Kórházi fertőzések: sokszor be sem jelentik az eseteket
A kórházi fertőzések száma folyamatosan emelkedik Magyarországon. A kórházak jelentése szerint 2021-ben megdöbbentő mértékben, mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben az intézmények elismerték, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában.
A Direkt36 összeállítása alapján egy részletes európai vizsgálat arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik. Eszerint a kórházba kerülő emberek 3,5 százalékát valamilyen fertőzés éri. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.
A portál szerint a számok ismerete ellenére a kormány és az állami szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a megoldására. Ellenkezőleg: igyekeznek eltitkolni a betegek és valójában még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet s hogy mely kórházak érintettek főként mindebben. Információik szerint a magyar állam és a politikusok is tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába, mint a megoldásába – idézi az összeállítást a Telex.
A legfrissebb kórházi fertőzéses adatok megismeréséért a TASZ segítségével próbálják kiperelni, miután az NNGYK – figyelmen kívül hagyva, hogy korábban már több bíróság is kimondta, hogy nem titkolhatja el a kórházi fertőzéses adatokat – továbbra is igyekszik meggátolni azok nyilvánosságra kerülését.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem reagált a kérdésekre és nem érkezett válasz a kórházakat felügyelő Országos Kórházi Főigazgatóságtól (Okfő) sem. A fertőzések adatait gyűjtő NNGYK szakmai vezetőjével készült interjúban elhangzik, hogy ők csak a szakmai ajánlásokat teszik meg a kórházaknak. Az már az intézmények vezetőinek és a fenntartónak – tehát az államnak – a feladata, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat.
Az eddigi tények ismeretében a kórházakban terjedő kórokozók a tömény fertőtlenítőszerektől sem pusztulnak el, ellenállnak az erős antibiotikumoknak is. Multirezisztens baktériumokról van szó, amelyek a betegágyakban fekvő idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve okoznak súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
A kórokozók terjedhetnek cseppfertőzéssel, széklettel, sebváladékkal, orvosi eszközök útján, és nem elhanyagolható mértékben egy orvos, egy nővér vagy egy látogató nem kellően fertőtlenített keze által. Minél hosszabb időt tölt valaki kórházban, annál valószínűbb, hogy megfertőződik valamivel. És akár bele is hal. A Direkt36 arról ír, hogy mindez nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden kórházában problémát okoz, újabb és újabb szuperbaktériumok jelennek meg és terjednek el.
A különbség abban áll, hogy mit kezdenek az országok egészségügyi rendszerei a problémával: felveszik vele a harcot és kordában tartják, vagy belenyugszanak a helyzetbe és a szőnyeg alá söprik. Ezen nemcsak kezelésre elköltött milliárdok, hanem életek is múlnak: a világszerte elfogadott becslés szerint, ha jól csinálják a kórházak, akkor a fertőzések 30-50 százaléka megelőzhető – lenne.
A statisztika és a valós tények közti szakadékra utal az az európai összehasonlító kutatás, amelyet az ECDC készített 2016–2017-ben. Innen származik egy olyan – egyébként magyar kórházak adatszolgáltatásán alapuló – számítás, amely szerint évente Magyarországon 78 ezer kórházi fertőzés történik. Ezekben az években az NNGYK felé a magyar kórházak csupán kicsivel több, mint 10 ezer beteg kórházi fertőzését jelentették
Néhány hete egy konferencián az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője is utalt erre. Remetehegyi Ildikó szakreferens szokatlanul nyíltan beszélt arról: ők is tudják, hogy a kórházak sok fertőzést elmulasztanak bejelenteni, és az NNGYK munkáját is kritizálta. „A kórházi fertőzésekről szóló éves (NNGYK) jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek” – jelentette ki az Okfő szakreferense a Medicalonline tudósítása szerint. „A kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent be kórházi fertőzést” – mondta.
Arról is beszélt, hogy „hatósági jogkörben kell fellépni a jelentési fegyelem javítása érdekében”. A kórházakat bírálva azt is mondta, az intézmények az előző évi adatokhoz mérten jelentenek, kikozmetikázott számokkal dolgoznak, hogy az adatok „szépek legyenek”. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nem válaszolt a Direkt36 két héttel ezelőtt elküldött kérdéseire, pedig egy munkatársuk szóban azt ígérte, hogy jelentkezni fognak.
(Kiemelt képünk: Maszkot viselő idős magyar nő a XII. kerületi Szent János Kórháznál egy mentőautó mellett 2020. október 18-án. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)