Kegyelemkettest kapott az Orbán-kormány

– Ennek a kormánynak a betonozás jelenti a fejlesztést és ilyen szempontból a környezetvédelem akadály - mondta lapunknak Vetier Márta, a Greenpeace Magyarország szakértője, aki maga is közreműködött a 33 oldalas

– Számos intézkedésük volt, hogy a környezetvédelmet visszaszorítsák. Beolvasztották a környezetvédelmet az agrárminisztériumba. Elbocsájtották a régi környezetvédelmi minisztérium munkatársait, ezzel gyengül a szaktudás. Számos forrásmegvonásról értesültünk, ami a környezetvédelem területét igen érzékenyen érintette, hiszen korábban is a minimális forrásokból gazdálkodtak a szakemberek. Most eljutottak arra a szintre, hogy nem képesek a saját munkájukat végezni - foglalta össze a Greenpeace munkatársa az utóbbi két évet.

42 civil szervezet kettesre értékelt

Az értékelés kialakításában kilenc civil szervezet több mint harminc szakértője vett részt, a megfogalmazottakkal kapcsolatban összesen 42 civil szervezet jelezte egyetértését. A dokumentumban kilenc téma köré csoportosítva 177 részterület helyzetét vizsgálták és értékelték. A környezetvédő civilek közölték: semlegességükből adódóan nem politikai szempontból elemezték az elmúlt két év kormányzati teljesítményét. A kormányzat szándékait, motivációit sem kívánták találgatni. Az értékelés szakmapolitikai szempontú, a konkrét kormányzati cselekvésen alapul és azt méri fel, vajon kormányzati intézkedések hatására javult-e avagy romlott a környezet állapota, illetve a környezetbiztonság.

A kormányzat két éves környezetpolitikai teljesítménye összességében lesújtó - állapítja meg a jelentés. Az önálló környezetvédelmi tárca megszüntetése és feladatainak beolvasztása az agrár- és fejlesztési minisztériumokba – majd később egyes vízügyi területek átvitele a belügyi tárcához –, nem azt érte el, hogy a környezetvédelmi szempontok beépültek az egyéb ágazati politikába (bár megfelelő intézkedések esetén ez is megtörténhetett volna). Éppen ellenkezőleg, a környezet- és természetvédelem alárendeltségéhez, kapacitásaik jelentős csökkenéséhez vezetett. A kormányzat a környezetvédelemre, mint a gazdasági növekedést hátráltató tényezőre tekint, nem ismeri fel, hogy az anyag- és energiatakarékos gazdasági szerkezetre való átállás, a humán erőforrások fejlesztése és az innováció lehetne a gazdaságélénkítés sikeres eszköze.

A hazai környezetvédelmi intézményrendszer drasztikusan lepusztult, beleértve a jogi és részvételi lehetőséget, valamint a hatóságok kapacitásait. Bár egyes területeken a kormány tett előremutató lépéseket, a környezeti érdekek érvényesítése szinte mindenhol defenzívában van, fokozatosan háttérbe szorul.

A környezet ügyének megfelelő kezelése, hatékony intézményi rendszere pedig amiatt is kiemelkedően fontos lenne, mert Magyarországon a társadalmi és gazdasági aktivitás meghaladta azt a szintet, amelyet az ökológiai eltartóképesség megenged. Az erőforrások túlzott felhasználása, a társadalmi rendszerek hibás működése már nemcsak a jövő nemzedékek lehetőségeit, hanem a jelen korban élők létfeltételeit és egészségét is közvetlenül veszélyezteti - állapítja meg a jelentés. E túlzott felhasználás egyúttal jelentősen megnövelte a külső erőforrásoktól – így többek között a különböző energiahordozóktól – való egyre fenntarthatatlanabb függőségünket is. A következő időszak kormányzati politikájában jelentős irányváltás szükségeltetik, amely a fenntarthatóság elveinek megfelelően holisztikus szemléletben, a problémák gyökereit felismerve fejleszti az egymással összefüggő társadalmi, gazdasági, környezeti rendszereket - írták a civilek a jelentésükben.

A legtöbb hiba javítható lenne

– A hibáikat kis odafigyeléssel jóvá lehetne tenni - mondta lapunknak Vetier Márta. Felhívta a figyelmet: van viszont egy-két olyan veszélyes ballépés, ami később már jóvátehetetlen lesz. Példának hozta fel az energiapolitikát, a paksi erőmű bővítését, illetve a mátrai erőmű esetét. A Greenpeace szerint az atom- és szénerőművek túlzott erőltetése évtizedekre rossz kényszerpályára helyezik az országot, ahelyett, hogy az egyre olcsóbb és hatékonyabb megújuló energiaforrásokra támaszkodna az ország.

– A jelenlegi energiastratégia visszaveti az országot a múltba. Ahelyett, hogy a kormány követné a világban zajló folyamatokat, és az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiák felé fordulna, inkább a veszélyes nukleáris és a klímagyilkos fosszilis energiát támogatják. Egy rossz erőművi döntés pedig az egyre olcsóbb és már most versenyképes megújulók helyett akár évtizedekre hozzá kötheti a gazdaságot a dráguló atomenergiához– állapította meg Vetier Márta.

Veszélyes Magyarországon élni

– Magyarországon a korábbinál veszélyesebbé vált élni, mivel az egészségünkért, biztonságunkért felelős állami szervek költségvetését számottevően csökkentették, sok jó szakemberüket elbocsátották – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. – Az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet súlyos megszorítások érték, az innováció támogatását gyakorlatilag megszüntették, pedig éppen csak ezeknek a területeknek a kiemelt fejlesztésével lehet eredményesen felvenni a küzdelmet a környezeti ártalmak ellen. Történtek kedvező lépések is: egyes súlyosan szennyező, illetve egészségkárosító termékek, tevékenységek adóit emelték, támogatásukat csökkentették - sorolta a természetvédő szakember. Hozzátette: meggyőződésük, hogy a kormányzatnak megvan a lehetősége és a képessége arra, hogy a ciklus hátralévő két évében kijavítsa a hibákat, és 2014-ben már ötös osztályzatot kapjon, példát mutatva a világnak.

Nem volt reakció

Bár a civilek Orbán Viktor képviselőjének személyesen, illetve az illetékes minisztériumoknak e-mail-ben is elküldték a jelentésüket, arra a mai napig nem érkezett hivatalos reakció.