Klebelsberg Központ szerint álhírekkel támadják a pedagógusok béremelését

Új trükkel támadják a pedagógusok béremelését – írta a Klebelsberg Központ közleményben csütörtökön.

2024. február 1., 16:04

Szerző:

„Több ellenzéki sajtóorgánumban megjelent az álhír”, hogy az iskolák igazgatói és a pedagógusok nem kaptak semmilyen tájékoztatást arról, hogy az új életpályamodell bevezetését követően mi alapján nőtt az illetményük – emelte ki a Klebelsberg Központ

„Természetesen konkrétumokat nem írtak” – tették hozzá a közleményben.

Ezzel szemben az igazság az, hogy a tankerületi központok a hatályos jogszabályok alapján, egységesen meghatározott alapelvek szerint jártak el a pedagógusok illetményének meghatározásakor – folytatták.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény részletei ismertek, de ezenfelül a fenntartó tankerületek külön tájékoztatták a jogszabályok részleteiről és ezzel összefüggésben a béremelés elemeiről, annak feltételeiről és alapelveiről az intézményvezetőket, akiknek ezeket az információkat tovább kellett adniuk a nevelőtestületeknek.

„Információink szerint ez meg is történt” – írta a Klebelsberg Központ.

„Elszomorító, hogy miután egyes sajtótermékek azzal riogattak hónapokig, hogy nem lesz béremelés, most újabb valótlanságokat jelentetnek meg annak érdekében, hogy feszültséget keltsenek a tanárok között” – olvasható a közleményben.

Volt, aki három százalékos béremelést kapott

„A tavaly januári béremhez képest három, azaz három százalékkal nőtt a fizetésem, így reálértéken minimum 15 százalékkal csökkent. Elkeserítő” – idéz egy tanárt a hvg.hu. Az illető mesterpedagógus, 39 év munkaviszonnyal. Egy másik, a lap által megszólított pedagógus – aki szintén közel 40 év munkaviszonnyal rendelkezik – esetében teljesült a kormány által ígért átlagos 32 százalékos fizetésemelés, amelynek eredményeképpen, közel a nyugdíjhoz elmondhatja magáról, hogy éppen csak átlépte a nettó négyszázezres fizetést. „A pedagógus II kategóriámban így is csak bruttó 55 ezerrel érek többet az alsó határnál” – kommentálta az emelés mértékét.

  • Január közepén jelent meg a tanári bérsávokat szabályozó rendelet, amely szerint a különböző kategóriákban a következő alsó és felső (bruttó) bérhatárok lépnek hatályba januártól:
  • pedagógus I. minősítéssel 538 ezertől 1 065 000 forintig,
  • pedagógus II. minősítéssel 555 ezertől 1 135 000 forintig,
  • mesterpedagógusoknál 630 ezertől 1 365 000 forintig, 
  • kutatótanároknál pedig 750 ezertől 1 470 000 forintig.

„Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2 százalékos béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges” – fogalmazott tavaly év végén a Belügyminisztérium, amely közleményében azt a javaslatot tette, hogy a munkáltatók a pedagógusok bérét a továbbiakban olyan szempontok figyelembevételével állapítsák meg, mint

  • a szakmai gyakorlati idő mértéke,
  • a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, továbbá a további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte, 
  • a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják, 
  • a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte, 
  • a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege, 
  • a pedagógus által tanított tantárgyak száma, továbbá 
  • a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetősége. 

Nem tudni, mi alapján differenciálták a fizetéseket

A rendelet szerint az igazgatóknak legkésőbb január harmincadikáig kell a pedagógusok részére átadniuk az új, emelt fizetésüket tartozó dokumentumot. Egy fővárosi általános iskola igazgatójától úgy tudjuk, hogy

az intézményvezetőknek „csak a postás szerepe jutott", semmilyen beleszólásuk nem volt abba, hogy az egyes tanárok mi alapján és milyen arányban részesüljenek a béremelésben.

Úgy tudjuk, hogy a dokumentumokban a jogszabályi háttér és a megemelt összeg szerepel, azonban az nem, hogy az emelt fizetést mi alapján állapították meg.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet továbbá arra is kitér, hogy aki mesterképzésben szerezte a szakképzettségét, az 2 százalékkal többet kap, ebbe nem számítva bele a pótlékot, egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjat és az esélyteremtési illetményrészt. Ugyanígy számítva 4 százalék többlet jár azoknak, akik matematikát, digitális kultúrát, természettudományt, integrált természettudományt, fizikát, kémiát, biológiát vagy földrajzot tanítanak. A korábbi minisztériumi ígéretnek megfelelően bekerült a jogszabályba az is, hogy „a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével alacsonyabb összegben nem határozhatja meg”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete még korábban elkezdte összegyűjteni az emelt fizetésekről szóló adatokat, de egyelőre csak kevés bérpapír érkezett be hozzájuk. A 223 beküldő közül azonban a többség (74,4 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az emeléssel együtt így is a fokozatához tartozó minimum összeget kapta emlékeztet a lap.

Mint arról korábban beszámoltunk: a szakképzésben dolgozók kimaradtak a fizetésemelésből. A korábbi sztrájkbizottsági egyeztetésen a szakszervezetek szerint elhangzott, hogy valamennyi béremelésre a szakképzésben dolgozók is számíthatnak, ám a jogszabályból kihagyták őket. 

(Forrás: Pixabay)

A MOHU betétdíjas csomagolásait visszaváltó automatákkal kapcsolatban elég eltérő tapasztalatokkal gazdagodhattunk az elmúlt hetekben. Volt olyan bolt, ahol nem működött, megint máshol pedig flottul ment minden. A 24.hu arra kérte a munkatársait, számoljanak be a személyes tapasztalataikról.