Közmunka lehet a kéményseprés?
A Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) bár üdvözli az új kéményseprő-ipari törvény megszületését, ugyanakkor továbbra is problémásnak tartja, hogy a jogszabály nem ír elő a kéményseprők számára szakképzettséget, valamint, hogy a végrehajtási részletszabályok még nem ismertek.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke a 168 Óra Online-nak elmondta: a törvény egyik aggodalomra okot adó rendelkezése az, hogy nem kíván meg szakképzettséget a kéményseprő-ipari tevékenységben történő részvételhez, mindössze büntetlen előélet szükséges és az, hogy a munkavállaló ne álljon a kéményseprő szakma vonatkozásában foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A most hatályban lévő 2012/90-es törvény is ezeket a feltételeket támasztja, ugyanakkor a 63-as BM-rendelet részletesen szabályozza a munkavégzést, például kéményseprőpari szakmunkásvégzettséget ír elő, és taglalja, hogy milyen munkafolyamatokat milyen képzettséggel lehet ellátni. A szakszervezet attól tart, hogy amikor a régi törvény és vele együtt a BM-rendelet hatályát veszti, az új jogszabályban nem lesznek benne a szigorú előírások. Ez pedig akár azt is jelentheti, hogy az eddig csak pletykaszinten felmerült lehetőség valósággá válik és ténylegesen közfoglalkoztatottak fognak kéményt seperni.
A szakma ugyan kapott szóbeli ígéretet a döntéshozóktól arra vonatkozóan, hogy szó sincs arról, hogy közfoglalkoztatottak végeznék ezt a munkát, a KOSZ elnöke szerint eloszlatta volna a kételyeket, ha ezt törvényi szinten is rögzítették volna. Reméli, hogy az alsóbb szintű jogszabályok majd szabályozzák ezeket a kérdéseket.
Vámos Csaba az új kéményseprő-ipari törvény megszületését mindenképpen előrelépésnek tartja a korábbi bizonytalan helyzethez képest. A törvény enyhítette azt a fajta létbizonytalanságot, amelyben a kéményseprők éltek, ugyanakkor sok munkavállaló számára még kérdés, átveszi-e őket az új szolgáltató, ha a régi munkáltató szerződése lejár, vagy felmondják a szerződését.
