Kiállnak magukért az „eltakarítandó" civilek

Szintet lép a kormány független civil szervezetek elleni harca: az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. A Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal.

Az összehangolt támadás hónapok óta zajlik. Hollik István (KDNP) azt mondta: akadnak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket, „így a létüknek nem sok értelmük van”. Németh Szilárd Fidesz-alelnök konkrétan megnevezte a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot, a Transparency Internationalt és az Energiaklubot, kijelentette, „ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”. A kormányzati düh legfőbb célpontja Soros György, illetve a hozzá kötődő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) által támogatott alapítványok és egyesületek.

A mostani állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakoznak az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítják a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Mint írják: ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját - közölték.

A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartják arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát - olvasható a közös állásfoglalásban.

"A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek. Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a 'nemzeti konzultációról' csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő. Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz" - írják a civilek.