Kiderült, mennyit ült a tévé előtt egy átlagos magyar tavaly
Átlagosan 16 perccel többet ült a TV előtt a népesség, mint az előző évben.
2020-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint az előző évben - derült ki a Nielsen felméréséből, mely átfogóan vizsgálta a tavalyi évet, vette észre a Kreatív Online.
A Nielsen adatai szerint 2020-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint az előző évben. 8 perccel nőtt a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje is 2019-hoz képest, és így 3 óra 03 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 évesek naponta 3 óra 49 percet tévéztek, ami 20 perccel több, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 49 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 16 perccel több, mint az előző évben.
A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 5 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,8 százalékot jelent. A csatornatípusok szerint 2020-ban az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 41 százalék volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozat csatornák” további 8,7 százalékkal járultak hozzá.
Mit nézünk?
A filmcsatornák 10,7 százalékban, a hírcsatornák pedig 7,6 százalékban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő (6,4százalék), életmód (3,4százalék), sport- (3,3százalék), gyerek- (6százalék) és zenecsatornák (1,7százalék), valamint a DVD/videó/videójáték illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória.
Internet mellé TV
Az otthoni internet-használat szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy az otthon internetezők egyre nagyobb arányban vannak jelen a tévé közönségében (71 százalék), mely összefügghet az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésével is, írták.
A reklámok is elérnek
Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,4 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 5,9 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 32,5 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő körülbelül 11 százaléka volt. Egy átlagos néző naponta 127 reklámfilmmel találkozott tévénézés közben.
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2020-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 36 432 reklámfilmet sugároztak, a megjelent tévéreklámok együttes száma majdnem elérte a 13,5 milliót: összesen 13 333 996 hirdetés került képernyőre az év során, amely 4,5 százalékkal kevesebb mint 2019-ben. A sugárzott reklámfilmek összesített hossza 85 677 órának, azaz 9,8 évnek felelt meg. A hirdetések 71 százaléka 30 és 20 másodperces, további 19,7 százalékuk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt.
A reklámblokkok 1,8 százaléka állt csupán egyetlen szpotból, 12,7 százalékuk 2-5 darabot, 42,7 százalékuk 6-10 darabot, míg 42,8 százalékuk ennél is több szpotot tartalmazott. Az elmúlt esztendőben 540 hirdető 962 márkát hirdetett 6 566 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 507 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2020. év során került képernyőre.
Az új hirdetések több mint egyharmada (38 százaléka) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2 030-szor sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 33 718 alkalommal volt látható a képernyőn. A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 719 871 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2 967 739 db) és az „Élelmiszer” (2 942 599 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 66,9 százalékát. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (769 572 db) volt, ezt követte az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (725 749 db), és „Megfázás, influenza elleni termékek” (678 897 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 43 százalékát fedte le, írták.
(A kiemelt kép illusztráció)