Kitömött mókusok juttathatják fogházba a kilakoltatott nagymamát

2013 elején – meséli lapunknak K. Pálné – a rendőrök házkutatásra vonultak ki a családja Pest megyei otthonába. A családfőt, a volt férjét azzal gyanúsították, hogy ismeretlen társával együtt két szarvast engedély nélkül lelőtt, és az értékét, 300 ezer forintot pedig nem fizette be. A család állítása szerint egy haragosuk tett feljelentést, azért, mert a férfi korábban tanúskodott ellene. A rendőrök nem találták meg a családnál a szarvasok tetemét, csak két szarvasbordát, amit felesége elmondása szerint ajándékba kaptak egy ismerőstől. A feljelentő egy névtelen forrása azt állította, hogy látta, ahogy a családfő aznap hajnalban társával egy nagyobb testű vadat pakol be az autójába, de az arcukat nem tudta kivenni. Egy útmenti bódénál felfedezték annak nyomait, hogy valaki állatokat bontott szét a helyszínen, a családfő azonban éjszaka munkahelyén dolgozott, amit munkatársai – összesen 14-en – is megerősítettek, kora reggel tért haza, mozgását telefonja cellainformációja is alátámasztotta. Másnap délben a család kolbászt füstölt, a hús eredetét számlával tudták igazolni. A szomszédjukban disznóvágás volt, a rendőrség ott is ellenőrzést tartott, vadhúst nem találtak. A disznóvágás reggel 6 óra 45 perckor kezdődött, nem sokkal azután, hogy a szarvasokat kilőhették. A disznóvágáson a családfő már a kezdéstől részt vett. Büntetőeljárás indult ellene, aminek végén 2015 novemberében a Váci Járásbíróság bűnösnek találta lopás vétségében, és három év próbaidőre bocsátotta.

Az első házkutatás során a rendőrök védett és fokozottan védett állatok preparált tetemeit is megtalálták a család otthonában. Az anya, K. Pálné a rendőröknek elmondta, hogy az elhullott állatok tetemeire ő bukkant, preparáltatta, férjének ahhoz nincsen köze. A preparátumokat a rendőrök lefényképezték. Két héttel később újra házkutatást tartottak. Három mókus és egy macskabagoly kitömött tetemét foglalták le, ezek az állatok védett fajnak minősülnek. Emellett a fokozottan védettnek minősülő egy kitömött gyurgyalag és egy vidra preparált tetemét is lefoglalták.

K. Pálnét kihallgatták, a jegyzőkönyv szerint természetkárosítás bűntettének elkövetésével gyanúsították. A nő vallomásában elmondta, hogy az állatokat 8-10 évvel korábban találta, de egyikük sem élt, amikor megtalálta őket, a tetemeket preparátorral kitömette.

A Váci Járásbíróságon természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt indult eljárás ellene. Az első tárgyalásra 2015 májusában kerítettek sort, a vádirat pedig úgy hangzott, hogy K. Pálné jogellenesen tartotta a védett és fokozottan védett fajok egyedeit. Ő a tárgyaláson is közölte, hogy nem éltek már az állatok, amikor rájuk lelt. Elmondása szerint az állatok tetemei teljesen megsemmisültek volna az úton az áthajtó kamionosok miatt, ő összegyűjtötte a tetemeket és kipreparáltatta őket azért, hogy a teljes pusztulástól megóvja őket.

– Mind a három mókusra elütve találtam rá, elég gyakran látni ilyet buszról is, vagy autóval, és mindhárom szerencsésen olyan állapotban volt, hogy még nem taposták szét és ki lehetett őket tömetni. A macskabagoly a posta előtti árokban volt, azt a magasfeszültség ütötte agyon valószínűleg, széjjel volt tárva a szárnya, a karmában ott volt a kismadár, gondolom röptében üthette agyon az áram. A gyurgyalag az autóm hűtőrácsára csapódott, azt otthon vettem észre, hogy ott van beszorulva, az is meg volt dögölve. A vidra Csővár után volt elütve szintén a közúton, hajnali órákban utaztunk arra, felvettük az autóba, majd elmentünk Békés megyébe disznóvágásba és az anyósoméknál megnyúzta a férjem, csak a besózott bőrét hoztuk haza, a dögöt nem. Meg is mutattam a rendőröknek, hogy ez nem egy lőtt állat, mert hibátlan a bundája – mondta a tárgyaláson az asszony.

Fotó: Budakeszi Vadaspark

Közölte azt is, hogy a vidra tetemét a helyi vadász is látta, de ő nem foglalkozott vele. A nő állította, nem tudta, hogy nem szabad hazavinni és kitömetni az elhullott állatokat. A hatályos kormányrendelet alapján természetvédelmi hatóságot, kormányhivatalt kell ilyen esetben értesíteni, mert a hatóság dönt az elpusztult állat elhelyezéséről. Az elpusztult, fokozottan védett madárfajok preparálásra alkalmas egyedeit például a Magyar Természettudományi Múzeumnak javasolt eljuttatni. Ezeknek az állatoknak a teteme azonos jogi védelmet élvez az élő példányokéval, azokat tartani kizárólag engedély birtokában szabad. Természetkárosítás bűncselekményt követ el az, aki fokozottan védett vagy védett fajnak minősülő élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, illetve tartja.

A házkutatás idején, 2013-ban K. Pálné volt férjével élt egy háztartásban, neki akkor már évek óta nem volt munkája, egyik nagykorú gyermekük még iskolába járt, a volt férj tartotta el a családot nyugdíjából. Nagyon nehéz körülmények között éltek, évekkel korábban devizahitelük miatt adósságspirálba kerültek. Ekkor már komolyan fenyegette őket a kilakoltatás veszélye, ami tavaly be is következett.

A Váci Járásbíróság végül 2015 novemberében hozott ítéletet. Eszerint K. Pálné természetkárosítást követett el a védett állatok hazavitelével, és 240 óra közérdekű munkára ítélték, pártfogói felügyelet mellett. A közérdekű munka büntetése 2016 májusában jogerőre emelkedett. Az ítélet alapján a munkát hetente legalább egy napon, a heti pihenőidejében vagy a szabadidejében díjazás nélkül kell elvégeznie. Ha azt önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralevő részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A Pest Megyei Kormányhivatal a közérdekű munka helyszíneként a Keresztény Fiatalok Társasága Egyesületet jelölte ki. A napi munkaidő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra, hetente pedig legalább 4 óra, de a 48 órát nem haladhatja meg.

K. Pálné megkezdte a munkát, de nem dolgozta le az előírt mennyiséget. Pártfogó felügyelője ezért 2017 szeptemberében levélben szólította fel, hogy igazolja elmaradását, mivel 2017. június 26-án állt utoljára munkába, és összesen 162 órát dolgozott le. A pártfogó felügyelő levelében jelezte, hogy ha nem tesz eleget ennek, akkor kezdeményezi a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását. Négy óra közérdekű munka egynapi szabadságvesztésnek felel meg, így a hiányzó idő alapján 20 nap fogházbüntetés fenyegeti most az asszonyt.

Az egyesület tavaly novemberben levélben tett ajánlatot K. Pálnénak a fennmaradó munkaórák ledolgozására, eszerint a KIFI rendezvényhelyszíneit kellett volna takarítania és a kertet rendeznie. A család ekkor már nagyon nehéz helyzetben volt, novemberben lakoltatták ki őket otthonukból, ami rendkívül megviselte őket. Tartozásaik megmaradtak, otthonukat elvesztették, albérletet kerestek. K. Pálné a költözést intézte, otthon, majd az albérletben pakolt a rendes munkája mellett. Elmondása szerint azért nem folytatta a közmunkát, mert a családjára nehezedő teher mellett fizikailag sem bírta volna ebben az időszakban. Próbált megegyezni az egyesület vezetőjével, hogy később bepótolja a kimaradt órákat, de nem tudtak megállapodni.

K. Pálné kegyelmi kérvényt nyújtott be a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz, amit az első fokon eljáró Váci Járásbírósághoz továbbítottak októberben. Eljárás szerint kegyelmi kérelmet a bíróság az igazságügyi miniszterhez terjeszt fel, aki egyetértése esetén továbbítja a köztársasági elnöknek. A KEH 2018. áprilisi értesítése szerint azonban az igazságügyi miniszter nem terjesztette fel a kérvényt az elnöknek, elutasította azt.

Az asszony jelenleg postai kézbesítőként dolgozik, 60 évesen 40 ezer forint körül keres, mivel a tartozásaik miatt a férjével együtt a fél fizetésük 12 éve le van tiltva. Ebből a 40 ezres fizetésből körülbelül 20 ezer havonta a végrehajtóé. Albérletük havonta több mint 100 ezer forintba kerül. Munkavégzéséhez erkölcsi bizonyítványra van szükség, ezért állítása szerint évekig nem dolgozhatott a büntetőeljárás miatt. Szeptemberben lesz a bírói meghallgatás a büntetés-végrehajtási ügyben. K. Pálné azt mondja, most a bíró jóindulatán múlik, hogy le kell-e ülnie fogházban a büntetést.