Jóval kevesebbet keresnek a magyarok a valóságban, mint az állami statisztikában
Erősen kétségbe vonható, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számításai helyesek az átlagbér alakulásával kapcsolatban, ez derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) megbízásából a Policy Agenda által elvégzett számításokból – mondta a 24.hu-nak Kordás László, a MASzSz elnöke.
A KSH legutóbb bruttó 324 700 forintos átlagkeresetet mutatott ki, idén január-júliusra, a szakszervezeti számítások szerint azonban
100-ból durván 70 ember nem keresi meg a hivatalosan kimutatott átlagot, vagyis a 4,4 millió foglalkoztatottból 3 millió 130 ezer a KSH-s átlagkeresetnél kevesebbel kénytelen beérni.
A szakszervezet ezért inkább a mediánkeresetet veszi figyelembe, mert az jobban mutatja a bérek középértékét. A KSH mediánkereset-számítást nem végez, az Eurostat viszont közöl számokat a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján. Az európai statisztikában 2014-es a legfrissebb adat, ezért a szakszervezet a PM-től kikérte az újabbat, ez képezte a számításaik alapját.
A KSH az átlagkeresetet úgy számolja, hogy a vállalkozások által bérre fordított összeget (a bértömeget) osztja a foglalkoztatotti létszámmal. A mediánkereset lényege pedig, hogy sorba állítják az összes foglalkoztatott bérét, és megnézik, hol van a középérték. Az emberek nagyjából fele ennyit vagy ennél többet, másik fele ennyit vagy ennél kevesebbet keres.
A szakszervezeti számítások szerint most bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset, ami 84 ezer 700 forinttal kevesebb, mint a KSH által jelzett jelenlegi átlagkereset.
A MASzSz szerint a kormánnyal és a munkáltatókkal megegyezve olyan több éves bérmegállapodásra lenne szükség, amely garantálja, hogy a ciklus végére, 2022-re Magyarországon se legyen nagyobb a mediánkereset és az átlagkereset közötti különbség, mint az uniós átlag, ami jelenleg 84 százalék (vagyis a mediánkereset ekkora része az átlagkeresetnek).
