Jön a felmondás napja – A nővérektől függ, kiből lesz túlélő

– Nagyon fáradtak vagyunk a Covid miatt, nagyon várjuk már, hogy mikor lesz vége ennek a megpróbáltatásnak. Közben pedig őrlődünk az új szolgálati jogviszony miatt, őszintén szólva gusztustalannak tartjuk, hogy február közepéhez közeledve még mindig nem láthatjuk, mit akarnak aláíratni velünk.

Ezt Mária, egy nagy vidéki kórház felelős beosztású nővére mondta a 168 Óra nyomtatott kiadásának legújabb számában. A lap címlapsztorijához Barát József készített összeállítást.

Mária viszi a Covid-betegekkel kapcsolatos teljes adminisztrációt, naponta öt jelentést készít el. Igaz, talán egy is elég lenne mindenkinek – akit illet. De, mint mondja, államunk és pártunk döntött, nincs apelláta. Mellette ügyel, ha éppen nincs hadra fogható fiatalabb kolléganő, mostanában naponta oltani is beáll pár órára.

Mária múlt március óta gyakorlatilag minden nap dolgozott. Hétvégeken és karácsonykor, újévkor is. Reggel négykor kel, fél és háromnegyed hat között már bent van a kórházban. Három előtt hazaér, megfőz, tesz-vesz egy kicsit, aztán folytatja a munkát az otthoni számítógép mellett, mert az osztályonkénti Covid-jelentés nem tréfa, táblázatokat, kimutatásokat készít. Este tízkor gyakran még dolgozik. Volt, hogy tizenegy után, sőt éjjel fél kettőkor hívta a labor, hogy bediktáljanak húsz-harminc pozitív leletet. Meg kellett csinálni, mert hajnalra jelenteni kellett az operatív törzsnek.

– A kórházi ápolónők gyakran heti hatvan órát, ügyeletekkel együtt hetvenkét órát dolgoznak – mondta a lapnak dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

Tízéves gyakorlattal a szakdolgozói megemelt bruttó alapbér 250-280 ezer forint havonta. Ez az adókedvezményekre nem jogosultak számára nettó 166-186 ezer forintot jelent. Aki harminc éve van a pályán, 300 ezer körüli bruttóhoz, tehát nagyjából 200 ezres nettó bérhez jut. Ha egy ápolónő nagyon sokat túlórázik, az alapbére 30 százalékát pluszban megkeresheti. Tegyük hozzá, a KSH úgy tudja: jelenleg a hazai bruttó átlagbér havi 397 ezer forint.

Az egészségügyi jogviszonyról szóló új törvény egyes pontjai január elseje óta érvényesek. Az orvosok már emelt bért kapnak, a kollektív szerződéseket is hatályon kívül helyezték. Az új munkavállalói megállapodások aláíratását viszont a novemberi járványcsúcs idején elcsúsztatták március elsejére. A törvény szerint az orvosokon kívül a szakdolgozókra is vonatkozik nagyjából minden hátrányos előírás. Számukra is tilos a hálapénz, másodállást ők is csak engedéllyel vállalhatnak, kirendelhetők. Az előnyökből viszont nekik alig jut. Míg az orvosok bére 2022-re a 2019-es szinthez képest háromszáz százalékkal nő, a szakdolgozóké három év alatt csak hetvenkét százalékkal emelkedik. A járványügyi helyzet miatt ráadásul nem mondhatnak fel. Vagy csak egyetlen napon. Ha február legvégén nem írják alá az új szerződést, akkor a munkaviszonyuk automatikusan megszűnik. Ám a szerződés feltételeit lapzártakor, február tizenötödikén még senki sem látta.

  

– Biztos, hogy sokan elmennek majd – állítja a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Hogy mennyien, attól is függ, hogy mikor kapják meg a szerződést, és abban mi áll majd. De ha bármit elvesznek tőlük, amit korábban már kaptak, juttatást, kiegészítést, pótlékot, akkor sokan azt mondják majd: elég, ennyi volt. Totálisan kimerült emberekről van szó, akiknek már nagyon alacsony a tűrőképességük. A kórházi főigazgatóság persze kiadott egy ajánlást, hogy a korábbi keresetek ne csökkenjenek. Csak éppen pénzt nem tett hozzá, miközben a megemelt orvosi béreket és pótlékokat kötelező kifizetni. – Tudok olyan kórházat, ahol az intenzív osztályon dolgozók nyolcvan százaléka már bejelentette, hogy nem írja alá a szerződést – tette hozzá Soós Adrianna.

A Független Egészségügyi Szakszervezet felmérése szerint a szakdolgozók húsz százaléka készül arra, hogy elhagyja a pályát, kilencven százalék elégedetlen a bérével. A szakszervezet kérdéseire 4600 munkavállaló felelt, tehát száz egészségügyi közül öt véleménye szerepel a kutatásban. A fekvőbeteg-ellátásban dogozók fele elhagyná az állami egészségügyet, miközben szakképzettek ma is kétszer annyian vannak az országban, mint ahányan a pályán maradtak. A válaszadóknak csak a harmada nyilatkozott úgy, hogy maradna a jelenlegi munkahelyén.

– Amikor én dolgozni kezdtem, 1981-ben, óriási szakadék volt az orvosok és a nővérek között, de a kilencvenes években konszolidálódott a viszony – mesél ismét Mária.  – Megtanultunk együtt dolgozni, a doktorok is rájöttek, hogy nélkülünk nem sokra mennek.

Most azonban, az új törvény hatására megint egyre romlik a viszony. Az óriási bérkülönbségek miatt a nővérek elkezdtek betartani. Például nagyvizit előtt nem mérik meg a vérnyomásokat. Van, aki azt mondja: te kapsz milliós bért, a vérnyomásmérés a te kompetenciád. Én eddig csak szívességből csináltam meg a reggeli körben a lázmérés mellett.

– Hogy maradnak-e a fiatalok? Milyen fiatalok?

– kérdez vissza Mária.

– Adataink szerint a Covid-intenzív osztályokon az előírt kettő helyett négy-hat beteg jut egy-egy nővérre – tudjuk meg a FESZ elnökétől. – Ez nagy baj, mert ma már feketén-fehéren látjuk, hogy a szakdolgozók számától erősen függ az, hogy a súlyos tüdőgyulladásban szenvedő Covid-betegek között mennyi lehet a túlélő. A betegeket forgatni kell, az oxigén adásakor gyakran jobb elkerülni az intubációt, tehát azt, hogy csövet nyomjanak le a beteg torkán, és ezen keresztül adjanak oxigént. Élet és halál kérdése, hogy hány beteg jut egy ápolóra. A jelek szerint pedig közeledik a harmadik hullám.

A teljes összeállítást a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvashatják, amelynek címlapsztorija az egészségügyet, benne a bevetésre kész hálakommandót és a Covid hosszú távú hatásait járja körbe. A lapot 2021. február 18-ától keressék az újságárusoknál!