Kínos: vörös riadót fújtak miattunk Washingtonban

Az

Economist nem bánik éppen kesztyűs kézzel Magyarországgal és az Orbán-kormánnyal.

Kiderül a cikkből: a kis közép-európai ország egyre hangosabban csipog Washington radarján. Az Orbán-kormány kínos ügyei még az amerikai nagykövetet, Eleni Tsakopoulos Kounalakist is arra késztették, hogy határozott hangú

véleménycikketírjon a Fidesz-közeli Heti válaszba. A cikk angol fordítása még a nagykövetség hivatalos honlapján is megjelent.

Írásában, melyet az Economist idéz, a nagykövet arra kéri az Orbán-kormányt, hogy fontolja meg a központosító intézkedéseit még egyszer. A nagykövet asszony aggodalmát fejezi ki a "sarkaltos törvényeknek" elnevezett intézkedéssorozat miatt.

Kounalakis asszonyt idézve az Economist azt írja: a Fidesz demokratikus választásokon nyert kétharmados felhatalmazást a választóktól és az ország barátja az Egyesült Államoknak. Az Economist ezen a ponton megjegyzi: akármennyire is finoman fogalmaz a budapesti nagykövet, a cikke újabb figyelmeztetés abban a sorban, amelyet Washington az Orbán-kormányhoz intéz hónapok óta. Az Economist felidézi a külügyminiszter, Hillary Clinton júniusi látogatását Magyarországon, aki akkor azt mondta: elvárja a kormány komoly elkötelezettségét a szabad sajtó, a független igazságszolgáltatás és a kormányzati átláthatóság mellett.

Két hónappal később Thomas Melia helyettes államtitkár írta le aggodalmait Magyarország "demokratikus pályájáról". (Az Economist itt nem is említi Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt, de "dajcstomi" itt csipogta ki a Twitteren ominózus mondatát, amitől az egész ország megtudhatta, ki a

f... az a Thomas Melia.)

Állam és párt

Nyolc év korrupciós botrányai és lajhár-szerű szocialista kormányzása után Magyarországnak komoly strukturális reformokra lenne szüksége - folytatja az Economist. Egyre nő a szakadék az ország megítéléséről "külföldi barátok" és Magyarország között. A kormányzat azt hiszi, hogy kétharmados felhatalmazásával bármit megtehet, újjáépítheti az ország megtépázott imázsát, ráadásul nem csak négy évre.

A kormánytól független elemzők azonban az állam és a Fidesz közti különbség elmosódásától tartanak - írja a londoni lap, amely aztán újabb kritikát fogalmaz meg: a hatalmas választási győzelem nem jelenti a független állami intézmények elfoglalását. A nyugati elemzők a Fidesz-kormány "reformjait" nulla összegű játszmáknak írják le. A kormány elutasít minden engedményt, attól tartva, hogy a kompromisszum a gyengeség jele - írja az Economist.

A bíróságok elfoglalása

A londoni lap igencsak képben van a magyar eseményekről: a Kúria vezetőjének megválasztásáról is ír. A cikk hangsúlyozza: mind a Kúria élére, mind az Országos Bírósági hivatal élére

kilenc évre választ vezetőta Fidesz által uralt parlament, mandátumuk még két választási ciklusra érvényes. A kormányzati körök azzal védekeznek Magyarországon, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának vezetői életük végéig töltik be azt a posztot és a szenátus javaslatára az elnök nevezi ki őket. A cikk felhívja a figyelmet: Magyarországon azonban ezek a vezetők a bírák kinevezése és az egyes ügyek felett is ellenőrzést gyakorolnak.

Az Economist még azt is megírja: Handó tünde lesz a Hivatal vezetője, aki jelenleg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, az új alkotmány születésénél bábáskodó Szájer József EP-képviselő felesége. (A kinevezése utáni első hónapokban százharminchét új bíróról és két új törvényszéki elnökről dönthet.) ahogy az Economist fogalmaz: ez az az EP-képviselő, aki az iPad-jén írta meg az új magyar alkotmányt.

Németország is aggódik

Németország is kifejezte aggodalmait a magyar demokráciával kapcsolatban. Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államtitkára egy magyar-német konferencián úgy fogalmazott: "A demokrácia csak tartós demokratikus konszenzus mellett működik... az ellenvéleményeket meg kell hallgatni és engedni kell terjedni."

Az Economist azt is írja: az aggodalmak az új választási törvény miatt is erősödnek, amely egyértelműen a Fideszt támogatja és megnehezíti a parlamentbe kerülést a kisebb pártok számára.

A kormányt irritálja a kritika

A Fidesz-kormány felháborodással és idegesen fogadta a Heti Válaszban megjelent kritikát - fogalmaz az Economist. "Felesleges kritizálni"- idéz egy kormányközeli politikust az brit lap. A politikus szerint bár Fidesz-közeliek foglalták el a Médiatanácsot, az Állami Számvevőszéket és az ügyészséget, de ezek függetlenül működnek a központi irányítástól.

A kormányzat azt a kritikát is visszautasítja, hogy képtelen lenne kompromisszumokra és nem hallgatja meg a kritikát. A meg nem nevezett kormányzati forrás szerint a tárgyalások az Egyesült Államok és Magyarország között a sarkaltos törvényekkel kapcsolatban nem érintik a demokratikus alapértékeket. Az Economist sokatmondó mondattal zárja a cikket: Washigton és más nyugati államok viszont attól félnek, hogy a párbeszéd egyoldalú és Budapest nem hallgatja meg őket.