Kiderült: pánikreakció volt a fideszes döntés
Már a választások után is úgy értékelte a kormány, hogy a jelenlegi alkotmány olyan szűk mozgásteret szab a működésének, ami ellehetetlenítheti gazdasági és társadalompolitikai terveinek megvalósítását - állította az Origónak a Fidesz több befolyásos politikusa. Ennek ellenére október végéig nem merült fel komolyan a kormány tagjaiban, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, a döntés lényegében pánikreakció volt – írja a hírportál.
Már nyár elején felmerült a Fidesz vezetésében, hogy azok a gazdasági intézkedések, amelyeket az új kormány tervez, felvethetnek alkotmányos problémákat, illetve nem biztos, hogy összeegyeztethetők lesznek a jelenlegi alkotmányos gyakorlattal - mondta az
Origónaka Fidesz több befolyásos politikusa. A párt vezetésének egyik tagja szerint ez a felismerés akkor született meg, amikor összeállították a kormány júniusban bemutatott 29 pontos gazdasági akciótervét.A portálnak nyilatkozó fideszes képviselők, vezetőségi tagok és kormányzati tisztségviselők szerint a kormány gazdasági mozgásterének megőrzése érdekében volt terv arra, hogy szűkítsék az Ab döntési jogköreit, de ezt nem most, hanem a jövő év elejére összeálló új alkotmányban, illetve annak elfogadásával egy időben tették volna meg. Több fideszes is azt állította, hogy az Ab korlátozásáról szóló döntés mindössze néhány nappal az Ab ítélete előtt született meg, a döntést pedig Orbán Viktor kormányfő hozta meg. A Fidesz képviselői nem hivatalosan, a parlamenti folyosókon már az ítélet megszületése előtti napon értesültek a várható alkotmánybírósági döntésről. A javaslat kiforratlanságára utalt ugyanakkor, hogy a döntést nemcsak az ellenzéki pártok, illetve független jogi szakértők kifogásolták, hanem többen kritizálták a Fidesz parlamenti frakciójában is.
Végül a kritikák miatt, az eredeti tervekhez képest módosult az Ab jogkörének szűkítéséről, illetve a 98 százalékos különadóról szóló javaslat is. Lázár hétfőn jelentette be, hogy a 98 százalékos különadó esetében a 2 milliós összeghatárt a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra, az összeghatárba pedig nem számítana bele a szabadságmegváltás. A különadót az új változat szerint azonban már a 2005. január 1-e után kifizetett juttatások után kellene megfizetni az érintetteknek.
Az Ab jogkörének korlátozásán pedig úgy lazítana a parlament alkotmányügyi bizottsága által jegyzett javaslat, hogy Ab csak akkor semmisítheti meg a költségvetésről, adókról, illetékekről és járulékokról szóló jogszabályokat, ha azok sértik az élethez, emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a gondolat- és lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogot. Az alkotmánybírósági vizsgálatra lehetőséget adó jogok közé nem került be a tulajdon védelme, ezért az LMP és MSZP Lázár új javaslatát is támadta hétfőn.
