Korrupcióra áll a barométer
A Transparency International legfrissebb felmérése szerint Magyarországon minden harmadik ember úgy gondolja: a kormány nem képes fellépni a korrupció ellen. Ugyanakkor a megkérdezettek 14 százaléka fizetett csúszópénzt az elmúlt 12 hónapban. És bár 64 százalékuk szembesült megvesztegetéssel, mégsem tett bejelentést.
Magyarország idén először szerepel a Transparency International korrupciós világszervezet megbízásából készült Globális Korrupciós Barométer elnevezésű felmérésben, amely 2008. októbere és 2009. márciusa között készült. A kutatás 69 ország közel 75 ezer állampolgárának korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatát elemzi.
A magyar adatok átütőek. A régióban lévő országok közül nálunk a legrosszabb a kabinet megítélése, szemben Ausztriával, ahol a legjobb. A magyarországi lakosság 47 százaléka az üzleti szférát, 42 százaléka pedig politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak. A business világáról alkotott vélemény amúgy világszerte egyre lesújtóbb: az emberek több mint fele véli úgy, a pénzügyi szféra gyakran megvesztegetéssel befolyásolja a politikai és törvénykezési döntéseket, illetve szabályozásokat.
Persze az érme „másik oldala” is árulkodó.
A Globális Korrupciós Barométer 2009-es adatai alapján ugyanis az elmúlt 12 hónapban Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka fizetett ki különböző formában és módon csúszópénzt. Az eredmény a régióbeli adataihoz képest erős közepes „teljesítmény”: Szerbiában, Ukrajnában 18-17, Horvátországban és Ausztriában viszont alig 2-3 százalékos volt a megvesztegetések aránya.
Nálunk továbbra is az egészségügyben használják ki legtöbben a csúszópénz „előnyeit”, rögtön ez után a földhivatalok következnek, de nem maradnak el a közmű-szolgáltatók és az igazságszolgáltatás sem.
Ezért talán nem meglepő, hogy a Globális Korrupciós Barométer állása szerint a korrupciót észlelők csupán 3 százaléka tesz bejelentést az illetékes hatóságoknál. A megkérdezettek 52 százaléka nem bízik abban, hogy a panasztétele után bármilyen segítséget kapna. Úgy gondolják, teljesen felesleges intézkedniük, hisz a vesztegetésekkel kapcsolatos panaszok benyújtására és kezelésére szakodosodott hivatalok hatástalanok. Míg 21 százalék úgy nyilatkozott, azt sem tudja, hol és miként kell bejelentést tenni, 9 százalék pedig a megtorlástól fél.
- A jelenleg előkészítés alatt álló kormányzati antikorrupciós csomag tartalmazza a korrupciós esetekről szóló bejelentéseket fogadó intézmények erősítését és a bejelentők védelmének biztosítását. Amennyiben ezek az elemek megvalósulnak, illetve hatékonyabbá tudjuk tenni a korrupciós ügyek felderítését, valószínűleg jelentősen javul a magyar helyzet – véli Alexa Noémi a Transparency International Magyarország igazgatója. – A hazai adatok egyértelművé teszik: ha az üzleti és politikai elit vissza szeretné szerezni az állampolgárok bizalmát, a vállalatok belső ellenőrzési mechanizmusainak erősítésén, a pártok, képviselők, és kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételén túl a két szférának mielőbb közösen kell fellépnie a korrupció visszaszorításáért.
