Kolontár életre alkalmatlan

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet tiltakozását fejezi ki a kolontári lakosság visszaköltöztetése és a MAL Zrt. ajkai timföldgyárának újraindítása miatt. A két héttel ezelőtti vörösiszap katasztrófa pontos okai még mindig nem tisztázottak, ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy újraindulhat a termelés.

A Greenpeace teljes mértékben felelőtlen döntésnek tarja a kolontári lakosság visszatelepítését is. Eddig még nem látott napvilágot olyan megnyugtató adat, ami alátámasztaná a Kolontáron való hosszabb tartózkodás biztonságát és senki nem közölt pontos információkat arra vonatkozóan, hogy mik a rövid- és a hosszútávú egészségügyi hatásai a levegő magas finompor tartalmának.

„A porálarc viselése és a lokális kármentesítés csak a rövidtávú tartózkodásra jelenthet megoldást. Azonban a vörösiszap jelenléte por és egyéb formában még mindig fenyegetést jelent a helyi lakosság egészségére, vagy talán a döntéshozók szerint a kolontáriaknak mostantól a nap 24 órájában porálarcot kell viselniük?”- teszi fel a kérdést Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója.

Évekig nem lenne szabad

Még évekig nem lenne szabad Kolontáron és a katasztrófa 10-20 kilométeres körzetében élni. Ezt Zacher Gábor mondta az

RTL Híradónak. A toxikológus szerint a területen szálló por biztos, hogy légzési problémákat okoz majd azoknak, akik tartósan az iszappal elöntött területen maradnak. A toxikológus azt mondta, nem csak a vörösiszap árt a talajnak, hanem a gipsz is, amivel semlegesítik, ezért azt is el kell majd teljesen tüntetni a földből.

Egyre többen panaszkodnak egészségügyi problémákra az iszappal elöntött területen. A toxikológus szerint a vörösiszapos por és a szennyezett talaj nem csak rövidtávon okoz majd egészségügyi panaszokat. Mivel a vörösiszapot nem lehet mindenhonnan eltávolítani, szerinte az elöntött területen még évekig nem lenne szabad élni.

„Az biztos, hogy a por ott szállni fog, és biztos, hogy fog okozni légúti tüneteket. Az ott lakók egészsége szempontjából én nem vagyok nyugodt, ez a két legveszélyesebb történet, a talaj meg a por, pont ez teheti a területet tartósan élhetetlenné” – mondta Zacher Gábor, toxikológus.

Zacher szerint mindaddig veszélyes lesz ott élni, amíg a földet teljesen ki nem cserélik. Ráadásul, mivel a port a szél máshová is elviszi, a közelben élők is veszélyben lehetnek.

„Akár száz kilométeres távolságra is el tud utazni a por, de minél távolabb kerülünk a központtól, annál kisebb a koncentráció, én azt gondolom, hogy 10-20 km-es távolságban az iszapömlött területtől már relatíve biztonságosan lehet élni” – mondta Zacher Gábor.

A toxikológus szerint ráadásul nem csak a vörösiszap, hanem a lúgos hatás semlegesítésére használt gipsz is szennyezi a földet. Így ahhoz, hogy egészséges legyen a környék, a gipszet is fel kell majd szedni, és veszélyes hulladéklerakóba vinni.

Boon.hu: másfél milliárdos kártérítést fizetne a MAL Zrt.

Öt éven át évi 300 millió forintot, összesen másfél milliárd forint kártérítést fizetne a MAL Zrt. a két héttel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - mondta Tolnay Lajos, a MAL Zrt. elnöke a

Borsodonline-nak . A felelősség ügyében egyelőre nem lehet pontos véleményeket alkotni, de az emberi tragédiákat mégis valahogy kezelni kell, ennek más módja nincs, mint a kárpótlás és kártalanítás - tette hozzá. Megerősítette: felkészültek arra, hogy a megsérültnél négyszer biztonságosabb, már meglévő tározóba helyezik el a vörösiszapot - írta az MTI.

Durván lúgos

A Greenpeace információi szerint a MAL Zrt. által az ajkai timföldgyárban alkalmazott technológia nem felel meg a modern kor követelményeinek. Az itteni gyártás során keletkező vörösiszap erősen lúgos: pH 13 - 14. Ez a tény csak tovább növeli a kockázatot egy újabb baleset bekövetkezése esetén. Ezzel ellentétben, pl. az észak-németországi Stade településen található alumínium üzemben a termelés során keletkező vörösiszap lúgossága jóval alacsonyabb: pH 9.4.

“Hogyan lehetséges, hogy a német vörösiszap kevésbé veszélyes, mint a magyar? Véleményünk szerint minket is megillet ugyanaz a biztonsági szint, ami a nyugati polgárokat.” – tette hozzá Szegfalvi.

Politikai döntés eredményeként a MAL Zrt. működése a magyar állam irányítása alá került és a termelés újraindítását az állami szervek engedélyezték. Egy független, nemzetközi szakértőkből álló bizottság véleménye azért is fontos, mert jelenleg az üzemeltető és az engedélyező alá-, fölérendelt viszonyban van egymással, ami nem garantálja a megnyugtató biztonságot.

A Greenpeace Magyarország kéri a kormányt a gyár újraindításának felfüggesztésére, egészen addig, míg a mostani katasztrófa körülményei nem tisztázódnak, valamint a környezeti és egészségügyi kockázatok nem csökkennek jelentősen.

Zöld Baloldal: az önkormányzat mondta nekik, hogy vissza kell menniük

A

Zöld Baloldalhonlapján közölte: pénteken kirakták az ajkai átmeneti szállásukról, a sportcsarnokból azokat is, akiknek nem volt hová visszaköltözniük. A párt aktivistájának beszámolója szerint senki sem akart visszaköltözni. Az MTI tudósítója a helyszínről jelentette, hogy a kolontáriakat két busszal szállították vissza ideiglenes szállásukról, de a járműveken a több mint hétszáz emberből alig negyvenen utaztak, többen ugyanis autóval térnek haza. A településen a korábban kihirdetett veszélyhelyzet rendelkezései még érvényben vannak.

A sportcsarnokban elszállásoltak szatyrokban, táskákban vitték fel az autóbuszra ruháikat. Mindenki kapott porálarcot, hogy azzal védekezzen "a bontási munkák miatt keletkező szennyeződéstől".

Néhányan az MTI tudósítójának azt mondták, félnek visszamenni, mert tartanak egy újabb katasztrófától, illetve a vörösiszap miatti egészségkárosodástól. Voltak viszont olyanok is, akik már alig várták, hogy hazatérhessenek.

Kolontáron huszonhatan a hatósági felszólítás ellenére a szombati kitelepítéskor saját felelősségükre otthon maradtak.

A vörösiszap-katasztrófa áldozatainak segítséget nyújtó szervezeteket ide kattintva érheti el.