Kisebb parlament – de mennyivel, mikortól?

A képviselői létszám kurtítása – a napokban újra a 200 fős limitről hallottunk – önmagában is megoldható-e, vagy feltétlenül össze kell kapcsolódnia az országgyűlési választásokkal kapcsolatos egyéb teendőkkel? Jelenleg kétszavazatos, hárommandátumos a választási rendszer. Ha nem kívánják ezt megváltoztatni, csak a képviselők számát csökkenteni, az esetben elegendő a választójogi törvényt módosítani. Ez gyakorlatilag a mai létszám megfelezése lenne. Ennélfogva 176 egyéni képviselő helyett – ha nem akarnak az arányokon változtatni – 88 lenne, a mostani 152 területi listás mandátumból 76 maradna, az országos listáról a hatályos jogszabály szerint kiosztható 58-ból pedig 29. Ez összesen 193 parlamenti hely, tehát kevesebb is 200-nál. Az országgyűlés létszáma alighanem fontos a működőképessége szempontjából is. Valószínűleg a parlament munkarendjét át kell alakítani, ha sokkal kevesebb képviselő lesz. Jelen pillanatban tíz állandó és jó pár egyéb szintén folyamatosan működő, illetve ad hoc bizottság van. Ha túlzottan csökkenne tagjaik száma, nehezen férne be az ellenzék, ami célszerűtlen; minden frakciójuknak legalább egy helyet kellene kapnia. Ez meghatározza az egyes grémiumok teljes létszámát is. Mert nyilván a kormánypártok azokban sem akarnak kisebbségben maradni. Emlékszik-e arra, húsz esztendeje miért annyi lett az országgyűlési képviselők száma, amennyi? A nemzeti kerekasztal-tágyalásokon eleinte 200-250 fős parlamentről esett szó. Ám ez igen hamar megváltozott, s inkább egy kínai közmondást idéztek: ,,Széles úton többen elférnek." Kinek kedvezett ez? Mindenkinek, abszolút konszenzus volt a 386 fős létszám ügyében. Jó volt a régi hatalomnak, hiszen ezáltal remélhette, hogy lesznek képviselői az új parlamentben, az ellenzéknek is, mert így több embert tudott bevonni a a hatalomgyakorlásba. Amikor annak idején kidolgozták a mostani szisztémát, okkal kellett vegyíteni az egyéni választókerületi és a listás szavazást, számolva az új pártok színre lépésével, ám jelöltjeik általában meglehetősen szűk körű ismertségével. A vegyes választási rendszert alapvetően a németektől vettük át. Kivéve a töredék szavazatok beszámítását. Ez unikum, magyar sajátosság. Máshol nincs ilyen? Magyarországon volt 1946-ban. Sehol másutt nem ,,játszanak" a töredék szavazatok? Ebben a formában nem. A német szisztémának például az a lényege, hogy az egyfordulós szavazás során választókerületükben győztes jelöltek mind automatikusan tagjai lesznek a Bundestagnak, a fönnmaradó mandátumokat pedig a pártok által az országosan megszerzett szavazatokhoz arányosítják. Ott mozgó létszámú parlament van, nem stabil. Hol választanak kizárólag egyéni képviselőket? Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A győztes mindent visz. Angliában már többször felvetődött, hogy ezt meg kellene reformálni, de odáig még nem jutottak el. Mi lenne az oka annak a reformnak? Az arányosság. Hogy azok a pártok is bejuthassanak az alsóházba, amelyek kevesebb szavazatot érnek el. Mint idehaza a töredékszavazatok segítségével? Igen, de ott nem hasznosulnak. A sorolt országokban kétkamarás parlamentek működnek. Ennek ötlete felvetődik nálunk is időről időre. Szerintem nem aktuális, értelmes megoldását még nem láttam kidolgozva. Magyarországon mekkora országgyűlést látna ésszerűnek, milyen választási rendszerrel? Ezt önmagában nem lehet mérlegelni. Ha csak létszámot akarnak csökkenteni kormányzó erők, a legegyszerűbb a választási törvény említett módosítása. Ha viszont a szisztémán változtatnak, az nem csupán jogi, hanem alapvetően politikai kérdés. Hogy az arányosságot tekintjük-e fő szempontnak vagy a többségi elvet, amikor az összesített szavazati arányon túlmenő mandátumfölénye van a győztes pártnak. Ha az arányosság felé toljuk a szisztémát, a listák szerepét kell erősíteni, ami a többpárti demokrácia irányába hat; amennyiben az egyéni választókerületekre kerül a hangsúly – ahogyan most van –, s az a kétpólusú pártrendszer kialakulása felé visz.