KDNP-s egyházak: láthatatlan diszkrimináció

A javaslat szerint egyháznak csak az a közösség nevezheti magát, amelyet a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vett. Ennek feltétele egyebek mellett a húszéves múlt és ezer tag, valamint, hogy elsődlegesen vallási tevékenységet végezzen. A dokumentum melléklete három csoportban negyvennégy egyházat nevez meg. Ezeket automatikusan nyilvántartásba veszik. A többi közösségnek kezdeményeznie kell a bejegyzést - adta hírül a

A negyvennégy egyházon belül a dokumentum melléklete tizenhárom felekezetet sorol az elismertek közé. A katolikus, református, evangélikus, unitárius és baptista egyházat, a Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget és több ortodox egyházat. A történelmi jelzőt a dokumentumban szándékosan nem használták – mondta a törvénytervezet egyik benyújtója, Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő. „De ha valaki megnézi az 1910-es népszámlálási adatokat, akkor az 1895-ös törvényben foglalt egyházak között ezeket fogja megtalálni” – tette hozzá a politikus.

A melléklet nyolc olyan egyházat sorol fel, amely országosan elterjedt, és jelentős közcélú tevékenységet lát el. Köztük szerepel a metodista, a pünkösdi, a Hetednapi Adventista Egyház, a Hit Gyülekezete, az Erdélyi Gyülekezet, az Üdvhadsereg, az Evangéliumi Testvérközösség és a Krisna Tudatú Hívők Közössége. A dokumentum további huszonhárom elismert vallási közösséget nevez meg, köztük a mormonokat, a buddhista és iszlám vallási közösségeket, a Jehova Tanúit és a Golgota Gyülekezetet.

A szöveg szerint a hatályba lépés után csak a törvénynek megfelelő egyházak kaphatnak egyházi célú költségvetési támogatást. A tervezet szerint a nyilvántartásba vett egyházakat azonos jogok illetik meg, az állam azonban további jogszabályok megalkotásánál figyelembe veheti tényleges társadalmi szerepüket.