Kiakadtak az építészek is

A Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke, Horváth András építész

nyílt levelében arra szólítja fela Magyar Építész Kamarát, hogy „óvatos egyezkedés, kikuncsorgott háttérbeszélgetések” helyett nyíltan fogalmazza meg szakmai kifogásait a kormány legutóbbi építésügyi döntéseivel kapcsolatban.

A szakember szerint felháborító,hogy 300 négyzetméterig engedély nélkül, csupán egy bárki által elkészíthető bejelentéssel, lényegében tervezetlenül, ellenőrizhetetlenül, a helyi szabályozások figyelmen kívül hagyásával, külterületen és zártkertben is, energetikai és komfortkövetelményektől megszabadítva, ráadásul állami támogatással lehet építkezni a január 1-jétől érvényes építési szabályozás értelmében. Horváth András szerint az építészszakma felelőssége, hogy megfogalmazza a szükséges jelzéseket, tiltakozásokat.

„Legyen korszerű otthona mindenkinek, de nem mindegy, milyen áron. Az átgondoltságot követelő érveink ma kevés támogatót találnak, hiszen a lakosság ma a kapható támogatások bűvöletében él. A jövő generációk azonban meg fogják ítélni cselekedeteinket, és a települések fenntartásában majd jelentős gondokat okozó, a településképet nagy eséllyel tönkretevő, szakszerűtlen épületek tömege, a körülöttük kialakuló viták, perek és elrontott emberi kapcsolatok, a közösségek megingatott belső összetartó ereje mind azt a kérdést erősíti majd, hogy HOL VOLTAK AZ ÉPÍTÉSZEK?” – fogalmaz a szakember.

A Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke azt írja a nyílt levélben: megdöbbentő a kormányzat szakszerűtlensége, dühítő az építészek hivatásának módszeres, propagandaeszközökkel való lejáratása, felháborító, hogy a helyi közösségek akaratát, önrendelkezési jogát teljesen semmibe veszik, s teljesen feladják az építészeti értékek védelmét.

„Állampolgárként kikérem magamnak, hogy az én befizetett adómból tönkretegyék a mi környezetünket, átláthatatlan és mérhetetlen támogatásban részesítsenek minősíthetetlen és korszerűtlen építményeket.”

A szakmában „300 négyzetméteres törvényként” ismert új szabályozás kapcsán a Magyar Építész Kamara vezetősége – egyetértve a kormány azon céljával, hogy csökkentse az építési engedélyezéssel kapcsolatos bürokráciát – először nem akart elhamarkodottan nyilatkozni, nehogy az ezzel kapcsolatos egyeztetések jó irányát veszélybe sodorja.

Az országos szakmai szervezet nem sokkal később

mégiscsak közzétett egy közleményt(még január elején). Ebben többek között sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy bár a Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara (MÉK) között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás keretében egy évig dolgoztak közösen a szakmát felügyelő helyettes államtitkársággal, s már körvonalazódott egy mindkét fél számára elfogadható koncepció, a 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott, 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) kormányrendelet nem tükrözi az egyéves munka eredményét.

A MÉK szerint a hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított az épített környezet védelme mint közérdek (településkép, utcakép, környezet), az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga, a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége, a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása. Ráadásul a hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott az építési folyamatban részt vevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége, az építési folyamatban részt vevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége, az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre. Továbbá nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.