Következik a híradó, kapcsoljuk az MTI-t: Belénessy Csaba a köz új szolgálatáról

- Régi épületben, régi irodában ülünk, mégis teljesen új világba csöppentünk.

– Ugye, ismeri a megszüntetve megőrzés doktrínáját? Újítunk, miközben az eddigi funkciót, a hírek közreadását is megtartjuk.

- Úgy tetszik, önre is igaz a filozófiai elmélet, hiszen korábban ugyanitt volt stratégiai alelnök.

– Igaza van, de nem nézek vissza, az új feladatra koncentrálok. Most tesszük le a magyar BBC alapjait.

- Ami nem arat osztatlan sikert: a minap üres címlappal jelent meg a Magyar Narancs, az ÉS, a Népszava, és számos hírportál is tiltakozott a tervezett médiarendszer ellen.

– Közszolgálati újságíró vagyok, médiapolitikai ügyekkel nem foglalkozom.

- Az ön pozíciójában nem lehet nem foglalkozni ezzel.

– Az én pozícióm nem politikai. Mesterember vagyok, akinek most ki kell alakítania egy új szervezetet. Amúgy az új médiatörvényt alkalmasnak tartom a közszolgálat megújítására. Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez.

- Mit jelent lojálisnak lenni a kormányhoz?

– Egy közszolgálati újságíró nem lehet a kormány ellensége, nem kérdőjelezheti meg a szabadon választott kabinet hatalmát. Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval.

- A most kinevezett közszolgálati vezetők kivétel nélkül jobboldalról érkeztek, ahogy ön is.

– Mindegyikünk komoly szakmai múlttal bír. Amúgy a közszolgálati újságírásnak objektívnek kell lennie. Én is erre törekszem. Az pedig teljesen normális, hogy vannak a jobb- és a baloldalhoz köthető sajtóműhelyek. A lényeg: tartsák be a médiatörvényt. 1985 óta dolgozom a közszolgálatban, rengeteg kormány volt azóta hatalmon. Ha az a kérdés, hogy konzervatív értékrendű ember vagyok-e, a válaszom: igen. De nem hiszem, hogy politikai kinevezett lennék. A döntésben a szakmai múltam és a bennem megbízó médiahatóság értékítélete játszott szerepet.

- Az a médiahatóság, amelyik öt perc meghallgatás után és pályáztatás nélkül nevezte ki önöket.

– A médiapolitika határozott elképzeléssel bír arról, miként kell átszervezni a közszolgálatot. Ennek végrehajtásához kerestek embereket, és találtak meg engem a hírközpont vezetésére, hiszen mind a négy közmédiumban hírterületen dolgoztam.

- Soká húzódott a vezérigazgatók kinevezése.

– Mert van egy törvényes folyamat a jelöléstől a megválasztásig.

- Úgy tudni, többen nem akarták vállalni a tisztséget, mondván, ezek csak díszletállások.

– Bennem fel sem vetődött, hogy ne vállaljam. Azt hiszem, a többiekben sem. Az MTV, a Magyar Rádió vagy Duna Televízió vezérigazgatói széke is komoly, fontos pozíció.

- Egy nemzetközileg is elismert lengyel médiakutató, Karol Jakubowicz szerint médiarendszerünk túlságosan központosított, nincs benne fék, nincs kontroll, az egész rendszer látványosan függ a politikától.

– Ahogy mondtam: nem foglalkozom médiapolitikával. Attól, hogy egy kormányintézmény a felügyelő szervünk, még lehet tisztességesen újságot írni. Különben is: a közszolgálat csak egy szelete a magyar tájékoztatás világának. Az átalakítás nem érinti a kereskedelmi médiumokat.

- Dehogynem. Ezért a fehércímlapos tiltakozás is.

– Ez az ő dolguk. A mi területünkön történő változás annyiban érinti majd mondjuk, a 168 Órát, hogy 2011 első negyedévétől ingyen kapja a híreket.

- És a változásnak köszönhető az is, hogy a médiahatóság kvázi bíróságként oszthat ki akár 25 milliós bírságokat, ha úgy ítéli meg, nem szakszerűen járt el az újságíró. Pedig Szalai Annamária azt nyilatkozta, hogy annak idején az ORTT-ben szolgáltatói és politikai érdekek szivárogtak be a döntésekbe, és ez mostantól másképp lesz. Az MTI mit tesz majd a „beszivárgások” ellen?

– Szalai Annamária komoly ember és komolyan szokott beszélni. Rövidesen elkészül a közszolgálati kódex, amely tartalmazza a kötelezettségeket, amelyeket számon is kérnek majd rajtunk. Egyelőre ennyit tudok.

- Meghatározták, mi a közszolgálat?

– A közszolgálatot eddig senki nem tudta definiálni, de ha elém tesznek egy riportot, cikket vagy hírt, pontosan meg tudom mondani, hogy közszolgálati tartalmú-e vagy sem.

- Pedig a médiaátalakítás első lépéseként az országgyűlés módosította az alkotmányt. Eszerint „a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében”. Mit jelent a megfelelő tájékoztatás?

– Ahogy az állampolgárnak joga van ingyenes orvosi ellátáshoz vagy az oktatáshoz, úgy az ingyenes tájékoztatáshoz is. Az MTI költségvetésének háromnegyede állami pénz, ezért úgy ildomos, hogy ingyen adjuk a híreket mindenkinek.

- Nem árulta el, mi az a megfelelő tájékoztatás. Ki dönti el, mi az és mi nem?

– Ha a tartalomra kérdez, előveszem majd a készülő médiakódexet. Módszerként pedig azt jelenti, hogy a közszolgálati médiumokat ingyen lehet olvasni, nézni és hallgatni.

- Ami a négy közmédium összevonását illeti: míg az MTI és a Magyar Rádió stabil pénzügyi helyzetben kerül a nagy kalapba, az MTV katasztrofálisan eladósodott, a Dunánál is gondok vannak. Az összeköltözés során ön javasolja majd, hogy az MTI melyik ingatlanát adják el?

– Nem. Az ingatlanok a vagyonkezelő és műsortámogató alapba, vagyis állami tulajdonba kerülnek. Tagja leszek a grémiumnak, amely eldönti, hogy kinek mennyi jut az évi 64 milliárdos költségvetésből, de ha szerencsém van, ritkán látok majd kockás papírt.

- Bár leszögezték, hogy a közmédiumok megőrzik önállóságukat, mégis összevonják a vagyonukat, ingatlanjaikat, üzemeltetésüket, személyzeti ügyeiket, még a tartalom előállítást is.

– Nem új az ötlet. Már 1998-ban született egy dolgozat a közmédiumok összevonásáról, méghozzá a szocialistákhoz közel álló média szakember, Fehér Zsuzsa tollából. Csak nem volt hozzá politikai támogatottság. Most pedig van. Ésszerűsödik az életünk. Az MTV, a Duna és a Magyar Rádió műsorrácsot készít, és megrendeli tőlem a napi Híradót, Krónikát. Az MTV-ben a bemondó fél nyolckor azt közli: következik a Híradó, kapcsoljuk az MTI-t. Nem toborozunk új gárdát, csak egy helyre gyűjtjük a régieket, pontosabban közülük azokat, akiket alkalmasnak tartunk a feladatra. A cél a gazdaságosabb és hatékonyabb működés. A turnusvezető dönti el, mely eseményre, mekkora stáb menjen ki: operatőr, tévériporter, rádióriporter, írott sajtós és fotós. Ők hozzák a nyersanyagot. Ha minden közmédiumnak szüksége van a tudósításra, elkészítjük számukra. Előfordulhat, hogy mindkét tévében ugyanaz a tudósítás megy, és olyan is lesz például, hogy kiegészítjük határon túli momentumokkal a Duna számára.

- Uniformizált híradókat látunk majd?

– Nem. Remélem, hogy a nézők annyit vesznek majd észre, hogy a híradó jobb, érdekesebb lett.

- És hogy jönnek be a képbe az említett BBC-alapelvek?

– A BBC-modellben egységes elvek és együttműködési szabályok szerint működnek a különböző területek. Nálunk is így lesz.

- Ön azt nyilatkozta: a kormánynak is érdeke, hogy legyen egy tisztességes közszolgálati tájékozódási pont. Ez már a lojalitás része?

– Romantikus válaszom van. A médiumokat általában tulajdonosi, politikai érdekek vezérlik. A közszolgálat akkor igazodási pont, ha egy hír hallatán az emberek azt mondják, nézzük meg, mit mond erről az MTI, mert abban bízunk, az ad objektív képet. Az orrom alá dörgölheti, hogy ez mostanáig nem így történt, de én változtatni szeretnék ezen. Igazodási ponttá akarom tenni a közszolgálatot. Ha nem leszünk hitelesek, az emberek nem fognak használni bennünket.

- Egy interjúban úgy vélte: az MTI hírportálja két éven belül megelőzi az Indexet és az Origót.

– Csak azt mondtam, hogy felvesszük a kesztyűt, de abban nagyon bízom: portálunk két év múlva a legfontosabb közszolgálati médium lehet.

- Mindezt hány emberrel képzeli el?

– Erre csak akkor tudok válaszolni, ha már látom a megrendeléseket.

- Még az ősszel törölte a szlovák parameter.sk portált az MTI támogatotti köréből, mondván: „A honlapon megjelenő cikkek közül számos tartalom olyan hangvételt és stílust használ, amely átlépi a jó ízlés határait és méltatlan arra, hogy a Magyar Távirati Iroda a továbbiakban térítésmentesen híranyaggal támogassa a honlap működését.” Úgy tudni, mindössze az volt a lap bűne, hogy kritizálta a kormány működését.

– Tévedés. A parameter.sk a hangnemével lépte túl a határokat és ezért egy kedvezményt megvontunk tőlük. Ha az MTI neve alpári környezetben, négybetűs szavak társaságában jelenik meg, az számomra elfogadhatatlan.

- Korábban éppen ön javasolta, hogy ők is kapják ingyen az MTI híreit.

– Akkor még nem volt ennyire útszéli ez a portál, de ma már a magyar és a szlovák közszereplőket is gyalázza.