Kétezer-ötszáz focipályányi zöldfejlesztést ígérnek Budapestre
A következő évek főbb irányaiban egyetértett a főváros és a kormány, bár néhány vitás kérdés – a gellérthegyi sikló, a Galvani híd és a Biodóm ügye – még nem tisztázott.
A politikai nézetkülönbségek ellenére közösen kell fejleszteni Budapestet, mert bár az eltérő politikai színezet miatt egy sajátos „politikai társbérletben” van a főváros és a kormány, „sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország” – adta meg a barátságos alaphangot Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülését követő online sajtótájékoztatón, amelyet Kiss Ambrus általános főpolgármesterrel közösen tartottak.
Fürjes tájékoztatása szerint megállapodtak, hogy a 2021-2027 között felhasználható európai uniós forrásokból a brüsszeli szabályok szerint szigorúan előírt 80 milliárd forint helyett 3000 milliárd forintot fordítanak a fővárossal közösen elfogadott fejlesztésekre – ebből nagyobb részt a főváros, kisebb részt az agglomeráció részesül. A felhasználási területek pedig döntően a következők lesznek: közlekedési, egészségügyi, egyetemi és zöld infrastruktúra-fejlesztés. A részleteket a kormány és a főváros közös munkacsoportban dolgozza majd ki.
Az egészségügyi fejlesztések között Fürjes kiemelte, hogy az idei évben is folytatódik az Egészséges Budapest program, amelyben 42 milliárd forint állami pénzt használhat fel a főváros, ebből 10 milliárdot pedig közvetlenül a kerületek kapnak meg: háromnegyedét ellenzéki vezetésű városrészek, egynegyedét kormánypárti irányításúak.
A zöldfejlesztések nagyságrendjét ismertetve az államtitkár arról beszélt, hogy 39 fővárosi és a Pilisi Parkerdő gondozta agglomerációs helyszínen összesen 20 millió négyzetméteren – Fürjes focihasonlata szerint 2500 focipályányi területen – valósul meg parképítés, játszótérfejlesztés, tanösvény-kialakítás és infrastruktúra-fejlesztés. Fürjes Balázs kiemelte még a pesti rakpartok megújítását, a budai fonódó villamoshálózat déli irányba történő 3 kilométeres meghosszabbítását, az elővárosi vasúti fejlesztéseket és a kelenföldi buszpályaudvar bővítését, ahol például másfélszeresése, 1500 férőhelyesre bővítik a P+R parkolót.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott, „amíg van esély a tárgyalásra, megállapodásra, ott a helyünk”, ugyanakkor megjegyezte, hogy nem siker, inkább evidencia kellene legyen, hogy a kormány közösen dönt a fővárossal budapesti fejlesztésekről. Néhány további, Fürjes által nem említett ötletet is felsorolt, hogy mire költene a főváros a 3000 milliárd forintos keretből: összesen mintegy 230 milliárd forintos javaslatcsomagot jelent a villamoshálózat kiépítése a Lehel tér és a Deák tér között, illetve új villamosok és trolibuszok beszerzése. Fürjeshez hasonlóan Kiss is kiemelte, hogy a zöldfejlesztések terén nagy az egyetértés a közöttük, de más területeken vannak még nyitott kérdések.
Ilyen, le nem zárt kérdés a főpolgármester-helyettes szerint például a Galvani híd ügye – itt „fájó hiányról” beszélt Fürjes is –, ahol a főváros a híd építését támogatja, de csak akkor, ha a hídra fel- illetve levezető forgalom elvezetését is megoldják olyan módon, hogy azt az összes érintett kerület támogatni tudja. Vitatott téma még a gellérthegyi sikló építése, amit a főváros koncessziós megvalósításban nem tud támogatni. Nincs egyelőre megegyezés Kiss Ambrus közlése szerint az állatkerti Biodóm projekt befejezéséről, és a kormány szándékai alapján a Városmajori Szabadtéri Színpad elköltöztetésével járó ottani zöldfejlesztésekről sem.
Eltérő álláspontok ütköztetésére a feleknek a jövő héten is módjuk lesz már más témában – derült ki a tájékoztatón, amikor Kiss Ambrus elárulta, hogy jövő héten tárgyalnak majd az iparűzési adó állami lefelezése miatti fővárosi bevételkiesések kompenzációs igényéről. Ismert, a helyzetet az idézte elő, hogy a kormány a járványhelyzetre és a vállalkozások megsegítésére hivatkozva a kis- és középvállalkozások egy részének iparűzési adó fizetési kötelezettségét 2 százalékról 1 százalékra mérsékelte, ám ez a pénz nem az államkasszából hiányzik, hanem az önkormányzatok költségvetésében jelentkezik idén hiányként: a Fővárosi Önkormányzat esetében ez mintegy 15-20 milliárdos mínuszt jelent, ami miatt Kiss korábbi számítása szerint a főváros novemberre fizetésképtelenné válhat.
A főváros vezetése ennek a kiesésnek a kompenzálását szeretné elérni, hasonlóan ahhoz, ahogy a kormány automatikusan megadja ezt a kieső pénzt a 25 ezer fő alatti településeknek. Csakhogy a kormányzat álláspontja e kérdésben az, hogy nem fizeti ki a nagyobb városoknak ezt a pénzt, legfeljebb egyes fejlesztéseket, netán közszolgáltatásokat „átvesz” ennek fejében. Emiatt ebben a kérdésben nehéz tárgyalások jönnek, főképp úgy, hogy a tájékoztatón Fürjes és Kiss abban sem értett egyet, hogy nevezzék, amiről egyezkedniük kellene. A főpolgármester-helyettes kormányzati elvonásról beszélt, míg Fürjes kitartott amellett, hogy ez nem elvonás, hanem adócsökkentés.
A tanácsülésen szintén résztvevő Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon kommentálta az eseményt, és a közös fejlesztési munkacsoport létrejöttére utalva azt írta: „Miközben jelentősek a megközelítésbéli, ha úgy tetszik: filozófiai különbségek a városvezetés és a kormány között, egy részsikert már arattunk.” A különbségekről szólva pedig megjegyezte: az uniós pénzeknél a kormány úgy tesz, mintha ez az ő pénze lenne, holott az a magyar és az európai adófizetők pénze, „a kormánynak az a kötelessége, hogy ezt okosan, a jövőt szolgálva és átláthatóan használja fel”. A főpolgármester úgy vélte, „tanulnunk kell a járvány és a válság tapasztalataiból: nem kell több presztízsberuházás, nem kell több túlárazott gigaprojekt, az egészségügy, a zöld infrastruktúra, a humán tőke fejlesztése elengedhetetlen, az uniós támogatásoknak az emberek jólétét és jól létét kell szolgálniuk”.
Fürjes Balázs államtitkár és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatója itt újranézhető:
(Kiemelt kép: 168.hu | Pozsonyi Roland)
