Kalászi szólamok
Az önkormányzati iskolák 2013. januári államosítása kapcsán egyelőre egy dolog biztos: az iskolákat az adott időpontban államosítják. További működtetésük, üzemeltetésük kapcsán még folyik az ötletelés. A budakalászi önkormányzatnál viszont már most attól tartanak: ingatlanként és szellemi műhelyként egyaránt értékes zeneiskolájuk esetében megtörténhet, hogy az állam csak az épületre tart majd igényt. Ezt kivédendő, a helyi – többségükben kormánypárti – képviselők a szellemi tartalom megszüntetésével próbálják megőrizni a puszta matériát államunk fideszes kormányától. SZTANKAY ÁDÁM írása.
A Kalász Művészeti Iskola 2003-ban kapott önálló otthont egy a zeneoktatás sajátos igényeinek megfelelően felújított épületben, a felügyeletét továbbra is ellátó, korábban az iskolának is helyet adó Általános Művelődési Központ (ÁMK) szomszédságában.
A zeneiskola tantestülete azóta pedagógiai munkájáért megkapta az Artisjus-díjat. Diákjai rendszeres nyertesei a korosztályos zenei versenyeknek, pedig a műhely a kétszáz növedékével nem tartozik a nagyobb zenei képzőcentrumok közé.
Sikertörténetében alapvető szerepe van a nemzetközileg is jegyzett Vujicsics együttes egyik alapítójának, Eredics Gábornak, aki kezdetben igazgatója volt az iskolának. Szakmai körökben az is köztudomású: az intézmény eredményeinek közvetve abban is részük van, hogy a népzeneoktatás zeneakadémiai szak lett. A kalászi műhely ma is az akadémia gyakorlóiskolája.
A művészeti iskola tanárai és növendékei a tavalyi év végén döbbentek rá: az aranykort kimúlás követheti. Váratlanul bukkant fel az intézményben Rogán László polgármester vezetésével néhány helyi képviselő és pár ismeretlen. Mit sem törődve az intézményben zajló oktatással, síppal-dobbal, hegedűszóval kísérve jöttek-mentek, méricskélték az épületet. Kiderült, azt fontolgatják: miként lehetne a zeneiskolát ideiglenesen orvosi rendelővé alakítani, amíg a korábbi rendelő megújul.
Utóbb arról is szó esett: csupa jó szándék vezeti őket, valójában a kormányzat iskolaállamosítási terveinek káros mellékhatásaitól kívánják megóvni az ingatlant. Az önkormányzatnál máig attól tartanak: az államosítás után megszűnhet az épületben a zeneiskolai tevékenység, majd az önkormányzati pénzből és a szülők adakozásából megújított épületet az állam immár sajátjaként hasznosíthatná.
A kalászi képviselők kikombinálták: ha még saját fennhatóságuk alatt megszüntetik az épület zeneiskolai funkcióját – a tevékenységet más iskolákba szervezve –, és valami mást találnak neki, az ingatlan önkormányzati tulajdonban maradhat.
Szülőkben és pedagógusokban gyakran felvetődik a kérdés: miért veszi biztosra az amúgy kormánypárti vezetésű kalászi testület, hogy az iskolák államosítása mögött lényegében a kormány vagyongyarapítási szándéka áll?
Rogán Lászlóék rendre azt a választ adják a helyi fórumon: nem feltételeznek ártó szándékot a kormányról, de a vonatkozó törvény szelleme egyfajta racionalizálási törekvést sejtet, amelynek áldozatául eshet a zeneiskola. Szerintük ezért lenne jobb átköltöztetni a helyi általános iskolába – a törvény szelleme annak fenmaradását sugallja –, kettős funkciójú tanintézetre amúgy is számos példa van.
Az ellenérdekelt szülők és pedagógusok viszont úgy látják: a zeneiskolának épült intézményt balgaság lenne kiüríteni. A kalászi zeneoktatás fennmaradását leginkább az biztosíthatná, ha a nagy hírű műhely saját falai közt működne tovább. Onnan kínosabb lenne kipiszkálni, mint egy másik suliból. Ráadásul az általános iskolában csak komoly befektetés után lehetne zenei képzést folytatni – hiszen megoldandó a hangszigetelés, az értékes hangszerek elhelyezése stb. Vélekedésüket lapunk kérdésére megerősítette a Kalász Suli Általános Iskola igazgatója, Völgyes József is.
Rogán polgármester helyi fórumon említette: pár százezer forintos átalakítást el tud képzelni. Az összeg nagyságrendje nem hozott köznyugalmat.
Amúgy az Állami Népegészségügyi Szolgálat végül nem engedélyezte, hogy a zeneiskolából orvosi rendelőt csináljanak. A Kalász Suli Általános Iskolában pedig a közeljövőben méri fel illetékes szakember: bővíthető-e egyáltalán zeneiskolai képzésre. Ám egy nemrég megtartott önkormányzati tájékoztatón a helyi képviselők megerősítették: ha esetleg az általános iskola nem alkalmas a feladatra, a zeneiskolának szeptembertől akkor is lakhelyet kell váltania. Ismét hangsúlyozták: a képviselők kollektív lelkiismerete semmiképpen sem engedheti, hogy a zeneiskola épülete az állam, kvázi a kormány tulajdonába kerüljön.
Az érintett pedagógusok szerint a testület elszántságát jelzi az is, ami a zeneiskola tanárainak január végén tartott értekezletén elhangzott.
Dr. Pappné Fazekas Borbála, a zeneiskolát felügyelő ÁMK megbízott igazgatója egyebek közt azt mondta: az ÁMK törvényes működésének fenntartása érdekében személyi változások is történtek, így elbocsátottak egy közművelődési szakembert, egy portást, egy takarítót, valamint a zeneiskola igazgatóját. A kirúgott igazgató, Eredics Gábor nem sokkal korábban került vissza a zeneiskola élére, ahonnan akkor távozott, amikor kinevezték az ÁMK vezetőjének. Abban a pozíciójában váltotta Pappné, majd távolította el Eredicset a visszakapott iskolaigazgatói posztjáról.
A Pappné által említett törvényességi problémák hátterében – forrásaink szerint – erősen vitatható munkaügyi viták állnak. A helyiek többsége azt gyanítja: Eredicset azért menesztették, mert szakmai tekintélyével biztosíthatta volna a zeneiskola szellemi műhelyként való fennmaradását.
(Az írást teljes terjedelemben a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatja.)
