Kegyelemdöfés: a bíróságokat is bedarálná a Fidesz

A hatalom megragadásához a kétharmados győzelem volt az út, bebetonozásához pedig azt a módszert választották, hogy sorozatosan visszaélnek többségükkel. Alig több mint fél éve, hogy a szavazatok ötven egynehány százalékával elnyerte a parlamenti mandátumok kétharmadát a Fidesz-KDNP pártszövetség. A "fülkeforradalmat" követően nemcsak a kormányzati kommunikációban, hanem a gyakorlatban is a minősített többség politikája következett. Az így elért térhódítás nem elég; a kizárólag kormánypárti politikusok által kidolgozott koncepció szerint a miniszterelnök által megálmodott új alkotmány csak akkor lenne módosítható, "ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt." Ezzel a Fidesz-kabinet bizonyította, hogy a választói felhatalmazás nem elég, több kormányciklusra felülírhatatlanná tennék az áprilisban kialakult erőviszonyokat - írta a Népszava összeállítása.

Kisajátított népakarat

A kormányalakítással összefüggő törvényjavaslatok tárgyalásával kezdte meg munkáját a parlament májusban, az alakuló ülést követő napokban pedig már döntöttek is egy fideszes képviselők által kezdeményezett alkotmánymódosításról, amelynek értelmében 2014-től 200 fős lesz az Országgyűlés. A kisebb parlament régóta húzódó ígéretét beteljesítve a Fidesz-KDNP azonnal nekifogott a választási struktúra átszabásának is; megteremtette a lehetőséget az önkormányzati választások a kormánypárti szavazatmaximálásának.

Az új szabályokat ugyanis úgy alkották meg, hogy az a nagy pártoknak, azaz a Fidesznek kedvezzen. Mindehhez ráadásul új Országos Választási Bizottság (OVB) is alakult. Bár az OVB tagjait négy évre választották meg, a Fidesz szabadulni akart az előző parlament által létrehozott testülettől. Így - a választási törvény átírásával - úgy döntött a Fidesz, hogy inkább minden általános választás előtt új OVB-t alakítanak. A jelenlegi testület egyébként kizárólag Fideszhez köthető emberekből áll.

"Forradalmi" intézményrendszer

Nem a választási bizottság az egyetlen olyan intézmény, amelynek ügyében nem tudott önmérsékletet tanúsítani a két kormánypárt. A második Orbán-kormány létrejötte óta - két kivétellel - az összes alkotmányos garanciát nyújtó szerv élére saját emberét ültette be a kormánytöbbség, ezzel ki is iktattak minden demokratikus kontrollt. Elsőként, és talán a legnagyobb felzúdulást kiváltva Domokos László fideszes képviselőt, a Békés Megyei Közgyűlés elnökét választotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökévé a kétharmad. Domokos jelölését az ellenzék és civil szervezetek is bírálták, mert személyében egy pártpolitikus került a legfontosabb ellenőrző szerv élére.

Az új vezetők 12 évig tölthetik be posztjukat. Hasonlóan járt el a kormány az alkotmánybírói székek odaítélésénél. Bihari Mihály és Stumpf István is tagja lett a taláros testületnek nyáron, miután az Alkotmánybíróság (Ab) új tagjainak jelölésére vonatkozó törvény úgy módosította a Fidesz-KDNP, hogy egy tizenöt tagú eseti bizottság jelölhesse a bírákat. Alkotmánybíró-jelöltté pedig csak az válhat, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását bírja a tíz kormánypárti képviselővel működő testületben.

De bebiztosította magát a Fidesz-KDNP az államfővé emelt Schmitt Pállal is. Az "emberek emberét" Orbán Viktor "üzente meg" levélben a kormánypárti frakcióknak bulgáriai nyaralásáról. A kétharmados képviselőcsoport már az első körben megválasztotta a Fideszből egy nappal hivatalba lépése előtt kilépő Schmittet.

Tegnap a parlamenti többség ismét legfőbb ügyésszé választotta az első Orbán-kormány idején kinevezett Polt Pétert, ezúttal azonban - miután e célból is módosították az alkotmányt - 9 évre, kétharmados többséggel, parlamenti interpellálhatóság nélkül.

Teljes kontroll a média felett

Két héttel a kormány megalakulása után a Fidesz már be is nyújtotta médiacsomagját, mely a hatályos médiatörvényt volt hivatott leváltani. Öt törvénnyel a Fidesz-KDNP teljes uralma alá vonta a közmédiát, és felügyeletet épített ki a Magyarországon sugárzott kereskedelmi médiumok felett is. A csomag ugyanis olyan szabályozást teremtett, melynek értelmében a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda szervezetileg külön maradnak ugyan, de nonprofit zártkörű részvénytársaságokként.

Az új médiaalkotmány hatálya az összes hazai médiumra, így a nyomtatott és az elektronikus sajtóra, valamint az internetes tartalmak szabályozás alá vont részére kiterjed, sőt, a Magyarországra irányuló, de más országból nyújtott médiatartalom-szolgáltatásokra is. A közszolgálati sajtó közös felügyeleti szerve a Közszolgálati Közalapítvány, a "civil" kontrollt egy 14 tagból álló Közszolgálati Testület biztosítja, létrejött továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács is. Utóbbi kettőnek azonos az elnöke; Szalai Annamária, aki korábban Orbán tanácsadójaként, majd az ORTT fideszes delegáltjaként tevékenykedett.

A médiacsomag elfogadása ellen gyakorlatilag minden mértékadó, sajtóval foglalkozó szervezet tiltakozott - az újabb jogszabálytervezetek jelenleg is óriási felháborodást váltanak ki. A jogvédők szerint ugyanis kormánypárti keretek közé szorítják a véleménynyilvánítást és így a szólásszabadságot is. Felszólította az Orbán-kormányt a javaslat visszavonására a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Nemzetközi Újságíró Szövetség, az Európai Újságírók Szövetsége, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Nemzetközi Sajtóintézet.

A törvénycsomag módosítását kérte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Orbán Viktor és kormánya egyik kérést sem vette figyelembe. Szalai Annamáriát kilenc évre nevezték ki, tehát legalább 2019-ig biztosított a fideszes médiakontroll.

Alig maradt üres szék

"A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - bírálta az elmúlt nyolc évet a Fidesz választási programjában. A mondat az elmúlt fél év távlatában igazán érdekes, hiszen az Orbán-kormány megalakulását követő hetekben több száz állami vezető távozott posztjáról, egy részük (nyilvánosan) saját akaratából, mások egyértelmű kényszernek engedve.

A leggyorsabban a fejlesztési tárca alá tartozó cégek, intézmények élén történt a legtöbb személycsere. A leváltások érintették a Magyar Fejlesztési Bank első emberét, a pénzintézet alá tartozó legalább négy tucat cég vezetőségét; leváltották a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV, az APEH, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) vezetőit is.

Több, politikailag fontos intézmény vezetőjét is lecserélték, új ember áll a KSH, a Magyar Energia Hivatal (MEH), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), a Magyar Államkincstár és a fogyasztóvédelmi hatóság élén. Több tucatnyi embert váltottak le a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők területén dolgozó vezetők közül; és a közvetlenül a kormány munkájával összefüggő hivatalok élén is váltás történt.

Örök időre szánt alaptörvény

Orbán Viktor a választást követően olyan programot hirdetett, amelyet a kampány során még csak nem is említett. Sőt, valójában egyetlen olyan nyilatkozatot sem hallhattunk, amely megmagyarázta volna, hogy mi is a baj az 1989-es rendszerváltás során kialakított alkotmányos berendezkedéssel, és mely elemeit hogyan kellene megváltoztatni. A kormányalakulás napján az újdonsült miniszterelnök felkérte a kétharmados frakciószövetséget, lássanak neki egy új alkotmány elkészítésének.

Noha az új alaptörvény megalkotásának határideje eleinte szinte naponta változott, a nyilvánosság figyelme egészen őszig nem is az önkéntes-önkényes alkotmányozásra, hanem a tucatnyi kormánypárti alkotmánymódosításra figyelt. A Fidesz-KNDP az alapjogokat is értinve farigcsálta a hatályos alkotmányt, elvette az utolsó kontrollt jelentő Alkotmánybíróság jogköreit, visszamenőlegességet engedett a törvényhozásban, és nem tartóztatta magát a magántulajdon ügyében sem.

Az Orbán-kormány végső céljára azonban csak a napokban derült fény: kiderült, az általuk megálmodott, áprilisban elfogadni kívánt új alaptörvény módosításhoz nagyobb legitimációt tennének szükségessé, mint amennyi annak megszavazásához kell.

Nem elég tehát, hogy a kétharmados többség lényegében kedvére változtat a hatályos jogszabályokon, és kormányciklusokra előre bebiztosította magát a demokratikus intézményrendszer vezetői posztjain: a kizárólag kormánypárti elképzelések alapján létrehozandó új alkotmány a Fidesz-KDNP-nek garantálná az utolsó szót, akár a választókkal szemben is.

Az utolsó bástya?

A hírek szerint Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét is félreállítaná a Fidesz-KDNP. A

Népszavaúgy tudja, hogy az amúgy 2015-ig hivatalban lévő főbírónak hamarosan valamilyen nemzetközi pozíciót ajánlanak fel távozásáért cserébe. Mint ismert, a Sólyom László volt államfő által kiszemelt Bakát csak hosszas huzavona után tudta megválasztani az előző parlament.

A Fidesz-KDNP kétharmados többsége azonban könnyen oda ültetheti majd saját emberét erre a posztra is. A főbírói tisztségre vélhetően Havasiné Orbán Mária lesz Orbánék jelöltje. Ismét. Igaz ugyan, hogy őt Sólyom is ajánlotta korábban, de a Fidesz egyértelműen támogatta.

A Győri Ítélőtábla vezetőjét többször támadták azzal, hogy a jobboldalhoz kötődik, de ő nyilatkozataiban visszautasította ezt. A feltételezésekben szerepe lehetett annak, hogy egyik rokona a Fidesznél dolgozik; Havasiné unokaöccse Havasi Bertalan, aki most a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a kormányfő sajtóstábjának vezetője. A Legfelsőbb Bíróság elnökét kétharmados többséggel választják hat évre, az államfő jelölésével.