Még jobban megköti az Orbán-kormány Budapest és a nagyvárosok kezét, tömegközlekedésre kell költeni az iparűzési adót
Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják - közölte kedd délután Tuzson Bence, Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
Ez az adónem a települések legfontosabb bevétele, amiből meglehetősen szabadon, a saját igényeik, adottságaik szerint gazdálkodhattak. Döntő részben eddig is az önkormányzatok fizették a helyi tömegközlekedés működtetését, erre kötelezettségük is volt, ugyanakkor az állam beszállt a finanszírozásba.
Ebben a helyzetben jött Tuzson Bence bejelentése, vagyis hogy „szeretnék egyértelműsíteni" a feladatot, így törvénybe fogják foglalni, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani, és csak ha ez biztosítva van, azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra költeni. Hozzátette,
„ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni".
Bár a törvény minden településre érvényes, az államtitkár mégis azt a fővárost emelte ki, amely Karácsony Gergely megválasztásával ellenzéki képbe került október 13-án.
Kiszállás következik
Megjegyezzük, 2010-2018 között a budapesti tömegközlekedés elképesztő gondokkal küzdött Tarlós István irányítása alatt,
a főváros csak állami hitellel tudta megkezdeni a 3-as metró felújítását és egyéb korszerűsítéseket,
az állam átvállalta a Budapest-környéki agglomerációs közlekedés évi 10 milliárdos terhét,
Budapest lemondott a HÉV-ek működtetéséről, bár utóbbi költségvetésébe továbbra is hatmilliárd forintot fizet a MÁV-nak.
Hozzátesszük, hogy a környéki közlekedés működtetése évi 10 milliárdos hiányt is termelt a fővárosnak. A 444 még az előző városvezetés becslése alapján azt írta októberben, hogy
az Orbán-kormány fokozatosan kivonul, 20 milliárd forinttal kevesebbet ad a fővárosi tömegközlekedésre, mint korábban.
A kabinet tehát úgy akarja magára hagyni a fővárost a tömegközlekedés finanszírozásában, hogy
- Tarlós István idejéből örökölt jelentős működési hiányt az új vezetés;
- a járműpark átlagéletkora miatt elengedhetetlen új járművek beszerzése;
- Tarlós kormányzása alatt 7 éve nem emelkedtek a jegyárak;
- Már a Tarlós-kabinet idején jelezték a BKV szakszervezetei, hogy elengedhetetlen a béremelés.
Pécs, Szeged és Miskolc is vakarhatja a fejét
A kisebb települések vagy egyáltalán nem kényszerülnek helyi tömegközlekedés működtetésére a lakosságszám miatt, vagy néhány útvonalon megoldható a szolgáltatás. A településeken áthaladó helyközi közlekedés pedig elsősorban az államot terhelik.
Az Orbán-kormány által belengetett módosítás egyértelműen a nagyobb városokat bünteti, nem csak Budapestet.
Az önkormányzatok helyzete viszont nem túl rózsás: miután 2012-2014 között a kormány 1300 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az önkormányzatoktól, „cserébe” csökkentette az önkormányzatok állami támogatását is. Az önkormányzatok azonban a rendszerváltás óta kevésbé voltak sikeresek abban, hogy pusztán saját bevételükből finanszírozzanak minden helyi szolgáltatást, ezért az adósság átvállalása után működési hiány lépett fel. Számos önkormányzat pedig hatalmas hiányt örökölt az előző vezetéstől. Mutatunk néhány példát.
Pécs esetében a pontos hiányról megy a vita az új ellenzéki vezetés, a leváltott Fidesz és a Magyar Államkincstár között. A város számláján ugyan milliárdos pénzösszeg áll rendelkezésre, a Péterffy Attila polgármester szerint 18 milliárdos a hitelállománnyal és közel 5 milliárd forint működési hiánnyal vette át a várost. A baranyai megyeszékhelynek eddig is a legnagyobb gondja a városi cégekben keletkező hiánnyal volt gondja, a kormány iparűzési adót érintő módosítása erősen korlátozhatja a várost, hogy egyáltalán menedzselje hiányt a saját bevételeiből, amiben egyébként sem bővelkedik. Az új városvezetés egyenesen csődközeli helyzetről beszél.
Miskolcon Kriza Ákos fideszes polgármester 14,4 milliárdos tartozással adta át a várost az új vezetésnek, miközben a rendelkezésre álló pénzkeret 2,4 milliárd. Eközben a helyi tömegközlekedés is óriási gondokkal küzd: annyira kevesen akarnak a tömegközlekedési cégnél dolgozni, hogy már járatokat is ritkítani kellett.
Szeged meglehetősen híres a helyi tömegközlekedés magas színvonaláról, amit uniós forrásokból is sikerült fejlesztenie. Az állam a városban szintén fokozatosan kivonult a helyi közlekedés finanszírozásából: 2013-ban még 1,9 milliárd forinttal szállt be a működtetésbe, de 2015-ben már csak 1,3 milliárddal. Egyúttal a meglévő támogatás is inflálódott, a delmagyar.hu-n megjelent 2016-os cikk szerint már akkor is 400 millió forintot kellett a városnak bepótolnia a közlekedésbe, tehát
az állami kivonulás 1 milliárd forintos extra terhet jelentett négy éve is Szegednek.
Azok a városok tudják valamelyest könnyebben megoldani a helyzetet, ahol az állami beavatkozás miatt olyan cégek telepedtek meg, amelyek nagy iparűzési adót fizetnek. Ilyen települések például
- a fideszes vezetésű Kecskemét, ahova a kormány a Mercedes-gyár létesítését támogatta;
- a fideszes vezetésű Győr, ahol az Audi hatalmas adóbefizető;
- a fideszes Debrecen, ahol az egyébként is magas adóbevételeket az állami támogatással odavitt BMW tudja növelni.
