Kémsztori: mind Gyurcsány embere volt

Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítják - tudta meg ügyvédjétől a

hirado.hu. Zamecsnik Péter elmondta, hogy vasárnap estére véget ért a kihallgatást, amelyet hétfőn folytatnak. A volt főigazgatót szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere a Hír Televízió információi szerint a Gyorskocsi utcai fogdában töltötte a péntek éjszakát. Szilvásy Györgynél pénteken tartottak házkutatást, és ezután kihallgatásra vitték. Úgy tudni: Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója tett vallomást a katonai ügyészségen, és ezzel összefüggésben indult eljárás Szilvásy György ellen, aki 2007. július 1. és 2009. április 16. között volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Az általa felterjesztett jelölés alapján Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2007. december 17-én nevezte ki Laborc Sándort az NBH főigazgatójának - írta a

Népszabadság.

Rendkívüli nemzetbiztonsági ülést hívott össze Vadai

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke ma délelőttre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet.

Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján hihetetlennek nevezte, hogy az elmúlt hat napban olyan személyeket gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények leleplezése.

Hozzátette: az elmúlt napok eseményei nagyon sok kérdést vetnek fel, nemcsak a három meggyanúsított személy viszonylatában, hanem a teljes magyar polgári titkosszolgálatokat illetően is, mert ezek az ügyek érintik az ő tevékenységüket is.

Mint hangsúlyozta, a bizottságnak nemcsak joga, de kötelezettsége is megismerni az ügyet - hangzott el a Híradóban.

Beidézték Pintért is

Vadai Ágnes jelezte: a hétfőn 11 órára meghirdetett rendkívüli, zárt ülésen az állami szervek részéről megjelenési kötelezettség terheli Pintér Sándor belügyminisztert, Bolcsik Zoltánt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, Kovács Árpádot, a legfőbb ügyész helyettesét, a katonai főügyészt és az ügyekben eljáró ügyészeket. Rajtuk kívül - a házszabály szerint - csak a házelnök, a köztársasági elnök, a bizottság tagjai, munkatársa és egy gyorsíró kapott meghívást tette hozzá.

A szocialista politikus azt mondta, bízik abban, hogy határozatképes lesz a testület, és a tagok a minősített adat védelméről szóló törvényt maradéktalanul betartva megismerhetik a körülményeket.

A bizottsági elnök kitért arra is, hogy folyamatban lévő büntetőügyben korlátozott a tájékoztatási lehetőség, ugyanakkor a nemzetbiztonsági bizottságnak tudnia kell ezekről az eseményekről, "márcsak a bizalom érdekében is". Mint megjegyezte, az ügyben egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott bizottsági elnökként.

Vadai Ágnes kérdésre válaszolva elmondta: az elmúlt egy évben tisztségéből fakadóan sok ügyet megismert, de nem tud és nem lát olyat, amely megalapozná ezeket a bűncselekményeket. Mint fogalmazott, nehezére esik elhinni a gyanúsításokat, és hajlamos azt gondolni, hogy másfajta indíttatása van az ügynek.

A kormánypárti képviselők hétfő reggel döntik el, hogy támogatják-e a nemzetbiztonsági szakszolgálatok volt vezetői és az egykori titokminiszter őrizetbe vételével kapcsolatos kérdések aznapi megtárgyalását a parlament nemzetbiztonsági bizottságában; az ellenzéki képviselők az MTI-nek vasárnap este úgy nyilatkoztak, hogy ott lesznek a rendkívüli ülésen.

Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke vasárnap este az MTI-nek azt mondta: általánosságban azt az álláspontot képviseli a Fidesz, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatok egykori, MSZP-kormány alatti vezetőit érintő büntetőeljárásokból minden esetben le kell vonni a szükséges szakmai következtetéseket, és ebben a parlamenti szakbizottságnak is van feladata. A kormánypárti politikus hangsúlyozta azonban, hogy a tanácskozás nem veszélyeztetheti a nyomozás érdekeit.

Móring József Attila, a bizottság KDNP-s tagja azt mondta, hétfő délelőtt még egyeztet képviselőtársaival arról, hogy részt vesznek-e az ülésen. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: természetesen a bizottság elnökének joga van bármikor és bármilyen ügyben összehívni a testületet. Azt azonban Móring József Attila meglehetősen szokatlan eljárásnak nevezte, hogy vasárnap hívnak össze a rákövetkező hétfőre egy bizottsági ülést.

Az ellenzéki Mirkóczki Ádám (Jobbik) és Mile Lajos (LMP) azt közölte, hogy ott lesz a testület rendkívüli ülésén.

Szilvásyt államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják

A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, annyit azonban tudni lehet, hogy az ügyészség eddig nem tett indítványt a bíróságnak sem Laborc Sándor, sem pedig Szilvásy György előzetes letartóztatására - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió Déli krónikájában.

Az MTI Hírcentrum értesülései szerint a nemzeti védelmi szolgálat több hónapig tartó, titkosszolgálati eszközök alkalmazásával végzett felderítés után, néhány héttel ezelőtt tett feljelentést az ügyészségen. A feljelentés alapján a védelmi szolgálat által összegyűjtött bizonyítékokra építve rendelte el a Budapesti Katonai Ügyészség a nyílt nyomozást, az ügy továbbra is szigorúan titkos minősítésű.

Mind Gyurcsány embere volt

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szombaton Facebook oldalán, miután beszélt Szilvásy családjával, azt közölte: Szilvásy Györgyöt államellenes bűncselekménnyel, szerinte kémkedéssel gyanúsítják, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost.

Szilvásy György 2007. július 1. és 2009. április 16. között volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Az általa felterjesztett jelölés alapján Gyurcsány Ferenc 2007. december 17-én nevezte ki Laborc Sándort az NBH főigazgatójának.

Laborc hivatali visszaélés miatt

Laborc előzőleg a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, majd megbízott főigazgatója volt. Laborc az UD Zrt.-üggyel összefüggésben 2009. július 20-án szeptember 1-jei hatállyal lemondott hivataláról, amit Bajnai Gordon akkori miniszterelnök elfogadott.

Tavaly novemberben Laborcot hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt hallgatta ki a Budapesti Katonai Ügyészség. Balogh Zoltán ügyészségi szóvivő Laborc nevének említése nélkül elmondta: valóban indult korábban büntetőeljárás hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt, amely még folyamatban van. Ehhez egyesítették azt az ügyet, amely Demeter Ervin fideszes képviselő feljelentése nyomán indult. A Magyar Nemzet akkor azt írta, az Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának meggyanúsítása összefüggésben van az UD Zrt. ügyében indult nyomozással.

Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.