Költségvetés helyett Istennel foglalkoznak?
A Policy Agenda kutatóintézet részletes elemzést adott ki az alkotmányról. Az intézet szerint komoly társadalmi vitának kellene megelőznie az alkotmányozást. Ám – szemben az egyébként Amerikában jól működő gyakorlattal – itthon erre csekély az esély, mivel hiányzik még ez a fajta tudatosság a lakosságból.
A Policy Agenda egyik legfontosabb kérdése: van-e egyáltalán szükség alkotmányozásra. Megállapítják: mindenképpen egyedi Magyarország esete, mivel a kelet-európai országok többségében már lezárult az alkotmányozás a rendszerváltás utáni években. Csak néhány államban – például Albániában és Lengyelországban – kezdődött jóval később, a kilencvenes évek közepefele a folyamat, de 2010-re ez egyetlen régióbeli országban sem aktuális kérdés.
„Most modellváltásos alkotmányozás várható. A kormány számára ez jelenti a kormányzati ciklus egyik kiemelt ügyét, és beleillik abba a politikai karakterbe, amely az első Orbán-kormány időszakában is megfigyelhető volt. Ennek az a sajátossága, hogy szimbolikus ügyekkel próbálják uralni a politikai napirendet, így kívánják elérni, hogy a választók figyelme ne az olyan politikailag kényes témákra koncentrálódjon, mint például a költségvetés állapota.” – írja az elemző cég.
Ilyen szimbolikus lépés Isten megjelenése az Alkotmányban. Most már szinte biztosnak látszik, hogy ezt a tervét meg fogja valósítani a kormány. Korábban Gyáni Gábor történész is nyilatkozott erről a 168 órának – hasonlóan vélekedett, mint a politikai elemzők.
- Nézhetjük mindezt úgy is: olyan szűk a Fidesz gazdasági-pénzügyi mozgástere, hogy minden bizonnyal nem tudja majd beváltani „jóléti ígéreteit”. S hogy ezt elkendőzzék, „cirkuszt” adnak a népnek, szimbolikus törvényekkel, nagygyűléssel. A kérdés az: meddig lehet hangzatos lózungokkal kiváltani az elkerülhetetlen népszerűtlen intézkedéseket – mondta néhány hónapja a 168 órának.
A Policy Agenda szerint egyébként a Szent Korona-tan sem marad ki az új alaptörvényből. Elemzők felhívják a figyelmet: kormány közeli források egyre határozottabban érvelnek amellett,hogy tegyék az Alkotmányba a Szent Korona-tan ügyét.
Miközben – hangsúlyozzák - a Szent Koronának a primátusa nem összeegyeztethető a köztársasági berendezkedéssel. Másrészt a Szent Korona-tan nem földrajzi alapon egyesíti az ország lakóit, hanem azon túlterjeszkedve, a Szent Korona országainak polgáraira vonatkozik. Ez pedig nyilvánvalóan konfliktushelyzetet teremtene a szomszédos országokkal.
Ne felejtsük el azt sem: a Jobbik már többször felvetette azt, hogy a rendszerváltás előtti pártfunkcionáriusokat ki kell zárni a közéletből. A Fidesz sokáig azzal odázta el a reakciót, hogy majd az alkotmányozásnál visszatérnek a kérdésre. A Policy Agenda szerint ez a kérdés is heves vitákat válthat ki, mivel minden parlamenti párt érintett az ügyben. Ha pedig mégis egyértelműen elutasítja a Jobbik indítványát a Fidesz – hangsúlyozzák – az a szélsőséges párt malmára hajthatja a vizet. Feltéve, ha továbbra is kitartanak az őket is nyilvánvalóan érintő lépés mellett.
„Összességében a mostani alkotmányozás a Fidesz szándékai szerint, egy kicsit megkésve ugyan, de beleillik abba a folyamatba, amely a kilencvenes években Közép-kelet Európában lezajlott. Abban az esetben, ha a jogalkotók ellenzéki, illetve társadalmi szervezetektől érkező kezdeményezéseket is beépítenek az alkotmánytervezetbe, akkor lehetőségük lesz azt kommunikálni, hogy széles konszenzust építettek szándékaik” – összegez a Policy Agenda értékelése.
