Ki kap többet a nagy fazékból?
Az önkormányzatok jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, közülük mégis Budapest veszít a legkevesebbet – állítja költségvetési elemzésében a Policy Agenda. A kutató cég úgy véli: a kormánynak úgy kell előbb-utóbb megoldást találnia az önkormányzatoknál felhalmozott jelentős hitelállományra, hogy ebből nem származik közvetlen politikai előnye.
Már az önkormányzati választások előtt felmerült, hogy a településeken pozíciót szerző kormánypártok a költségvetés összeállítása során hogyan tudják fedezni polgármestereik forrásigényeit – állítja a Policy Agenda. Elemzésük szerint a 2009-es költségvetésben üzemeltetésre, igazgatására, a közművelődési feladatokra, a sportélet támogatására és a közösségi közlekedési feladataikra négy jogcímen kaptak állami támogatást az önkormányzatok. Ez egy főre vetítve több mint háromezer forint volt. A Bajnai-kormány költségvetése a négy jogcímet 2010-ben egy tételre egyszerűsítette, viszont kevesebb, mint kétezer forintra csökkentette az egy főre jutó forrást.
Az Orbán-kormány most egyénenként 2769 forintra emelné a támogatást. Így egy négyszáz lelkes falu jövőre 3,6 millió forintot kap az idei 2,6 millióhoz képest. Igaz, ez is kevesebb, mint a 2009-es 3,8 millió. Az elemzők számításai szerint egy nyolc ezer fős város esetében nagyobb a csökkenés, mivel 2009-ben 25, 2010-ben 15,5, míg jövőre 22,1 millió forintot kapnak. Egy hatvanezres nagyváros jövőre jobban jár jövőre, mivel 166 millió forintot kap az idei 116,8 millió forinthoz képest. De ez is kevesebb, mint a 2009-ben járó 188 millió forint.
Növelheti a frakción belüli feszültségeket
A személyi jövedelemadóból 2009-ben az önkormányzatok 130 milliárdot kaptak, ami 2010-ben 135 milliárdra nőtt. Mivel a gazdasági válság és az egykulcsos adó bevezetése miatt csökkennek az adóbevételek, ezért a kormány úgy számol, hogy jövőre 126 milliárd forintot tud adni a településeknek. Így egy négyszáz fős falu költségvetésébe 14 millió forint folyhat be a központi kalapból. Ez tavaly 14,8 millió forint volt, míg idén 15,3 millió forint.
A két támogatást összeadva az elemzés szerint az látható, hogy egy település jövőre biztosan kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint idén. Mivel a személyi jövedelemadó bevételek csökkenése miatti visszaesést a kormányzat nem tudja a működési normatíva emelésével sem kompenzálni, ez növelheti a frakción belüli feszültségeket. Talán ezért próbál más módon is segíteni a kormány a településeken.
Ami biztos: az okmányirodák működtetése, az építésügyi igazgatási feladatok és a körjegyzőségek működtetésénél a települések az idei összeggel számolhatnak. A jövő évi büdzsé 2009-hez képest a csökkenést nem tudta kompenzálni, az idei évi állami pénz tehát reálértéken csökken. Nem változtat a kormány az idegenforgalmi adóból befolyó pénzen sem. Stagnál az állami normatíva mértéke a fogyatékosokat ellátó, a szociális és gyermekvédelemi bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményeknél, a falugondnoki ellátásnál és az utcai szociális munkánál is. Feszültséget kelthet, hogy ezek az intézmények jövőre csökkentett normatívát kapnak. A fenntartóknak számolniuk kell azzal is, hogy a minimálbér emelése miatt növelniük kell a személyi kiadásokat, aminek így nem lesz fedezete.
A megyei önkormányzatok jobban járnak
A Bajnai-kabinet jelentősen csökkentette a megyei önkormányzatok működésre fordítható forrásait, mert könnyebben hozzá lehetett nyúlni a működési támogatásukhoz, mint a települései önkormányzatokéhoz. Az Orbán-kormány viszont a megyerendszer megerősítésére helyezte a hangsúlyt. Így például a majd négyszázezer lakosú Baranya megye idén 66,6 millió forintot kapott, míg jövőre 91,1 milliót. Igaz, még így sem éri el a 2009-es szintet, amikor 147 millió forintos támogatást kaptak a központi költségvetésből.
Az októberi eredmények tükrében nem meglepő, hogy Budapest jár a legjobban. A tervek szerint jövőre nemcsak az idei, hanem a tavalyi évet is meghaladva a fővárosi önkormányzat 867 millió forintot kap. Az oktatási támogatásban is változtatások várhatók. A kormányzat ugyan nem növelte a közoktatási alap-hozzájárulást, de a kistelepüléseken pénzügyi ösztönzőkkel tervez átalakításokat. Azt szeretné elérni, hogy a kisebb falvak társuljanak a környező településekkel, és így oldják meg az alapfokú oktatást. Így az államtól is nagyobb támogatást kapnak. Növelik a bejáró gyermek utáni normatívát, illetve az autóbusszal utaztatott gyermekek támogatását. A kormány viszont csak a közoktatásban igyekszik hatni a településekre, a szociális ellátások esetében nem.
Az elemzés megállapítja: a 2011-es költségvetés nem kezeli a Fidesz által ellenzékben felvetett problémákat. A számok azt mutatják, hogy a költségvetés lehetőségeihez mérten a kormány növelte a működési normatívákat, hogy a büdzsé elfogadhatóbb legyen a polgármesterek számára. Ez politikailag nagyon is érdekében áll, mivel a frakcióban sok a Fidesz-KDNP-s településvezető. De a kormánynak előbb-utóbb megoldást kell találnia arra a jelentős hitelállományra, ami az elmúlt években halmozódott fel az önkormányzatoknál. Ráadásul ebből nem származik közvetlen politikai előny, hiszen a választók ezzel kevésbé foglalkoznak.
