Két hét múlva lesz ítélet a Klubrádió ügyében

Másodfokon folytatódott kedden a Klubrádió kártérítési pere, amelyet a Médiatanács ellen indított. A Klubrádió továbbra is három jogcímen, összesen 1,3 milliárd forintra perli a Médiatanácsot, a médium szerint jogsértő magatartása miatt. Ítélet június 7-én várható.

2016. május 24., 12:04

Első fokon kevesebb mint kétmillió forint kártérítést látott indokoltnak a Fővárosi Bíróság abban a perben, amelyet a Klubrádió Zrt. indított a médiahatóság ellen, amiért éveken keresztül nem használhatták a pályázaton elnyert fővárosi frekvenciájukat. A felperesi beadvány szerint az átmeneti megoldásként használni kényszerült hullámsáv műsor-szolgáltatási díját, mintegy 130 millió forintot, 1 milliárd 212 milliót árbevétel-kiesésükért és személyiségi jogi sérelmük vagyoni káraként, 30 milliót pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) illetékesei által tett sajtónyilatkozatok sérelmezett részei miatt, nem vagyoni kárként kértek megítélni.

Mindebből a bíróság három sajtónyilatkozat alapján ítélt meg a médiaszolgáltatónak 1,75 millió forint kártérítést elsőfokú ítéletében.

Fellebbezésében a Klubrádió az árbevétel-kiesés esetében az ítélet hatályon kívül helyezését, a másik két esetben az ítélet megváltoztatását kérte. A rádió továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Médiatanács jogsértő magatartása és a rádió reklámbevételeinek csökkenése között ok-okozati összefüggés állt fenn.

Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója a 168 Óra Online-nak elmondta: a tárgyaláson az alperes jogi képviselője olyat állított, ami nem felel meg a valóságnak. Az elsőfokú eljárásban a szakértő tanúk elmondták: azért nem szerződtek a Klubrádióval, mert a rádiónak nem volt fix frekvenciája. Az alperes jogi képviselője ezzel szemben most azt állította: a tanúk szavai szerint nem ezért nem szerződtek a Klubrádióval.

Bárándy Péter, a rádió jogi képviselője úgy fogalmazott: az első fokon eljárt bíróság álláspontjuk szerint egy olyan kereseti kérelem tárgyában hozott döntést, amit nem terjesztettek elő. Arról pedig nem hozott döntést, amit előterjesztettek. Keresetükben a 92,9 MHz-es frekvenciával kapcsolatos alperesi viselkedést kifogásolták, ezzel szemben az elsőfokú bíróság a 95,3 MHz-es frekvenciával kapcsolatban vizsgálta a Médiatanács eljárását.