Schmitt Pál 10 évvel később is nemtelen támadásnak nevezi a plágiumbotrányt, amely miatt le kellett mondania

A Magyar Olimpiai Bizottságot 21 éven át elnökként irányító sportvezető, a Nemzet Sportolója, volt köztársasági elnök, az Európai Parlament egykori alelnöke többek között erről beszélt 80. születésnapja alkalmából az M4 Sport Sporthíradójában elhangzott interjúban.

2022. május 13., 15:54

Szerző:

Schmitt Pál először azt emelte ki, mennyire meghatározta az életét a sport, majd később a politika. Hozzátette: hálás a sorsnak, hogy az élet mennyi szép és nemes feladatot állított elé. Két olimpiai aranyérme közül a mexikóit tette az első helyre, mert eufórikus érzés volt számára, hogy a hazájától 15 ezer kilométerre állhatott fel a dobogó legtetejére. Úgy érzi, a sikerek egyik titka egyrészt az volt, hogy a párbajtőr válogatottban nagyszerű sportemberekkel került egy csapatba.

„Lehet, hogy kívülről bohémoknak tűntünk, de iszonyatosan keményen edzettünk. Nagyon szerettünk győzni és nagyon utáltunk veszíteni. Valósággal izzott a pást, amikor egymás ellen vívtunk, egy nemzetközi verseny ezek után tulajdonképpen már csak egy kirándulás volt nekünk”

– hangsúlyozta, másik indokként pedig azt említette meg, hogy a magyar párbajtőr-válogatottat kivétel nélkül diplomás versenyzők alkották. Büszke arra, hogy 1992-ben Barcelonában a magyar szempontból egyik legsikeresebb ötkarikás játékokon vezethette elnökként először a Magyar Olimpiai Bizottságot. Felemelő érzés volt számára az is, hogy 40 éven át volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, és ezalatt számos magyar sportolónak adhatta át az aranyérmet. Elárulta, a legutóbbi pekingi téli játékokon még azt is bevállalta, hogy felment a hegyek közé egy biatlon éremátadásra, csakhogy cserébe ő akaszthassa az aranyat a rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang nyakába. Ez egyben az utolsó éremátadása volt, mert ezentúl a NOB tiszteletbeli tagjaként már nem lesz erre lehetősége.

Felidézte, hogy Nemzetközi Olimpiai Bizottságban ő kezdeményezte, hogy legyen sport és környezetvédelmi bizottság, amelyet 16 évig vezetett, de volt a szervezet protokollfőnöke és alelnöke is. Összességében úgy vélte, az egyéni sikereit annak köszönheti, hogy tudatosan készült a sportkarrier utáni életre, diplomát szerzett és nyelveket tanult. Emlékeztetett rá, hogy az 1976-os montreali olimpia előtt előfordult, hogy az Astoria szállóban igazgatóhelyettesként még a reggelit készítette elő, de délután 2-től már Tatán vett részt az edzésen.  

Amikor a köztársasági elnöki tisztség betöltéséről beszélt, elmondta, hogy a feladatot szolgálatként élte meg, és nem gondolta, hogy kinevezése után bárki másnál egy jottányival több lett volna.

2012-ben megfosztották doktori címétől, mivel kiderült, hogy doktori disszertációjának jó részét (nagyjából 80 oldalt) forrásmegjelölés nélkül másolta egy bolgár szakember munkájából

– derült ki a hvg oknyomozó cikkéből. Ezzel kapcsolatban Schmitt úgy fogalmazott az M4 műsorában, hogy amikor ebbéli minőségében egy „nemtelen támadás érte”, úgy gondolta, a békesség, a nyugalom és az országépítés sokkal fontosabb, mint az ő saját személye. Nem sok hezitálás után ezért úgy döntött, hogy lemond, és most is ugyanígy cselekedne.

Schmitt Pál kiemelte: számára Isten, a haza és a család azok a prioritások, amikbe kapaszkodni lehet. Hatalmas büszkeség a számára, hogy az unokái közül a vízilabdázó Vigvári Vendel és Vince is már fiatalon bajnoki döntőben játszhatott, de az is, hogy emellett tovább viszik a családban azt a vonalat, hogy a sport és a tanulás együtt fontos a számukra. Végül kiemelte felesége, az olimpiai ezüstérmes tornász, Makray Katalin szerepét, mert úgy érzi, az ő fegyelme mindenkire komoly hatással van a családban.

(Kiemelt képünk: Budapest, 2021. augusztus 11. Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, korábbi köztársasági elnök, a nemzet sportolója beszédet mond a tokiói olimpia magyar birkózó hőseinek köszöntésén Budapesten, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (KIMBA) 2021. augusztus 11-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

09:05

Tizenöt emberéletet követelt már idén a figyelmetlenség és a szabályok megszegése - közölte honlapján szombaton a MÁV, körültekintő közlekedésre kérve az utazókat. A MÁV-csoport adatai szerint vasúti átjárókban idén eddig 16 baleset történt, öttel több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, ezek közül egy halállal végződött, három súlyos sérülésekkel járt.