Keresztülhúzhatják Orbán számítását
Megtámadták a szeptember végén bevezetett pénzintézeti különadót az Alkotmánybíróság előtt, de a taláros testület elé kerülhet a válságadó is, az érintettek ráadásul az Európai Bírósághoz is fordulhatnak.
Nemrégiben érkezett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) egy beadvány a szeptember 27-én hatályba lépett pénzintézeti különadóval kapcsolatban - tájékoztatta a
Napi Gazdaság Online-t Sereg András. A taláros testület szóvivője úgy tudja, hogy egy magánszemély nyújtotta be alkotmányossági kifogásait. Azt egyelőre nem tudni, hogy legkorábban mikor születhet döntés az ügyben. A lépés nem meglepő, a jogszabály elfogadásakor több pénzintézeti vezető jelezte, hogy az Ab-hez fordulhatnak az extraadó miatt.A bolti kiskereskedelmi tevékenységre, illetve az energetikai és a távközlési szektorra kivetett válságadók beszedésével kapcsolatban is felmerülhet annak a kockázata, hogy az adóval érintett egyes cégek a részvényeseik nyomására vitathatják a válságadók létjogosultságát, mivel a teher miatt csökken a részvényesek osztalékalapja és így az elvárt hozam - véli Torma Levente. A DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője szerint az új adók bevezetését vitathatják alkotmányossági alapon, például az arányos közteherviselésre való hivatkozással.
Nem ütközik az alaptörvénybe a különadó intézménye - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a sarc nem jelent aránytalanul nagy terhet az érintetteknek, és attól még nem számít visszamenőlegesnek, hogy a tavalyi év teljes árbevétele után kell megfizetni. A különadókat Torma Levente szerint a közösségi jogra való hivatkozással is vitathatják a cégek és az Európai Bíróságra vihetik az ügyet, például azzal, hogy a különadót nem, vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek. A telekomcégeknek hivatkozási alap lehet, hogy az Európai Unió érvényes előírásai szerint a távközlési szektorban külön illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket az ágazat szabályozása során felvetődő költségekre fordítják. Az Európai Bizottság Franciaország és Spanyolország ellen ilyen ok miatt már szabálysértési eljárást indított, és azzal is megfenyegették a két országot, hogy a bíróság elé kerülhet az ügy – írta a Napi Gazdaság Online.
