Kamupárt-cunami és állami pénzeső vár Magyarországra a következő hetekben
Már 77 párt indulhat hivatalosan az április 8-i választáson, miután kedden három újabb jelölőszervezetet vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Négy éve 71 volt csak, ám idén ennél nemcsak már most biztosan több lesz, hiszen még javában folyik a bejelentkezés és a nyilvántartásba vételek elbírálása, a tömörülések pedig ezután kezdik majd meg az ajánló aláírások gyűjtését ahhoz, hogy hivatalosan is országos listákat állíthassanak a választáson.
A már most nyilvántartásba vett pártok között a legfrissebb három az ELÉGEDETT MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM (EMMO), melynek honlapján érdemi információkat nem találtunk – noha legalább rendelkeznek saját honlappal, a Facebook-oldalukat 275 ember követi. Ezzel szemben a szintén kedden nyilvántartásba vett OXIGÉN PÁRT sem logóval, sem honlappal, sem pedig egy ingyenesen létrehozható Facebook-oldallal nem rendelkezik, mégis nyilvántartásba vették a választási szervek, hiszen a bíróságon be van jegyezve pártként. Elindulhat a választáson, hiszen az NVB nyilvántartásba vette a PLATÓN PÁRTOT is, amely ugyan rendelkezik honlappal, de azon nem szerepelnek például vezetői, őket csupán „hamarosan" felirat jelzi. Ugyanakkor a párt Facebook-oldalát meglepően sokan, 5474-en követik.
Eközben az NVB visszautasította a Szent György Szövetség – Szvitek Attila Imre Pártja nyilvántartásba vételét, mivel a szervezet a választás kitűzésekor nem szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Honlapja sincs, ahogyan Facebook-oldalt sem találtunk ilyen névvel. Hasonló elutasítás idén még egy volt a választásra bejelentkező szervezetek közül, a KÖZÖSEN EGYMÁSÉRT DEMOKRATIKUS NÉPPÁRT, azaz a KEDN nyilvántartásba vételt még január 22-én megtagadta az NVB.
Még nem döntött az NVB, de a választási oldalra feltöltött adatok alapján az is kiderülhetett: már bejelentkezett az április 8-i megmérettetésre az ÜTŐKÉPES DEMOKRATÁK A VÁLTOZÁSÉRT NÉPPÁRT (ÜDV NÉPPÁRT), melynek ütőképes honlapján olyan meglepő hírekkel is találkozhatunk, mint hogy vezetőjük, Demián Mónika vegyész egyszerűen „Magyarország miniszterelnök-jelöltje”. A portálon egyébként a hirdetések szolgáltatják a legnagyobb meglepetést. Az ÜDV PÁRTOT 24 ember követi a Facebookon.
A legutóbb bejelentkezettek között van a HAZA ÉS BECSÜLET PÁRT, melyhez azonban szintén nem leltünk sem honlapot, sem Facebook-oldalt. Nem úgy a SZÍNES MAGYARORSZÁG PÁRT (SZIMAP), amelynek Wikipedia-oldala, honlapja is létezik, utóbbin vezetőségéről és programjáról is pontos információkat találni.
Az országgyűlési választásokon indulni szándékozó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A szervezetek folyamatosan juttatják el kérelmeiket az NVB-hez, a bizottságnak a bejelentéstől számított négy napon belül kell döntenie a nyilvántartásba vételről, így az előbb felsorolt három bejelentkezőről is napokon belül döntés születik majd. Ehhez előbb a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését, és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint mintegy 250 párt volt jogerősen bejegyezve az április 8-i megméretés kitűzésekor.
És hogy kik akarnak még indulni a választópolgárok kegyeiért folytatott csatában?
Például az EMBER AZ EMBEREKÉRT, amelynek honlapja ugyan nincs, de már 55-en követik a Facebookon. Ezt a szervezetet is már korábban nyilvántartásba vette az NVB. Ahogyan indulhat A MI PÁRTUNK (IMA) is, amely egyetlen Facebook-oldallal rendelkezik (ezt 395-en követik), s amelyről néhány hete az derült ki, hogy egyetlen hónapja alakult, ám van egy egyesületük 17 ezer taggal.
Indulhat a voksokért Kásler Árpád pártja, a A HAZA PÁRTJA is. Ennek rutinosan, hiszen vezetője rendelkezik politikai tapasztalattal, van honlapja, Facebook-oldala, amelyről kiderül: A Haza Nem Eladó Mozgalomból jöttek létre. Nyilvántartásba vette már az NVB korábban A VÁLASZ - Változást Akaró Szavazók Pártját is (röviden VÁLASZ), melynek megalapítását 2017. május 2-án jelentette be Katona Andrea, a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület (KARD) volt alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója, a párt elnöke. Tevékenységükről egy Wikipedia-oldal, valamint saját honlapjuk számol be.
De nincs ok az aggodalomra, mert már nyilvántartásba vették a VÉGSŐ ESÉLY PÁRTot, azaz a VEP-et is. Ennek honlapjáról kiderül, hogy elnöke az 1991-es születésű Székely Zoltánné, aki vélhetően jelenleg munkanélküli, de az elnökségben benne van a férje, Székely Zoltán is, akiről azonban szintén keveset tudni meg a portálról. A VEP-et már kerek 190 ember követi a Facebookon.
A várható indulók teljes listáját a választási honlapon lehet elérni, ám a nyilvántartásba vétel még nem jelenti azt, hogy ezek a pártok szerepelnek is majd a szavazólapon. Az április 8-ai parlamenti választáson ugyanis országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni az NVB-nél.
A választásra minden képviselőjelölt 1 milliót, a pártok pedig attól függően, hány képviselőjelöltet tudnak állítani: 150 és 600 millió forint között kapnak támogatást, ha országos pártlistával is rendelkeznek a választáson – jelöltjeik számától függően.
2014-ben 16 párt mindössze néhány ezer szavazatot tudott összegyűjteni, a kampányra viszont 200-300 millió forintot költhettek el.
Azaz csak névleg kampányra – ez szinte biztos. A központi költségvetésből ugyanis a listaállítás jogán 3,4 milliárd forint támogatást kapó, azóta nagyrészt nyomtalanul felszívódó kamupártoknak ugyanis nem kellett elszámolniuk a fenti költségekkel. A pénz elköltését ugyan igazolni kellett, de ezt ellenőrizhetetlen kiadásokról kiállított fiktív számlákkal, számlagyárakkal könnyedén meg lehetett kerülni. Az egyéni képviselőkkel ellentétben, akik kincstári kártyáról költhették el a nekik járó egymillió forintot, az országos lista után járó kampánytámogatást nem lehetett visszakövetelni a pártoktól az eredmény ismeretében, nem volt tehát semmilyen ösztönző arra, hogy a pénzből a párt bármiféle politikai kampánytevékenységet folytasson.
2014-ben is sokan voltak, idén sem lesz ez máskéntA kampányfinanszírozást ellenőrző és elemző korrupcióellenes civil szervezetek szerint valószínűsíthető, hogy az összeg mintegy 10 százalékát költhették valóban kampánytevékenységre a bizniszpártok, a többi viszont magánzsebekbe vándorolt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik jelentéséből kiderült, hogy nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél, az Összefogás Pártnál pedig büntetőeljárás indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt.
A nyomozásokat az ügyészség megszüntette, így a csaknem 3,5 milliárd forint kampánypénzt eltüntető pártok vezetői teljességgel megúszták a felelősségre vonást.
Bár a 2014-es választás előtt már több civilszervezet is figyelmeztette a kormányt, hogy a szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget, a Fidesznek akkor jól jöttek az ellenzéki szavazótábort tovább osztó kamupártok, és nem változtattak a szabályozáson. Idén azonban – a korábbi szabályozástól eltérően – ha valamely párt végül nem éri el az 1 százalékos eredményt, a pénzt vissza kell majd fizetnie. Kérdéses azonban, hogy ezeket a pénzeket be lehet-e hajtani, így nem csoda, hogy tucatnyi eddig ismeretlen szervezet próbálkozik 2018-ban is...
