06:50 - 09:00

MOST: KeljfelJancsi

Fiala János műsora

Kétesélyes iparűzési adó – Jövőre egyéb, nagy horderejű adóváltoztatások nem várhatók

Nagy vihart kavart, hogy Parragh László kamarai elnök az önkormányzatok bevételeinek fontos hányadát alkotó iparűzési adó felfüggesztését javasolta a kormánynak. Még a fideszes polgármesterek is aggodalmukat fejezték ki. A jövő évi költségvetésben még nem szerepel ez a tervezett változás, így elképzelhető, hogy a kormány nem támogatja az ötletet.

2020. december 1., 07:00

Szerző:

Példátlanul nagy vihart kavart Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének az az Orbán Viktor kormányfővel személyesen ismertetett javaslata, miszerint 2021. január 1-jétől függesszék fel két évre az iparűzésiadó- (hipa) fizetési kötelezettséget. Meglepetésre nemcsak az ezt az adónemet jelenleg beszedő települési önkormányzatokat – köztük kormánypárti vezetésűeket – háborított fel az ötlet, hanem még a nem fizetésben érdekelt egyes cégek vezetői is tiltakoztak. Az MKIK elnöke azonban nemcsak a hipára haragszik, hanem ennél is továbbment, azt indítványozta, hogy a többi, önkormányzati hatáskörbe tartozó adónemek mértékét is fagyasszák be, nehogy a helyhatóságok ily módon pótolják a kieső bevételeiket. Ez érintené az ingatlanadót, az idegenforgalmi adót, az építményadót és a kommunális adót is.

A hipa befizetésének megpiszkálása – bár sokan Parragh László nevéhez kötik – valójában a Nemzeti Versenyképességi Tanács szeptember végi ülésén merült fel. Abban jóformán mindenki egyetért, hogy

ez az adónem igazságtalan, ugyanis az árbevétel után kell fizetni,

ami korántsem tükrözi egy vállalkozás adóképességét, mert a magas árbevétel nem tükrözi egyidejűleg egy vállalkozás eredményes működését. Ennek az adónemnek egyébként az a sajátossága, hogy ugyan mindenki a székhelyén fizeti meg, ám azt, hogy ez hol legyen, minden vállalkozás maga választhatja meg, annak függvényében, hogy melyik településen alacsonyabb az adó mértéke. A hipa meghatározása ugyanis mindig az illetékes önkormányzat lehetősége, kivetheti a maximális, kétszázalékos mértékben, de módja van arra is, hogy teljesen eltekintsen a kivetésétől. Ezt azonban nemigen teszik meg, hiszen jelenleg ez a legtekintélyesebb rendszeres bevételük.

Egyébként az adómérték különbözősége élteti az úgynevezett székhelyszolgáltatókat, ahová egyetlen címre korlátlanul be lehet jelentkezni – a szó szoros értelmében – papíron. Viszont az a bevett szokás, hogy ha a székhely és a tényleges működésnek helyet adó telephely más és más településen található, akkor a két illetékes önkormányzat között megosztják a hipát.

Tavaly az egész országban 827 milliárd forintot szedtek be ebből az adónemből,

amelynek elmaradása óriási érvágás lenne a helyhatóságok számára. Másik oldalról viszont – a vállalkozás árbevételének függvényében – valóban tekintélyes tehertől mentesítené az adózókat.

A 2019. évi számok ismeretében a mikrovállalkozásoknál 7, a kis- és közepes vállalkozások esetében 9, a nagyvállalkozásoknál pedig az árbevételük 12 százalékában csökkennének a kiadások. A nagyobb városok – például Budapest – rendszeres bevételeinek 80 százaléka eshetne ki, ami már működési zavarokat is okozhat, hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy „kézből eteti” az önkormányzatokat. Ez azt jelentené, hogy visszatérne a települések gazdálkodásába az az 1990 előtti, idejétmúlt modell, amikor központilag hozzák meg azokat a finanszírozási döntéseket, amelyekről három évtizede már helyben határoztak a testületek.

Képünk illusztráció

Annak ellenére, hogy a Parragh-javaslatnak nyomát sem lehet fellelni a 2021. évi költségvetési és adótörvényekben, ez még korántsem jelenti azt, hogy a kormányzati körökben ne fontolgatnák esetleg egyes elemeinek jogszabályba foglalását. Lapzártánkig a kormányhoz nem érkezett be az MKIK javaslata a hipáról, így nincs is napirenden a megtárgyalása, de ami ritkaság,

mintha a kormányzaton belül sem lennének azonos állásponton a döntéshozók.

Feltűnő volt például, hogy Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár egyik tévényilatkozatában arról beszélt, hogy a kis- és közepes vállalkozások vannak most a legnehezebb helyzetben, ezért mindenképpen nekik kell segíteni, de véleménye szerint erre nem a hipa felfüggesztése volna a legjobb megoldás. Az is feltűnő, hogy a Fidesz vezette nagyvárosok (Debrecen, Győr, Székesfehérvár) polgármesterei szintén nemtetszésüket fejezték ki a Parragh-javaslattal szemben. Cser-Palkovics András, a Fejér megyei megyeszékhely első embere különösen élesen fakadt ki. Ez talán nem is csodálható, hiszen a város legnagyobb ipari üzemének, a Videotonnak a társ-vezérigazgatója, Sinkó Ottó egyértelműen kijelentette, hogy nem támogatja a hipa felfüggesztését, mert az nem rászorultsági alapon történne. Szerinte azokat kell segíteni, akik megsínylik a járványt, de akik nem szenvednek, azoknak nincs szükségük erre. Azt javasolta, ne csak a járványügyi intézkedéseket, hanem a gazdaságiakat is másoljuk le Ausztriáról, úgy vélte, hogy a bajba jutott magyar cégek az előző évi adóbefizetések alapján kaphatnának támogatást a válság túlélésére. A topmenedzser a Portfóliónak kifejtette, hogy régóta kritizálja a hipa rendszerét, mert a veszteségeseket is sújtja, viszont ebbe a rendszerbe nem a járvány ürügyén kell belenyúlni.

Az Országgyűlés múlt heti döntése nyomán jövőre nagy horderejű adóváltoztatások nem lesznek. Főleg adminisztrációs egyszerűsítésekre lehet számítani, például a hipa-bevallást már a NAV-hoz és nem az önkormányzatok adóosztályához kell benyújtani. Újdonság az is, hogy az elektronikus szja-bevallás után az elektronikus áfabevallást is az adóhatóság készíti el az adózó helyett, de ehhez az adóalany aktív közreműködésére is szükség lesz.

A Minősített Könyvelők Egyesülete végzett egy kutatást, amelyből kiderült, hogy a kisadózók sérelmezik azt a 2021-ben életbe lépő új szabályozást, amely szerint akik ugyanattól a megbízótól évi 3 millió forintnál többet vesznek fel, a megbízót 40 százalékos adó fogja terhelni. Ezzel a burkolt munkaviszonyokat akarják felszámolni, viszont azokat is sújtják, akik ebben a helyzetben vétlenek. Ők ennek az adózói körnek a 38 százalékát képezik, viszont csak 8 százalékuk minősül „trükközőnek”. Az egyesület szerint csak ez utóbbiakat kellene megbüntetni.

„Borítékolható, hogy ezt a büntetőadót a megbízók sok esetben át fogják hárítani a katás vállalkozókra” – mondta Harkai István, a MINKE elnöke. Ennek az lesz a következménye, hogy a vállalkozások a fekete-, illetve a szürkegazdaságot fogják erősíteni. A büntetőadó ugyanis annyira magas, hogy biztosan többen meg fogják kockáztatni az elkerülését. Az is elképzelhető, hogy a kisadózók a 3 millió forint feletti ügyleteknél nem fognak számlázni. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók mindössze hét százaléka tartja elfogadhatónak az új szabályozást, elsöprő többségük szerint viszont a szigorítások igazságtalanok. A 269 könyvelőiroda véleménye szerint a leplezett munkaviszonyt vissza lehet szorítani úgy is, hogy közben a tisztességes vállalkozások tömegeit nem éri kár. Ehhez a jelenlegi szabályozást javasolják átalakítani, a 3 milliós összeghatárt pedig 5 millió forintra emelnék. 

 

A cikk a 168 Óra hetilap 2020. november 25-i számában jelent meg.