Ki irányítja a Nemzeti Pedagógus Kart?
Egyelőre nem tudni, titkos szavazással a tagok, vagy pedig kinevezéssel az államtitkár jelöli ki az újonnan létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar első emberét és a testület vezető tisztségviselőit. Utóbbi esetben valószínűleg beigazolódna, hogy tényleg „büntető-szankcionáló” szervezetként működik majd. Hivatalosan viszont egyelőre csak annyit tudni: választás lesz.
„Ízléstelen és megalázó” – hangzott az MSZP minősítése arról, hogy a pedagógus, miközben aláírja életpályamodelljéhez kapcsolódó átsorolását, egyúttal automatikusan a vadiúj Nemzeti Pedagógus Kar tagja lesz. Ha akarja, ha nem. A kamarai tagság ugyanis kötelező.
A májusban még Magyar Pedagógus Kar néven futó elképzelés végül a szebben csengő Nemzeti Pedagógus Karként alakult meg. Célja, hogy a közalkalmazottként pedagógusi munkakörben dolgozók köztestülete legyen. A szakszervezetekkel szemben itt nincs mód választani: minden állami és önkormányzati iskolában dolgozó tanár automatikusan taggá válik.
Kérdés, miért akarja a kormányzat egy gigaszervezetbe sűríteni a pedagógusokat. Méghozzá úgy, hogy a kar még fel sem állt. Majd valamikor 2014-ben. A tagság addig is szépen gyűlik az amúgy konkrét formájában nem létező szervezetbe.
A Köznevelésért Felelős Államtitkárság tájékoztatásában hangsúlyozta: épp a pedagógustársadalom szorgalmazta régóta egy szakmai kamara létrehozását, ők csak ezt az igényt teljesítették. „Minden szakmai kamarában a szakma gyakorlása kötelező tagsághoz kötött. Az NPK nem tipikus ebből a szempontból, mert a kamarai tagság nem feltétele a pedagógusszakma gyakorlásának, de az állami szférában a jogalkotói akaratnak megfelelően automatikus.”
Egyelőre viszont csak a szervezet előkészítő bizottsága dolgozik, amely tavaszra működési szabályzatot és etikai kódexet ígért. Utóbbi az ellenzék és a pedagógus-szakszervezetek szerint a kirúgásokhoz ad majd hivatkozási alapot. A kar által később összehozott Pedagógus Etikai Kódex betartása viszont szintén kötelező. Aki nem annak szellemében jár el, azzal szemben etikai eljárás indulhat. Magyarul: kirúghatják.
A felháborodás nem maradt el. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője egyenesen azt állította, hogy a központi alaptanterv, majd a KLIK létrehozása után ez a harmadik antidemokratikus, központosító állami lépés. „Engedelmes tárgyalópartnert kreál magának az állam” – mondta Arató. Szerinte ez nem szakmai, hanem büntető-szankcionáló szervezet.
Így aztán alapvető kérdés, ki és hogyan választja majd meg a szervezet irányító testületét. Ha ugyanis titkos szavazással a tagok, az egészen más, mint ha Hoffmann Rózsa által kinevezett bábok hoznak a hivatalosságok számára kedves döntéseket.
Kérdésünkre, hogy milyen módon választják majd meg a testület vezetőit, a tagok titkos szavazásával, vagy pedig kormányzati kinevezéssel, rövid és lakonikus választ kaptunk: „A kar felállítása és a tisztségek kiosztása választással történik.”
Naná.
Hisz választhatják a tagok, vagy Hoffmann Rózsa, akár Orbán Viktor is.
Az államtitkárságnál annyit tettek hozzá: a kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll. „A kar tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem eredményezhet a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.” Legfőbb képviseleti szerve pedig az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. Területi szervenként három küldött delegálható, akiket a Területi Küldöttgyűlés választ meg.
Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre egyebek mellett a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az elnökség tagjainak, az Országos Etikai Bizottság, valamint a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása. De az ő felelőssége az alapszabály és az etikai kódex elfogadása és módosítása, nem mellesleg a kar éves költségvetésének elfogadása és beszámolójának jóváhagyása, a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség kimondása.
Így aztán az nagyon nem mindegy, ki is milyen alapon kerülhet be a küldöttgyűlésbe.
