Ki nyer ma?
A magyar állam a piacon már olcsóbban vehetne fel hitelt, mint amennyiért a letelepedési kötvény kibocsátásával hozzájut. Ráadásul az értékpapírok forgalmazásával a homályos hátterű offshore cégek tulajdonosai milliárdokat kaszálhatnak, részben az adófizetők pénzéből. Az ellenzéki politikusok szerint óriási összegek kerülhetnek magánzsebekbe. Beiktatása előtti parlamenti meghallgatásán az új propagandaminiszter, Rogán Antal védte a letelepedési kötvényt, mert szerinte erre a bevételre szükség van, és inkább „pénzt hoz az országba, nem pedig visz”. Igaz, nem tudjuk, ki nyer rajta a legtöbbet.
Már magyar nyelven is hirdetik a letelepedési államkötvényt, amit egyébként a harmadik világbeli országokban árusítanak. De azért az értékpapír-kereskedők a magyar érdeklődőt is felvilágosítják a részletekről, ha muszáj. (Lásd keretes írásunkat.) Az általunk megismert internetes reklámok mindenekelőtt azt sulykolják, hogy aki megveszi a magyar értékpapírt, szabadon mozoghat az egész Európai Unióban. Igaz, ami igaz, legtöbben a schengeni határokon belüli mozgásszabadságért veszik az egyenként már 300 ezer eurós, tehát százmillió forint körüli értéket képviselő „papírt”. Ennek fejében a tulajdonos céget alapíthat, kereskedhet, letelepedhet, ezenfelül családjával együtt igénybe veheti a hazai egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az ingyenes hazai oktatási rendszert is. Ám mivel a részvény tulajdonosai a pénzüket a futamidő lejártával, azaz öt év múlva visszakapják, vagyis – ahogy Kincses Gyula egészségügyi szakértő a 168 Órának nyilatkozta – a vásárlók olyan szolgáltatást vesznek igénybe, amiért valójában nem fizetnek, ellentétben a komoly járulékot perkáló magyar állampolgárokkal.
Tudomásunk szerint eddig hivatalosan még senki nem számolta ki, hogy az országnak mibe kerül majd a kisvárosnyi ember gyógyítása, taníttatása, és főleg milyen következménye lesz, ha a zsúfolt hazai kórházakat tovább terhelik vagy ha a pénzhiánnyal küszködő iskoláinkba újabb vendéghallgatók iratkoznak be. Az sem világos, hogy – miután a legtöbb letelepedési kötvényt a kínai, a vietnami és az orosz térségben adták el – ki és főleg hogyan készíti fel a hazai orvosokat, pedagógusokat e nyelvek ismeretére.
Becsléseink szerint ez is több milliárdba kerül, ami talán az államkassza számára nem sok pénz, de az ország lakóinak gyógyulási, tanulási esélyeit ronthatja. Ezzel az ország első propagandaminisztere, Rogán Antal is tisztában lehet. Rogán (egyébként a letelepedési kötvény szülőatyja) – mint parlamenti meghallgatásán is elmondta – a jó kormányzás érdekében kész állandóan konzultálni a néppel. Mégsem emlékszünk rá, hogy megbeszélte volna a nemzettel, hogy vajon a nép akarja-e a kórházi várólistán maga elé engedni a kínai csípőprotézisra szorulót vagy az orvosi egyetem ingyenes képzéseire átadja-e gyerekének helyét egy orosz milliárdos csemetéjének.
A letelepedési alapkötvény révén az elmúlt két évben több mint 320 milliárdos kölcsönhöz jutott az ország, ami komoly sikernek számít. Viszont ebből jókora összeget, közel 50 milliárdot az államkötvényt forgalmazó offshore hátterű cégek vágtak zsebre. Ráadásul a kötvény forgalmazására engedélyt kapott cégek további közvetítőket vontak be a kereskedésbe. Ezekről a vállalkozókról azonban meglehetősen keveset tud a közvélemény. De talán még a kormány pénzügyekért felelős tagja sem ismeri a részleteket, hisz Varga Mihály kényszerűen elismerte, hogy az egész tranzakcióban résztvevő cégek átláthatósága lehetne „erősebb”. Ugyanezt kifogásolva nyilvánosan bírálta a pénzügyi műveletet Kósa Lajos, de aztán nyilatkozatát visszavonta, mert „rájött”, hogy a dolgok mégis rendben mennek. A Fidesz belső ellenzékeként számon tartott Bencsik János az egész letelepedésikötvény-akciót vállalhatatlannak tartotta, és véleményét a mai napig nem változtatta meg.
De megszületése óta az ellenzéki padsorokból is bírálják a letelepedési kötvény értékesítési rendszerét. No meg azt, hogy a jogszabály, amelyet a Rogán által megbízott jogászok szövegeztek, lényegében kizárólag Rogánt bízta meg az átláthatatlannak tűnő cégháló létrehozásával. A cégek szinte mindegyike valamelyik adóparadicsomban van bejegyezve. A 168 Órának nyilatkozó Veres János egykori szocialista pénzügyminiszter úgy látja, hogy az ésszerűnél nagyobb hatalom koncentrálódik Rogán kezében.
És nemcsak az állami, hanem a parlamenti kontroll is hiányos. A 320 milliárdos kötvény ellenőrizhetetlen közvetítő cégeken keresztül történő értékesítése alkalmas annak a gyanúnak a fenntartására, mely szerint a „modell” létrehozása és működtetése valójában nem is az értékpapírok eladását, hanem a fideszes politikusok magánvagyonának gyarapítását hivatott szolgálni – erősítette meg lapunknak Schmuck Erzsébet. Az LMP parlamenti képviselője nemzetbiztonsági kockázatokat is lát a „gazdasági bevándorlók” megjelenésével. Már többször kérte, hogy a képviselők ismerhessék meg a Bevándorlási Hivatal munkáját, amelynek célja az említett kockázatok kiszűrése lenne. De ezt a kérést „hivatalból” elutasították. Az ellenzéki szocialisták javaslata is erre a sorsra jutott, Tóth Csaba, a gazdasági bizottság alelnöke is nagyobb nyilvánosságot követelt az adóparadicsomba bejegyzett kereskedő cégek és alvállalkozóik megismerésének. Tóth elismeri, hogy az unió több országában sikeresen működik a letelepedési kötvény, igaz, az általa ismert országok megteremtették a folyamat áttekinthetőségét. Nálunk az elmúlt két évben még a parlament gazdasági bizottságának tagjait sem avatták be a részletekbe.
A kötvénynek mindezek ellenére egy pozitív üzenete biztosan van: az eladott értékpapírokon az állam írásba adta, hogy az unióval folytatott összes háborúskodása ellenére az Orbán-kormány öt évig, tehát a kötvény futamideje alatt a tulajdonosnak biztosítja az uniós mozgásszabadságot, tehát biztosan nem kívánja felmondani az európai szövetséget. Ez is valami.
