Kormánypórázon a vidék: Voldemortok országa
– Mesterségesen alacsony szinten tartja a kormány a települések normatív támogatását, hogy függő viszonyba kényszerítse az önkormányzatokat. Aki behódol, az kap pénzt, aki független marad vagy felemeli a hangját, annak a települése nem nyer a pályázatokon – mondta a 168 Órának Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere.
Négy éve nagy port vert fel, hogy miután a település 3478 forintot kapott egyhavi finanszírozásra az államtól, a független képviselőkből álló testület rózsaszín csekken visszaküldte – az akkori értéken – családi mozijegynyi összeget a kormánynak. Kübekháza vezetője, aki egykor a kisgazda pártelnök, Torgyán József oldalán állt, de hátat fordított az országos politikának, korábban azt mondta, ha ez így megy tovább, abba gyorsan belebukhatnak a kis falvak.
Mi vezetett idáig? Hogyan távolodtak el a települések a pártoktól és miként váltak a helyi kiskirályok, a kormánypolitikusok foglyaivá?
MTI Fotó: Beliczay László
Az 1990-ben született kompromisszumos önkormányzati törvény a mai kormány kritikusai szerint is túlságosan decentralizált volt, de rögzítette a helyi és a központi hatalom kettéválasztását, a települések feladataihoz pedig pénzt rendelt. A pártok meg tudtak egymással állapodni a jogszabály szövegében, nem okoztak kárt az országnak. Erről Gémesi György egykori MDF-es képviselő, gödöllői polgármester beszélt nemrég a Szalay-kör rendezvényén önkormányzati szakemberek előtt. A kilencvenes évek közepén a Bokros-csomag megnehezítette az önkormányzatok helyzetét, a megtorpanás után, 1998 környékén fideszes városoknak több jutott, infrastrukturális programok indultak. A Medgyessy-kormány ötvenszázalékos béremelését a települések nem tudták kigazdálkodni, ráadásul a finanszírozásuk is fokozatosan szűkült. De 2010-ig még fennmaradt a párbeszéd a kormányzat és az önkormányzatok között.
A második Orbán-kormány beiktatása, az Alaptörvény megszületése után – amelyből kikerült a települési önkormányzáshoz való jog – megkezdődött a közigazgatás, az egészségügy központosítása, létrehozták a járási hivatalokat.
Gémesi György szerint mára leépült az önkormányzati autonómia: – Háromezer-kétszáz potenciális partnert lökött el magától a kormányzat. A politika nem szereti, ha helyi szinten közösségteremtés zajlik – tette hozzá.
Piti Zoltán közgazdász, volt APEH-elnök erről úgy vélekedett, míg korábban az önkormányzatok a helyi hatalom intézményei voltak, addig mára a központi hatalom helyi intézményei lettek. Ráadásul átpolitizált működésük miatt szerinte elszakadtak a valóságtól. A központosítás ráadásul még nem is ért véget, a kormány tervei szerint például rövidesen a kétezer fő alatti települések önkormányzatai fognak megszűnni. Sőt a fővárosban kormánymegbízott irányíthatja majd a kerületi önkormányzat helyett a városrész életét.
Hogy miért ragaszkodik a kormány a centralizációhoz?
Lázár János kancelláriaminiszter lapunknak erről korábban ezt mondta: „A diktatúrából a demokráciába való átmenet idején demokratikus garanciákra építő decentralizációra volt szükség. De hosszú távon ennek is megvan a maga hátránya, például ezerféle önkormányzati iskola esetén nem lehet normális felzárkóztatási programot megvalósítani. Jó egészségpolitikát sem lehet végigvinni, ha száz kórház száz önkormányzat tulajdonában van. A feladatokat erős kézbe kellett venni, egyébként csődbe ment volna az ország.”
Túl azon, hogy például az állami felzárkóztató programoknak az iskolákban nyomuk sincs, a visszaközpontosítás máris abszurd helyzeteket eredményezett. Példa erre az is, hogy Gödöllő környékén több település közös hulladékgazdálkodási díjainak beszedéséhez a kormányzat holdingot hozott létre. A céghez befolyt pénzből bizonyos összeget visszautalnak a hulladékgazdálkodási telep működtetésére, ám a maradékot a holding lefölözi. A beszedett díjak persze nem fedezik a feladat elvégzésének teljes költségét.
Lengyel László politológus szerint a nemzetállam létrehozása a kormány logikája szerint csak központosítási törekvésekkel valósítható meg. A fejlesztési pénzek elosztása is központi akarattal történik. Akár kell az önkormányzatnak, akár nem, építenek neki például stadiont, de arról már nem szól a fáma, hogy a létesítményt ki fogja később fenntartani.
Több településvezetővel beszéltünk, szerintük a kádári mechanizmusokat nem a Fidesz élesztette fel, azok korábban is léteztek: 1990 óta a települési politikusok hovatartozása alapján döntöttek a támogatásokról. De a szocialista-liberális kormányzatok idején legalább gondoltak az akkori ellenzéki önkormányzatokra is.
MTI Fotó: Komka Péter
Ma előfordulhat az, hogy a Fejér megyei Óbarok alig kap pénzt a kormánytól, a településnek még járdára sem futja, miközben tőle pár kilométerre Orbán Viktor faluja, Felcsút csaknem annyit kap erre a célra, mint amekkora a szomszédjának egész évi költségvetése. A miniszterelnök falujában hatvanszor annyi uniós forrás jut egy lakosra, mint Óbarokban. Borbíró Mihály, a település független polgármestere bejelentette: lemond tisztségéről, nem tud segíteni a faluján, pedig vidékfejlesztési szakmérnök, pszichológus, sőt hadmérnöki diplomája is van. Rossz nyelvek szerint túlképzett, elég lenne egy gázszerelői szakmunkásvégzettség, no meg Orbán Viktor barátsága ahhoz, hogy fejlődjön a település.
Borbíró Mihály lapunknak nem nyilatkozott, mondván: nem szeretne ártani a falujának. Megkérdeztünk egy másik Fejér megyei települési vezetőt, aki ragaszkodott ahhoz, hogy ne írjuk le a nevét, ő is független polgármester, így vigyáznia kell, nehogy beazonosítsák. Lengyel Lászlóhoz hasonlóan azt mondta, a fejlesztési pályázatok eltávolodtak a települések valós szükségleteitől. Nem veszik figyelembe, hogy a beruházás költséghatékony legyen, miben maradt le az adott falu vagy város az uniótól, mely beruházások szolgálnák a település megtartóképességét, hogy ne vándoroljanak el onnan a fiatalok. Ráadásul a fideszes országgyűlési képviselőkhöz futnak be először az önkormányzati pályázatok, az ő kezükben van az előbírálás joga – mondta lapunknak a polgármester.
Már a trafikbotrány idején megismerhettük ezt a szisztémát. Hadházy Ákos, akkori fideszes, ma LMP-s politikus számolt be arról, hogy a szekszárdi polgármester, aki választókerületi elnök is egyben, egy listával érkezett a fideszes képviselőkhöz, hogy véleményezzék, ki kaphasson trafikjogot a településen. De nemcsak Szekszárdon vagy Fejér megyében van ez így. A Csongrád megyei Kübekháza polgármestere is ezt tapasztalja:
– A fideszes választókerületi elnökök a helytartók, a települési pályázatokat ők előzsűrizik. Nem csak Mengyi Roland az egyetlen: Voldemort Nagyurak országa lettünk – utalt Molnár Róbert polgármester arra, a lapunk által feltárt korrupciós ügyre, amelynek fideszes főszereplője állítólag a Harry Potter ifjúsági regénysorozat főgonosza után Voldemortnak hívatta magát.
Ma már közhely, hogy nagy az apátia, a szegénység az országban, és a rossz foglalkoztatottsági helyzet miatt a települési vezetők a közmunka lehetőségével tudják kézben tartani a polgáraikat.
Szalai Júlia szociológus korábban a 168 Órának azt mondta, a központosítás, amelyet a második Orbán-kormány végrehajtott, „növelte ezt a kiszolgáltatottságot, mivel a centralizálás örve alatt komolyan megnyirbálta a szociális célokra fordítható pénzt, s ezt az önkormányzatok a maguk csökkentett költségvetése mellett, önerőből nem tudták pótolni”.
A szegénység, a munka hiánya, a szociális kiszolgáltatottság kedvezett a kiskirályok megjelenésének. Már 2012-ben írtunk arról, hogy Simonka György pusztaottlakai polgármester, fideszes országgyűlési képviselő földjein dolgoznak közmunkások, és arról is, hogy a gyöngyöspatai közmunkásokat több héten keresztül nem köz-, hanem magánterületen dolgoztatták, többek közt a jobbikos polgármester, Juhász Oszkár bodzásában. A Jobbik és Simonka is tagadta a vádakat.
A pusztaottlakai történetet Szél Bernadett, az LMP társelnöke próbálta kinyomozni. Beszélt helyiekkel, bírósághoz is fordult.
– Egy idő után jelzést kaptam, nem vállalják az emberek, hogy a nyilvánosság előtt kiálljanak magukért. Az ügy nyomán más megyéből is megkerestek érintettek, hogy a helyi bárók, vállalkozók, illetve politikusok magánmunkákra kényszerítik a közmunkásokat – mondta lapunknak.
Fotó: Riskó Gáspár
Nem csak a helyi polgárok kiszolgáltatottsága, félelme miatt nem tudnak a pártok a kistelepüléseken nagyobb csoportokat létrehozni. Molnár Róbert szerint a falvakban inkább az emberek megbízhatósága számít, és nem az, hogy melyik szervezethez tartozik. Ő függetlenként 2002 óta irányítja Kübekházát, hiába állítanak ellene jelöltet a pártok, rendszerint hetven százalék fölötti eredménnyel győz a választáson. Elmondta, helyben nem érvényesülnek az országos politikai trendek, az a párt, amelyik „túlreklámozza” jelöltjét, a tapasztalatai szerint bukásra is ítéli: az emberek nem szívelik a túlcsorduló pártpolitikát.
– A baloldali ellenzéki pártok elárulták a szavazóikat. Az MSZP-nek a mi falunkban jól kiépített helyi szervezete volt, ám mára elfordultak tőlük a falubeliek, nem hisznek nekik. Ahhoz, hogy a pártok gyökeret tudjanak verni nálunk, azt kellene mondaniuk, amit a helyi emberek szeretnének. Ők nem üvegpalotákról álmodoznak, hanem élhető, jó életkörülményeket szeretnének – mondta Fejér megyei polgármester beszélgetőtársunk.
Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke azt tapasztalja, hogy rendezvényeikre a közalkalmazottak félnek elmenni, inkább a fiatal nyugdíjasokkal találkoznak. Egy progresszív liberális pártnak nehéz a dolga a kis falvakban, de Szabolcs és Békés megyében független polgármesterek segítik, hogy gyökeret tudjanak verni. Főként ügyek mentén tudnak kapcsolatot találni az emberekkel: így például a Tisza szennyezése miatti országjárással. Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke a blogjában még felsorolt néhány hasonló akciót: Kovács Istvánnal, az Együtt mezőhegyesi politikusával közösen tüntetést szerveztek egy békéscsabai földárverés helyszínén, ahol a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeit verték dobra. Akcióztak Vácon, Keszthelyen, Nyíregyházán is.
– Sok helyütt gyenge a polgárság kockázatvállaló képessége, nagy a félelem. Így az a taktikánk, hogy egy adott helyi ügy felhangosítására országos politikusainkat küldjük el. A helyi embereink ugyanis csak részben tudják kiásni az adott ügyet, fenyegetett helyzetük miatt rendre minket hívnak – magyarázta Szigetvári Viktor.
Az LMP jogsegélyhálózatot működtet, és folyamatosan járják az országot.
– A választási kampányok után rajtunk kívül kevés politikus utazik vidékre – mondta Szél Bernadett, a párt társelnöke. – Egyre gátlástalanabb a Fidesz éhsége. Sokan nem mernek eljönni a fórumainkra, azt mondják, félnek. Ilyen rendezvényekre a helyi Fidesztől is érkezik valaki, aki figyeli, kik jöttek el. Kapunk olyan jelzéseket, hogy a Facebookon nem merik lájkolni a bejegyzéseinket, nehogy a helyi hatalom emberei felfigyeljenek rá, de azt is hozzáteszik, hogy azért olvasnak és láthatatlanul követnek minket.
Hét gyanúsított a Voldemort-ügyben
A Központi Nyomozó Főügyészség iratismertetéssel befejezte a nyomozást Mengyi Roland és társai ellen. Vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban a büntetőeljárás, ami a nyomozás lezárásával vád-előkészítési szakba lépett. A főügyészségnek 30 napja van eldönteni, hogy vádat emel-e – tájékoztatta a 168 Órát Simon Richárd ügyészségi szóvivő. Az ügynek hét gyanúsítottja van, valamennyien szabadlábon védekeznek.Mint ismert: a 168 Óra 2016. augusztus 4-i számában kezdődött az a négyrészes riportsorozat, amelyből kiderült: egy szociális szövetkezeteket érintő adócsalási ügy nyomozása során olyan lehallgatási anyagok keletkeztek, amelyben a szálak Mengyi Roland fideszes borsodi képviselőhöz vezettek. Mengyi „alkotmányos költség” címén ötmillió forintot kért előre azért, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül pályázati támogatást kapjon több szövetkezet. A képviselőnek további ötmillió forint járt volna a támogatás megítélését követően, de erre már az eljárás miatt nem került sor. A képviselő ígérete szerint az első körben egy félmilliárdos pályázatra nyújthattak be igényt az érintett szociális szövetkezetek, amelyek nagy része csak papíron létezett. A pályázatot a minisztérium meg is hirdette. A lehallgatási jegyzőkönyvek, valamint a gyanúsítotti vallomások szerint először a támogatási összeg ötven százaléka, majd a végén már kilencven százaléka járt volna Mengyi Rolandnak.
A képviselő – bár kérdeztük – a cikksorozat megjelenéséig nem szólalt meg, majd úgy nyilatkozott, visszaéltek a nevével. Később kijelentette: „A lelkiismeretem tiszta, készséggel állok minden vizsgálat elé. Ha a nyomozás érdeke úgy kívánja és az ügyészség ezt kezdeményezi, kérni fogom a parlamentet, hogy a mentelmi jogomat függessze fel.”
Polt Péter indítványára ez meg is történt. A parlament mentelmi bizottsága, valamint az Országgyűlés 2016. szeptember 12-én egyhangúlag felfüggesztette Mengyi mentelmi jogát, majd néhány hét múlva gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség.
Rajnai Attila
