Megsúgták a fővárosi önkormányzatnál, lesz-e kötelező maszkviselés a BKV-n

„A főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt arra kényszerült, hogy előleget vegyen fel az adószámlájáról. Hasonlóan tett egy budapesti kerület is” – jelentette ki Kiss Ambrus, budapesti főpolgármester-helyettes egy, a jövő szerdai Fővárosi Közgyűlés előtt tartott háttérbeszélgetésen. A költségvetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes szerint erre azért volt szükség, mert a járványhelyzetre hivatkozva a kormány számos támogatást vont el a fővárostól, a kompenzációk pedig nem elegendőek, így veszélyben van Budapest likviditása. 

Kedden hajnalban jelent meg egy rendelet a Magyar Közlönyben, amely szerint mintegy 14,7 milliárdot osztanak szét a Budapest kerületek között, azonban mint az a részletekből kiderül, ebből csak a fideszes vezetésű kerületek részesülnek. Kiss Ambrus szerint ha ehhez hozzáadjuk a nyáron odaítélt 9 milliárd forintot, az jön ki, hogy az önkormányzatoktól beszedett hozzájárulási adót osztják vissza, csak épp nem mindenkinek, hanem a Fidesz által irányított kerületeknek. 

„Ha azt hiszik, hogy ezzel kárpótolják az önkormányzatokat, nagyot tévednek. Gazdasági értelemben meg vagyunk fojtva” – jelentette ki.

A beszélgetés során Kiss Ambrus beszámolt az idősotthonokban és hajléktalanintézményekben történt 1500 fős szűrési program előzetes eredményeiről is. A tesztelés csütörtökön zárul le, az elérhető adatok szerint pedig egyik gondozott esetében sem fordult elő, hogy kettő vagy három oltás után alacsony lett volna az ellenanyagszintje. (A hajléktalanok oltásáról itt írtunk korábban.) Hozzátette: a hajléktalanok gondozásában új lépcsőt jelenthet az is, hogy a második-harmadik hullám során már hasznosított Gyáli Úti hajléktalanszállót beépítenék az ellátórendszerbe – erről is szavaz majd a közgyűlés. Kiss Ambrus szerint ez nagyjából 100 új férőhelyet biztosítana, továbbá a Fehér közi Nappali Melegedő is plusz kapacitást nyújtana, mintegy negyven főnyit. A polgármester-helyettes hangsúlyozta, erre nem a megnövekedett kereslet miatt van szükség, hanem azért, hogy nagyobb legyen a tér.

A növekvő fertőzöttségi adatok miatt a maszkviselés újbóli kötelezővé tételének kérdése is felmerült. A főpolgármester-helyettes szerint sokszor vizsgálták már ezt a kérdést, és bár a főváros is érzi a nyomást a maszkviselési kötelezettség visszaállítására, nem áll jogukban megtenni azt a főpolgármesteri hivatalon kívül. Ott pedig már kötelezővé tették. Elmondása szerint ennek az az oka, hogy ellentétben a járvány korábbi szakaszával, a kormány nem adott különleges felhatalmazást erre az önkormányzatoknak. Hozzátette: a közösségi közlekedésen ezt meg lehetne tenni – a BKK szabályzatába belefoglalhatnák –, azonban nagy társadalmi feszültséget eredményezhetne.

„A határán vagyunk hogy be kelljen vezetni újra ezt az intézkedést, de ha az emberek azt látják, hogy a BKK-n kötelező, de a HÉV-en, a Volánbuszon és a tömött boltokban nem, az feszültségeket okozna” – mondta.

A közgyűlés témái között szerepel még a Sziget Fesztivál közterület-használatáról szóló javaslat is, mely szerint 10 évvel meghosszabbítanák a fesztivál helyszíneként szolgáló terület használati jogát. Emellett a forgalomirányítás üzemeltetése is téma lesz a közgyűlésen: Kiss Ambrus tájékoztatása szerint mivel 2021-ben lejár az erről szóló megállapodás, ezért a 2025-ig tartó szerződéshosszabbításra van szükség.

Szeptember elsejével létrejött a Fővárosi Közművek Nonprofit Zrt., amely az alábbi közmű cégeket olvasztja egybe:

• a Budapesti Városüzemeltetési Holdingot,
• a Főkertet,
• a Fővárosi Közterület-fenntartót (FKF),
• a Főtávot,
• a Budapesti Temetkezési Intézetet
• és a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprőipari Kft-t.

Ezeknek összesen mintegy 4500 alkalmazottja van. Kiss Ambrus elmondta, nem volt egyszerű az egyesülés, ugyanis a cégek különböző kollektív szerződésekkel rendelkeztek, ezeket kellett úgy egyesíteni, hogy semelyik alkalmazottat ne érje hátrány. Az eredmények kapcsán úgy fogalmazott: jó kollektív szerződés jön létre, amely ugyan nem szól új juttatásokról, de összehangolt juttatási rendszer lesz.

Újságírói kérdésre reagálva Kiss Ambrus a Budapesti Fejlesztési Központtal (BFK) kapcsolatban azt mondta, hogy az alaphangon mintegy 4 milliárd forintból működő vállalat segítségével hekkeli meg a Fidesz a választásokat. Szerinte ugyanis úgy helyezték az ellenzéki vezetésű főváros fölé a BFK-t, hogy annak demokratikus legitimitása nincsen. Hangsúlyozta: a BFK-nak adott pénzből az állam nyugodtan adhatna a Főpolgármesteri Hivatal fejlesztési ügyosztályának, és akkor még a bérfeszültséget is el lehetne kerülni. Ugyanis szerinte a BFK-nak elszívó ereje van a fővárossal szemben. „Míg a fővárosi önkormányzatban bruttó 460 ezer forintos fizetés jár, addig a BFK-ban bruttó 810 ezer, de még a kormányhivatalokban is jobban fizetnek mint nálunk” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen bérkülönbségnek komoly munkaerő-elszívó hatása van.

(Kiemelt kép: Kötelező maszkviselésre felhívó plakát egy budapesti villamoson, 2021. február 10-én. Fotó: Dimény András / 168.hu)