Karácsonyi lapajánló
Karácsonyi dupla számunk címlapján Eszenyi Enikő látható. A népszerű művésszel készült interjúból nemcsak az derül ki, hogy mire készül színészként, rendezőként és színigazgatóként, hogy mi a véleménye az őt körülvevő világról, hanem megtudjuk azt is, hol és mivel tölti az ünnepeket. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A lapot egyébként is az ünnep békéje lengi körül, erről ír Tűzszünet című vezércikkében a főszerkesztő, javasolva, hogy most rövid időre hagyjuk a politikát, ne beszéljünk a kormánypárt legújabb törvényeiről, a korrupcióról, az előítéletekről, ne beszéljünk a tüntetésekről se, hanem csöndesedjünk és merengjünk el kicsit régi korok karácsonyai felé.
Mészáros Tamás egészen 1848-ig megy vissza a merengésben, ő a karácsonyfa alatt Alexis de Tocqueville Emlékképek című könyvét lapozgatja békésen. Más kérdés, hogy a közíró a régi események felelevenítésekor is talál párhuzamokat mai világunkkal.
Pásztor Magdolna ezúttal Elnour Szilveszterrel, a magyar anyától és ghánai apától született oktatási szakértővel készített rádióinterjút (melynek szerkesztett változatát közöljük most). Az interjúban szó esik arról, milyen nehéz Magyarországon kilógni a sorból, megküzdeni az előítéletekkel, megtapasztalni a bőrszín másságát.
A szociológus végzettségű Derdák Tibor nemrég Príma-díjat kapott munkájáért, melyet a hátrányos helyzetű roma fiatalok felzárkóztatásáért végez. Ma Sajókazán él, ahol iskolát alapított az oktatási rendszerből már kihullott roma fiatalok számára. Herskovits Eszter elment a sajókazai Sólyomtelepre, hogy riportban számoljon be az iskola mindennapjairól.
Pungor András ezúttal egy fél évszázados fénykép rejtélyének eredt a nyomába. A képen egy örkényi család ült modellt Szalay Zoltán kamerájának abból az alkalomból, hogy megosztott ötös találatuk volt a lottón. Riporterünk helyszíni nyomozása folytán nemcsak a régi történetre derül fény, hanem arra is, mi történt azóta a „szerencsés” családokkal.
Interjút közlünk Alexander Brodyval, Bródy Sándor unokájával, aki most jelentette meg Alibi-könyvsorozatának újabb darabját, melyben régi szokása szerint a legkülönbözőbb pártállású, világnézetű írók műveit gyűjtötte csokorba. Brody azt mondja, ő nem tartozik egyik oldalhoz sem, valamint azt: „Rengeteg ok van, hogy boldogtalannak érezzük magunkat, de ennyi erővel akár boldogak is lehetünk.”
Miért áll meg valaki a liftajtóban, amikor beszáll, pedig ha nem ezt tenné, mögötte többen is bejutnának a felvonóba? Miért hagyják üresen a villamos belsejét, és zsúfolódnak inkább az ajtóba? Egyáltalán miért zaklatottabbak ünnep környékén? Dúll Andrea környezetpszichológust ezekről kérdezte Karácsony Ágnes.
Bolgár György ezúttal év végi egypercesekkel jelentkezik, Bölcs István egy nemrég elhunyt barátjára emlékezik, Krug Emília pedig a Vígszínház jelmeztárvezetőjének, Gombár Máriának a kulisszatitkaiba avatja be az olvasót.
Kardos Ernő egy különös stratégiai társasjátékot mutat be, amelyből a játékosok a fedél nélkül élők helyzetét ismerhetik meg. Sándor Zsuzsanna pedig Máté Bencének, a láthatatlan madárfotósnak a portréját rajzolja fel, melyben – szerencsére – láthatók a díjesővel elhalmozott fotós képei is.
Aczél Endre 1981 karácsonyára emlékezik, amikor friss londoni tudósítóként neki és feleségének sikerült összeismertetnie házuk lakóit. Barát József pedig az USA jótékonyságiparának titkaiba avat be bennünket. Buják Attila nosztalgikus tárcanovellája azt az ünnepet idézi fel, amikor a család egy kiskutyával gazdagodott.
Hagyományainknak megfelelően idén is megkértünk néhány írót, hogy ünnepi novellájukkal díszítsék fel lapunk képzeletbeli karácsonyfáját. Idén a köszönöm témakörében kértük az írásokat Berg Judittól, Cserna-Szabó Andrástól, Dragomán Györgytől, Horváth Pétertől, Kerékgyártó Istvántól és Tompa Andreától.
Hogyan lett az elvtársból művész úr? – ez a címe az Avar Istvánnal készült egykori interjú első részének, melyet Mester Ákos a nemrég elhunyt kiváló színészre emlékezve tesz közzé. Ebből megtudhatjuk, hogyan telt a Kossuth-díjas színész gyermekkora, milyen volt az élet az egercsehi bányatelepen s hogy miért akart egy bányászgyerek előbb katonatisztnek, aztán meg papnak állni. Végül képet kapunk arról is, hogyan került negyvenkilencben a színészi pályára.
Bazánth Ivola képriportjában egy csodás Síp utcai műtermet ismerhetünk meg, Székely Ilona írásából pedig egy titokzatos írót, Centaurit, akinek sem valódi neve, sem arcképe nem ismert.
Bódis Gábor egy családi legendával ismertet meg bennünket, Heltai András negyedszázados washingtoni élményeivel, Szigeti Tamás pedig egy izgalmas moszkvai képriport történetével. Kasza László a hajdani demokratikus ellenzék legismertebb alakjaival való első találkozását idézi fel, Ocskay Zoltán egy tábori pilóta életregényét vázolja. Sipos Balázs arról ír, milyen volt az Amerika-kép Horthy Magyarországán, Thomas Schreiber pedig arról szolgáltat érdekes adalékot, mi történt a magyar állampolgárokkal a II. világháború kitörésekor. Bokor László pedig a pesti hideg napokra emlékezik százoldalas karácsonyi számunk lapjain.
