátiában. Széles a tábora az oltásellenességnek is. Nem kellene először ezen a szinten küzdeni az összeesküvés-elméletek ellen ahhoz, hogy a politikusok szellemi hadjárata ellen is felvérteződhessünk?
– A kettő szorosan összefügg. A konteóhívők nem csak a fő irányvonalhoz tartozó politikusoknak nem hisznek, a hagyományos intézményrendszerekben és a tudományban is megrendült a bizalmuk. A politikai és tudományellenes összeesküvés-elméletek egy univerzumot alkotnak. Kásler Miklós miniszteri kinevezése mintha ennek a szimbóluma lenne. Az igazság utáni, de bizonyos szempontból felvilágosodás előtti gondolatok egész tárházát vonultatta fel: a rákot a tízparancsolat gyógyítja, az Árpád-háziak génállománya nem finnugor, hanem eurázsiai, és a nők azért élnek tovább, mert élvezik a férfiak társaságát. A kormányzati médiában megjelenhetnek olyan hírek, hogy a naptej rákot okoz, ami életveszélyes, hiszen a naptej nélküli napozás okozhat bőrrákot. A konspirációs és álhírlogika elterjedésének nehéz határt szabni – főleg, ha nincs is rá politikai akarat.
– De a téveszméknek azért van kijózanító végkifejletük, nem? Az oltásellenesség miatt kitörhetnek évszázadok óta elfeledett járványok, illetve meghalhatnak betegek, ha a hagyományos orvoslás helyett homeopátiával kúrálják magukat.
– Valóban, ha a beteg nem gyógyul meg a sokadik homeopátiás szertől sem, talán mégis el fog menni orvoshoz. És nem szabad lemondani a meggyőzés lehetőségéről sem: vizsgálataink szerint az analitikus gondolkodás fejlesztésével, racionális érvekkel, nevetségessé tétellel az összeesküvés-elméleti hiedelmeket vissza lehet szorítani. De ez nem megy automatikusan: politikai akarat és közpolitikai programok kellenek hozzá. A probléma, hogy a XXI. század kommunikációs technológiáját használva rendkívül hatékonyan lehet középkori gondolatokat terjeszteni, és olyan korban élünk, amikor egyre többen élnek ezzel a kísértéssel.
