Komolyan vette az Orbán-bullát? Csak vicc volt...
Egy-két hete terjed az körlevél, amely azt állítja, a Fidesz egy 1952-es Szabad Nép cikkből nyúlta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának szövegét. Az Urbanlegends blog persze utánajárt a szöveg eredetiségének és Horváth Sándor történész segítségével kiderítette: csak egy ügyes hamisítványról van szó.
A szöveg bal- és jobboldalon egyaránt nagy sikerrel terjed, sőt, számos blog és újságcikk foglalkozik vele. Az
Urbanlegendsbejegyzéséből kiderül: kevesen foglalkoztak a szöveg eredetiségével, sőt, nagyon sokan véresen komolyan vették.Először is kiderült, hogy a Szabad Nép archívumában nem létezik ilyen cikk. De ezen felül Horváth Sándor történész is megerősítette: az akkori szóhasználat nem egyezik az "ál-Orbán-bulla" szövegeivel.
Horváth a blognak is megerősítette: “a szellemes szöveg valószínűleg a képzelet szülötte”, de rögtön hozzátette: az írás “helyenként igen jól tükrözi a korabeli szóhasználatot”. Néhány kevésbé korhű fordulat azonban maradt benne, mutatott rá, és ezeket meg is osztotta.
Ha én találom ki a szöveget, elmélkedett, a téesz helyett TSZCs-t írtam volna, ez az írásmód (és forma) volt elterjedt 1952-ben. Ez utóbbival azonban a történész szerint a mai olvasó nem nagyon tudott volna mit kezdeni, így kerülhetett a szövegbe a fonetikusan leírt, közérthetőbb mozaikszó. Ami a “Horthy-diktatúra” kifejezést illeti, folytatta Horváth, azt már Jászi Oszkár is használta 1920-ban, és a két világháború közötti emigráns sajtóban is elterjedt volt, 1948 után azonban inkább “Horthy-fasizmusnak” hívták a kor rendszerét (ugyanígy nem volt jellemző Horváth szerint a korban a “Horthy-rendszer” szóösszetétel sem). A “magyar munkásosztály” helyett gyakoribb volt a “dolgozó tömegek”-re hivatkozás, persze előbbi is előfordul, az önrendelkezés szó viszont igen ritka ebben az összefüggésben. További gyanús pont, hogy 1919 csak 1956 után válik történelmi hivatkozási ponttá (különösen a 40. évfordulótól, 1959-től), az ötvenes évek elején még más kontextusokban szerepelt. A Horthy-korszakbeli “eladósodásra” sem volt még szokás hivatkozni (csupán elszegényedésre), a “szocializmus rendszere” helyett pedig szimpla “szocializmust” használtak.
Ami a “Központi Bizottság” felbukkanását illeti, Horváth szerint minden bizonnyal elírás lehet, mivel a szöveg korábbi részéről kiderül, a szerző tisztában van azzal, hogy a korban a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Szervezeti Szabályzata szerint a párt legfelsőbb szerve a Kongresszus, illetve a két tanácskozás közötti időben a Központi Vezetőség (KV). A KV jogkörét nagyrészt a tagjai közül választott Politikai Bizottság (PB) gyakorolta. Ennek következtében a párt legfelsőbb hatalmi szervévé ez a szűkebb bizottság vált, amelynek tagjai az osztályok vezetésének feladatát is ellátták.
Mindazonáltal a történész gratulációját küldi a fikció kitalálójának, aki számos korhű elemet szellemesen beillesztett a nenyibe.
A teljes szöveg az
Urbanlegends oldalán található.