Körbenéz az adatvedelmi hatóság az ellenzéki pártokat szénné bírságoló ÁSZ-nál

2018. január 5., 09:20

Szerző:

Az adatvédelmi hatóság körbenéz az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) az Együttnek előrevetített bírság egyik tétele kapcsán – értesült a Magyar Nemzet.

Juhász Péterék számos ponton támadják az összesen 19 millió forintos büntetést kilátásba helyező ÁSZ-jelentéstervezetet, ezek egyike pedig szerintük személyiségi jogi kérdéseket vet fel. A számvevők ugyanis megállapították, hogy még 2015-ben 62 ezer forintnyi tagdíjat a párt rosszul könyvelt el, mert azt adományként tüntették fel. Az Együtt szerint azonban az ÁSZ-nak semmilyen információja nem lehet arról, ki tagja a pártnak, és ki nem,

ez ugyanis különösen védett személyes adat.

Ráadásul az sem derül ki szerintük, hogy a hivatal munkatársai pontosan kire gondolnak.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a lapnak elmondta, hogy a történtek kapcsán már érkezett hozzájuk beadvány – egyébként nem az Együtt-től –, ezt ügyként kezelik, és kivizsgálják.

Péterfalvi Attila
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A NAIH munkatársainak nyilvánvalóan most meg kell nézniük, hogy az ÁSZ a jogszabályi felhatalmazás alapján milyen adatokra láthat rá, illetve hogy a törvény szerint miket ellenőrizhet.

Az Együtt egyébként már korábban is közölte, hogy ha marad a 19 millió forintos büntetés, a pártnak januárban és februárban nem lesz pénze semmire.

Megismételték azt is, amit a többi ellenzéki párt mond, hogy az ÁSZ a Fidesz pártállami módszereit kiszolgálva, adminisztratív eszközökkel próbálja kikészíteni az ellenzéket a választás előtt.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.