Klebelsberg Központ szerint álhírekkel támadják a pedagógusok béremelését
Új trükkel támadják a pedagógusok béremelését – írta a Klebelsberg Központ közleményben csütörtökön.
„Több ellenzéki sajtóorgánumban megjelent az álhír”, hogy az iskolák igazgatói és a pedagógusok nem kaptak semmilyen tájékoztatást arról, hogy az új életpályamodell bevezetését követően mi alapján nőtt az illetményük – emelte ki a Klebelsberg Központ
„Természetesen konkrétumokat nem írtak” – tették hozzá a közleményben.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a tankerületi központok a hatályos jogszabályok alapján, egységesen meghatározott alapelvek szerint jártak el a pedagógusok illetményének meghatározásakor – folytatták.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény részletei ismertek, de ezenfelül a fenntartó tankerületek külön tájékoztatták a jogszabályok részleteiről és ezzel összefüggésben a béremelés elemeiről, annak feltételeiről és alapelveiről az intézményvezetőket, akiknek ezeket az információkat tovább kellett adniuk a nevelőtestületeknek.
„Információink szerint ez meg is történt” – írta a Klebelsberg Központ.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2022. november 18., 11:08
Úgy gondolják, hogy így szembeállítják a tankerületeket az iskolákkal.
Itthon
2024. január 30., 19:31
Elkezdték kiosztani a tanári béremelésről szóló papírokat, van, aki csak 3 százalékot kapott, másnak megvan a 32. Sem az igazgatók, sem a tanárok nem tudják, hogy pontosan mi alapján számolták ki a fizetéseket a tankerületek, fenntartók.
Itthon
2024. január 29., 10:41
Az előre jelzett 22 ezer helyett csak 5,4 ezer pedagógus vesz részt a minősítési eljárásban.
„Elszomorító, hogy miután egyes sajtótermékek azzal riogattak hónapokig, hogy nem lesz béremelés, most újabb valótlanságokat jelentetnek meg annak érdekében, hogy feszültséget keltsenek a tanárok között” – olvasható a közleményben.
Volt, aki három százalékos béremelést kapott
„A tavaly januári béremhez képest három, azaz három százalékkal nőtt a fizetésem, így reálértéken minimum 15 százalékkal csökkent. Elkeserítő” – idéz egy tanárt a hvg.hu. Az illető mesterpedagógus, 39 év munkaviszonnyal. Egy másik, a lap által megszólított pedagógus – aki szintén közel 40 év munkaviszonnyal rendelkezik – esetében teljesült a kormány által ígért átlagos 32 százalékos fizetésemelés, amelynek eredményeképpen, közel a nyugdíjhoz elmondhatja magáról, hogy éppen csak átlépte a nettó négyszázezres fizetést. „A pedagógus II kategóriámban így is csak bruttó 55 ezerrel érek többet az alsó határnál” – kommentálta az emelés mértékét.
- Január közepén jelent meg a tanári bérsávokat szabályozó rendelet, amely szerint a különböző kategóriákban a következő alsó és felső (bruttó) bérhatárok lépnek hatályba januártól:
- pedagógus I. minősítéssel 538 ezertől 1 065 000 forintig,
- pedagógus II. minősítéssel 555 ezertől 1 135 000 forintig,
- mesterpedagógusoknál 630 ezertől 1 365 000 forintig,
- kutatótanároknál pedig 750 ezertől 1 470 000 forintig.
„Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2 százalékos béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges” – fogalmazott tavaly év végén a Belügyminisztérium, amely közleményében azt a javaslatot tette, hogy a munkáltatók a pedagógusok bérét a továbbiakban olyan szempontok figyelembevételével állapítsák meg, mint
- a szakmai gyakorlati idő mértéke,
- a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, továbbá a további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
- a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
- a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
- a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege,
- a pedagógus által tanított tantárgyak száma, továbbá
- a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetősége.
Nem tudni, mi alapján differenciálták a fizetéseket
A rendelet szerint az igazgatóknak legkésőbb január harmincadikáig kell a pedagógusok részére átadniuk az új, emelt fizetésüket tartozó dokumentumot. Egy fővárosi általános iskola igazgatójától úgy tudjuk, hogy
az intézményvezetőknek „csak a postás szerepe jutott", semmilyen beleszólásuk nem volt abba, hogy az egyes tanárok mi alapján és milyen arányban részesüljenek a béremelésben.
Úgy tudjuk, hogy a dokumentumokban a jogszabályi háttér és a megemelt összeg szerepel, azonban az nem, hogy az emelt fizetést mi alapján állapították meg.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet továbbá arra is kitér, hogy aki mesterképzésben szerezte a szakképzettségét, az 2 százalékkal többet kap, ebbe nem számítva bele a pótlékot, egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjat és az esélyteremtési illetményrészt. Ugyanígy számítva 4 százalék többlet jár azoknak, akik matematikát, digitális kultúrát, természettudományt, integrált természettudományt, fizikát, kémiát, biológiát vagy földrajzot tanítanak. A korábbi minisztériumi ígéretnek megfelelően bekerült a jogszabályba az is, hogy „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még korábban elkezdte összegyűjteni az emelt fizetésekről szóló adatokat, de egyelőre csak kevés bérpapír érkezett be hozzájuk. A 223 beküldő közül azonban a többség (74,4 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az emeléssel együtt így is a fokozatához tartozó minimum összeget kapta emlékeztet a lap.
Mint arról korábban beszámoltunk: a szakképzésben dolgozók kimaradtak a fizetésemelésből. A korábbi sztrájkbizottsági egyeztetésen a szakszervezetek szerint elhangzott, hogy valamennyi béremelésre a szakképzésben dolgozók is számíthatnak, ám a jogszabályból kihagyták őket.
(Forrás: Pixabay)
