Kirekesztve
Cigány családok a gyöngyöspatai Bem utcában egy házfalra tett kivetítőről – rendőrségi engedéllyel – egyenes adásban figyelték a régóta húzódó pert, amelynek tárgya: a szélsőjobbos vezetésű önkormányzat és rendpárti iskolája megsérti-e a cigány tanulók személyiségi jogait? SCIPIADES ERZSÉBET végigkövette a múlt heti sajátos demonstrációt.
Gyöngyöspatán az anyák, az apák és a gyermekek demonstrálása 2012. szeptember 25-én 13 órakor vette kezdetét a cigányok lakta Bem utcában. Kora délután hetvenen-nyolcvanan gyűltek össze, késő délután a fiatalok száma elérte a százat-százötvenet.
Azért, hogy az engedélyezett utcai demonstrálásból gond ne lehessen, az anyák, az apák és a gyermekek két szemközti épület udvaráról nézték a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, ifjabb Farkas János házának a falát, amelyre kivetítő került. Azon egy nyilvános tárgyalást követhettek egyenes adásban, bár a hang nemigen működött. A bírósági tárgyalás helyszíne az Egri Törvényszék volt, ahol a 99-es számú díszterem hátsó sorait a helyi tanárképző főiskola hallgatói foglalták el, a többit cigány iskolások, akik Sajókazáról érkeztek. Filmet forgatott a Hír TV és a TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és jogfejlesztő civilszervezet.
Büdös lenne a víz
A gyöngyöspatai anyák és apák, miközben a pert figyelték, amelyet a Nekcsei Demeter Általános Iskolában tapasztalható szegregáció miatt egy pesti szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított, petíciót írtak alá. Mivelhogy most, szeptemberben is azt tapasztalják: a rendpárti település rendpárti iskolájában nem változik semmi. A cigány tanulókat továbbra is elkülönítik, a cigány osztályok a földszinten találhatók, az oktatás itt alacsonyabb színvonalú, számukra úszásoktatás sincs, holott az alapítvány úszócuccgyűjtő felhívására még külföldről is jelentkeztek, s egy volt olimpiai bajnok vízilabdázó az iskola valamennyi tanulójának megvette volna a teljes felszerelést, és még ingyenes úszásoktatást is vállalt volna. Egyesek szerint a cigány tanulóknak eddig azért nem volt óra a tanuszodában, mert „büdös lenne tőlük a víz”. Az étkeztetésük is külön zajlik.
Minden úgy van, mondták a demonstrálók, ahogyan azt a kisebbségi ombudsman a jelentéseiben már leírta.
Ez egy polgári jogi igényekkel kapcsolatos per, és a személyhez fűződő jogok megsértéséről szól. A mostani volt a negyedik tárgyalási nap, s idáig mindig történt valami meghökkentő. Az első tárgyalási nap hajnalán, 2011. november 29-én rálőttek a szélsőjobboldali nézeteit nyíltan vállaló gyöngyöspatai polgármesterre, Juhász Oszkárra. A lövés hírére a rendpárti település megbolydult, volt olyan öregasszony, aki az eset után az újságírónak azt mondta: „A feketék egy időre most majd meghúzzák magukat.”
Rend a lelke mindennek, Molnár Károly iskolaigazgató a helyi újságban, a Patai Hírekben azt írta: „Az iskola nem cigányellenes, hanem rendpárti, és nem az iskola szegregál, amely a szülők egyre nagyobb leterheltsége és a gyengülő tanulói összetétel miatt egyre gigászibb küzdelmet folytat a jövő nemzedékéért, hanem egy népcsoport a szabályokat elutasító tagjain keresztül szegregálja saját magát.”
A második tárgyalási napon Juhász Oszkárt a bíró többször rendreutasította. Egyszer akkor, amikor a cigány származású Mohácsi Erzsébetnek, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnökének azt mondta: „Talán nem véletlen, hogy a kanadai államügyész olyan nyilatkozatot tesz, hogy ne küldjenek oda több bűnöző cigányt. Mohácsi Viktória után (volt EP-képviselő – a szerk.) Erzsébet is mehet oda, és segíthet ott is megszüntetni ezt a fajta szegregációt.”
A negyedik nap
A harmadik bírósági tárgyalásra már sem az I., sem a II. rendű alperes, vagyis sem az iskola igazgatója, sem az önkormányzat képviselője nem ment el.
A negyedik tárgyalási napon az önkormányzatot – a per során először – ügyvéd képviselte, aki előkészítő iratot nyújtott be, amelyben azt írta: mindaddig, amíg a gyerekek cigány nemzetiségéhez való tartozásáról nyilatkozat nem érkezik, a tanulók nem tekinthetők cigányoknak; adatgyűjtés e tárgyban nincs, a gyerekek iskolai osztályba sorolását az igazgató végzi a beiratkozás sorrendje szerint. És a gyöngyöspatai iskolában már csak azért sem lehetséges térbeli és fizikai elkülönítés, mert az intézménynek egyetlen bejárata van, a földszinten.
A negyedik tárgyalási napon az alapítvány az Egri Törvényszéknek dokumentumokat nyújtott be: órarendet tartalmazó iskolai ellenőrzők másolatát, amelyekkel azt kívánják bizonyítani, hogy a „B”-seknek, vagyis a cigány tanulóknak nem volt úszásóra. Mellékelték harminc szülő aláírását, akik kérték gyermekük tanuszodai oktatását. Azóta újabb hatvan szülői kérelem érkezett. Az iskolaigazgató úr meg azzal érvel írásban: „Mivel korábban sok gyerek számára a szülő nem tudta, vagy nem akarta biztosítani az úszáshoz a feltételeket, nem volt szándékában az iskolának évismétléssel súlytani (sic!) azokat a tanulókat, akik emiatt nem teljesítik a kötelező követelményeket.”
Az alapítvány csatolta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár levelét is, amelyben arról ír, hogy 2012. március 19-én Réthelyi Miklós miniszter – a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának utóvizsgálatában tett megállapításai nyomán – levélben fordult a Heves Megyei Kormányhivatalhoz: „A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium bevonásával kezdeményezte a gyöngyöspatai oktatási helyzet kapcsán a hatósági és törvényességi vizsgálat lefolytatását a jogszerű helyzet helyreállítását biztosító intézkedések érdekében.” Az ellenőrzést a folyamatban lévő bírósági eljárás jogerős befejezéséig ugyan felfüggeszti, ám a helyzet alakulását figyelemmel kíséri.
A 2012. szeptember 25-ei tárgyalási nap legmeghökkentőbb tanúvallomását a CKÖ, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egykori elnöke tette. Idősebb Farkas János arról beszélt, hogy amikor a cigány osztályok ellen tiltakoztak az iskola igazgatójánál és az önkormányzat testületi ülésén, azt mondták nekik: „Cigány ne szóljon bele a politikába meg az oktatásba.” 2010-ben aztán meghívott egy államtitkár asszonyt, Rauch Editet Gyöngyöspatára, az iskolába. Majd a fiával, ifjabb Farkas Jánossal fölkeresték Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, és a vizsgálatsorozat végre elindult.
Ki hol lakik?
S bár az önkormányzat jogi képviselője szerint az iskola senkitől sem kérhet papírt arról, ki a cigány, idősebb Farkas János tanúvallomásából az derült ki: maga az iskola igazgatója adott ki minden évben – osztályokra lebontva – cigány listát. Mégpedig a CKÖ elnökének, Farkas Jánosnak. Azért, hogy Mikulás-csomagokat vehessenek a cigány tanulóknak. És a képviselő-testület évente egyszer a teljes cigány lakosságról is listát készített, így pontosan tudták, hogy hívják őket, melyik utcában laknak. Ennek alapján iskolai cigány osztályokat könnyű létrehozni.
Idősebb Farkas János arra kérte a bírát, képzelje magát az ő helyébe. Mekkora szívfájdalom egy kisebbségi elnöknek, ha az jut tudomására, hogy az iskolában külön vécéjük van a cigányoknak.
A földszinten.
Az 5. tárgyalási nap november 22-én 13 órakor lesz.
