Kósa Lajos visszafogadná a Liu testvéreket

Kósa örömmel számolt be arról a sikerről, hogy az elmúlt évtizedekben némileg megkopott magyar műkorcsolya-sport két magyar jelöléssel is indíthat a világbajnokságon, még ha magyar színekben korcsolyázó orosz sportolókról is van szó.

Felvetődött a kérdés, hogy a honi műkorcsolyázás jelenleg miért nem képes sikeres hazai sportolókat felmutatni? Ez Kósa szerint többek között a szövetség elvi döntésének is köszönhető. Ugyanis 2011-es megválasztása óta „a szövetség azt az elvi döntést követi, hogy honosítani – amikor a szövetség kezdeményezi az országváltást – kizárólag a páros és jégtáncágazatban lehet. Egyéni sportolók esetében egyetlen esetben sem kezdeményeztünk honosítást, ráadásul nincsen olyan versenyző, akit a háború kitörése óta honosítottak volna, vagy olyan, aki a háború kitörése után saját úton szerezte meg a magyar állampolgárságot”.

Ez – szerinte – korántsem szokatlan, ugyanis, ha megnézzük az Európa- és világbajnokságot, az európai nemzetek több mint felénél orosz nevű versenyzők lépnek jégre. „Az az igazság, hogy a nemzetközi mezőnyben ez évek óta gyakorlat, nekünk sem lenne könnyű máshonnan versenyzőt hozni.”

Azt viszont, megjegyezte, hogy „az orosz nevű versenyzőink egy része ukrán. Csak mint érdekesség”.

Hozzátette: „a törekvésünk az, hogy a magyar utánpótlásból válogathassunk, és reméljük, hogy elérik azt a szintet a versenyzőink, hogy ez megvalósuljon”. Azt a felvetést, hogy ez az utánpótlás miért nem látszik már 12 éve az elnök azzal magyarázta, hogy „a sportágat a nulláról kezdtük el újjáépíteni, mert Sebestyén Júlia 2004-es Európa-bajnoki címe óta nem született értelmezhető eredmény műkorcsolyában”.

Alapvetően természetesen az a szándék, hogy „Magyarországon született, magyarul beszélő magyar állampolgárokat menedzseljünk, hozzunk olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szinten képviseljék a hazát, de kénytelenek vagyunk párhuzamosan csinálni a kettőt, mert Magyarországon nagyon szűk a mezőny”.

Kósa szerint nincs baj azzal, hogy az elmúlt években egyre több orosz műkorcsolyázó indul magyar színekben, azzal a felvetéssel pedig nem ért egyet, hogy egyre több magyar hagyja el az országot és választ külföldi terepet a felkészülésre, legalábbis ezt nem érzékeli. Mint fogalmazott, a műkorcsolyában „teljesen elválik az, hogy ki, hol, kivel készül, majd milyen ország színeiben lép jégre. Ez általános és évtizedes nemzetközi trend. A Regőczy–Sallai kettős évekig Angliában készült”.   

Arra a felvetésre, hogy a szakmában miért nevezik mégis „orosz invázióként” a mára kialakult helyzetet, mióta Gurgen Vardanjan a szakági sportigazgató és felesége, Jelene Ipakjan a szövetségi kapitány, Kósa egy ironikusnak szánt példabeszéddel reagált.

„Gurgen szerintem a KGB ügynöke, és Putyinnal közvetlenül egyeztet a tekintetben, hogy az orosz inváziót előkészítsék. Én úgy tudom, hogy a donyecki harmadik páncélos dandár 3500 katonájával ide készül, és el akarnak indulni a junior magyar bajnokságon. Mindegyiknek a dédnagymamája kárpátaljai magyar, konkrétan egy azon munkácsi címre vannak bejegyezve.”

De komolyra fordítva a szót közölte: „az, hogy oroszok meg külföldiek vannak a magyar jégkorcsolyában, 30 éves sztori. Hogy külföldre jár a magyar versenyzők egy része felkészülni, aztán hazajönnek, megint kimennek, szintén 30 éves történet. Mire közli, hogy az ’oroszinváziót’ Gurgen neve fémjelzi, miközben a tények nem támasztják ezt alá”.

Az interjúban felvetődött egy, az úszósportban nagy botrányt kiváltott Szilágyi Liliána-jellegű eset, ami – állítólag – a korcsolyasportban sem ismeretlen.

„Érkezett egy megkeresés januárban egy nagykorú versenyzőnk édesanyjától, és négy nem olyan régen. Ha ezeket elolvassa, látszik, hogy egyvalaki írta, csak rávett négy embert, hogy írják alá ők is” – reagált a felvetésre Kósa.

A 12 éves elnöki tevékenységének megítélését azzal jellemezte, hogy „összességében rendkívül büszke vagyok arra, hogy a korcsolyaszövetség az elmúlt 12 évben a futottak még kategóriából, a magyar sportszövetségek versenyében tényezővé vált, most például bronzérmesek vagyunk. Csak a kajak-kenu és az úszás előz meg bennünket eredményességi szempontból”.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha a Liu testvérek örömmel visszatérnének, Kósa Lajos gálánsan közölte:  

„Azt, hogy a tehetségük kiemelkedő, nem vitatja senki. De Kínában teljesen más helyzetbe kerültek. Oké, hogy Magyarországnak szereztek olimpiai aranyakat, de ott van mögöttük kétezer éhes kínai rövidpályás gyorskorcsolyázó, aki, ha kell, ott hal meg a jégen. Tehát nem könnyű a helyzetük, egészen más, mint itthon volt. (...) Összességében nem kérdés: nem lenne egyszerű, de ha jönnének, visszafogadnánk a Liu testvéreket."

(Kiemelt kép: Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolya Szövetség elnöke budapesti műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság helyszínén, a Syma Csarnokban 2014. január 9-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)