Kórházak: rosszabb a helyzet, mint nyolc éve
Tovább romlott a helyzet az egészségügyben – nyilatkozta Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója a .
Bár az állam folyamatosan hurráoptimista hangulatban próbál kommunikálni, nem túl nagy eredmény, hogy 2007 óta folyamatosan növekszik kicsit a gyógyító-megelőző és az összevont egészségügyi szakellátási kassza.
Holchacker szerint az a baj, hogy ez a régóta tartott nominális bővülést felemésztette. A kassza struktúráját is átalakították, így most annál is kevesebb jut a kórházak napi működésére, dologi kiadásokra, mint nyolc éve.
Az ETOSZ szerint a kormány tudja, hogy évről évre durván alultervezik az egészségügyi kiadásokat, így pedig újratermelődik az adósság.
„Ezért nagyon nehéz azt az állítást elfogadni, hogy egy kicsit ügyesebben kellene gazdálkodni, és akkor minden rendben lesz – mondta Holchacker. – Természetesen lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt (április végén meghaladta az ötvenmilliárd forintot) nem az ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók hoznak össze, hanem egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak.”
A most belengetett 122 milliárdos plusz pénz sem valós, abban az értelemben, hogy jelentős részben csak átcsoportosítás az egészségügyi alapon belül. 86 milliárd forint az ilyen, E-alapon belüli átcsoportosítás, amiből 66 milliárd forint bérre megy, 15 milliárd forint a 2015-ös csökkentés visszapótlása, 20 milliárd pedig a méltányossági kezelésekre fordítódik. Ténylegesen 20-22 milliárd forint a friss pénz, csakhogy ez sem költhető el tetszés szerint, 11 milliárdból ugyanis olyan kapacitásokat finanszíroznak, amelyekről korábban megszületett a támogatási döntés. Azaz az egészből mindössze 10-11 milliárd forint a valós plusz pénz.
