Kóser vágóhidat adtak át Csengelén
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az avatóünnepségen elmondta, az első ütemben nyolcvan-száz embernek munkahelyet biztosító üzem a magyar víziszárnyas-ágazat egyik legjelentősebb beruházása. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) fejlesztése összhangban van a kormány agrárpolitikájával – jelentette ki a miniszter. Fazekas hangsúlyozta: a több évszázados hagyományokon alapuló magyar víziszárnyas-termékek hungarikumnak minősülnek, messze többet jelentenek puszta élelmiszernél. Az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést vidéken, különösen a Dél-Alföldön. Az üzem megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a víziszárnyas-tenyésztés újra növekedési pályára álljon. Az agrártárca vezetője ismertette, a vágóhíd kialakításának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott. A következő ütemben az üzem bővítésével a foglalkoztatottak száma kétszázhatvanra növekszik, ehhez a kormány 15 százalékos támogatást nyújt.
Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője (b3), David Lau, Izrael askenázi fõrabbija (b4), Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter (j3), Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető főrabbija (j2) és Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete (j) átvágja a nemzetiszínű szalagot a Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) kóser vágóhídjának és baromfi-feldolgozójának avatásán a Csongrád megyei Csengelén 2017. július 5-én. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő társaság zöldmezős beruházása mintegy 2,8 milliárdba került
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
David Lau, Izrael állam askenázi főrabbija hangsúlyozta, az új üzem világszerte lehetővé teszi a zsidóknak, hogy megismerjék a Magyarországon előállított kiváló minőségű termékeket és élvezhessék a kóser táplálkozás előnyeit. Hozzátette, hogy a beruházás sok helybélinek biztosít megélhetést.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megfogalmazása szerint a gyár szimbolikusan is kifejezi a magyar nép és a zsidók együttélését, hiszen talán nincs „magyarabb” és egyben nincs „zsidóbb termék” a hízott libánál. Felidézte, néhány száz éve komoly vita alakult ki két magyar rabbi között arról, kóser-e a hízott liba. Ezeket a szárnyasokat 15-16 hetesen levágják, a zsidó előírások szerint azonban nem lehet kóser olyan állat, amelyik valamilyen rendellenesség miatt nem élheti meg az egyéves kort. A két rabbi vitáját végül nem sikerült eldönteni, de a történet jól példázza, hogy a zsidó élet összefonódott azzal a környezettel, kultúrával amelyben őseink éltek – mondta.
A QP Kft. korábban arról tájékoztatott, hogy a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, ennek köszönhetően 15 százalékkal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező hízott liba hazai tenyésztése. Az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.
A csengelei gyár a jászberényi után a világon a második olyan üzem lesz, amelynek a fő profilja kifejezetten a kóser libamáj és hízottliba-termékek előállítása. Az üzemben a kóserségi előírásokat maximálisan betartják, így a baromfitenyésztés és feldolgozás lépései a lehető legkíméletesebb módszerekkel történnek – ismertették a sajtótájékoztatón.
