Jobbra gombolt nagymellény
Nevezhető-e forradalminak az a helyzet, amelyet egy törvényesen megválasztott parlament konszolidált körülmények között, többségi szavazással hoz létre? Kötelezheti-e a többség forradalmi hevületre a kisebbséget? Lehet-e, hogy a köztársasági elnök már akkor megcáfolta a miniszterelnök tételét, amikor az az Országgyűlésben még el sem hangzott? A parlament alakuló ülése után ezek a kérdések szorították háttérbe a mellénydilemmát. Azt, hogy milyen következményekkel jár, ha egy törvényhozó szándékosan, az ülésteremben sért törvényt. Az ország házában és annak környékén számos furcsa dolog történt az új képviselő-testület első ülésének idején. A krónikás BARÁT JÓZSEF.
Szoclib tüntetést még nem sokat láttunk a Kossuth téren. Most ez is megtörtént. A múlt pénteken, dél felé hajtókájukban sárga virágot viselő fiatalok tűntek fel a tér Alkotmány utcai szakaszán: az LMP-s képviselőket kísérték a parlamentbe. A virágosok maradtak egy kicsit ünnepelni, aztán amikor eleredt az eső, ők is behúzódtak a Földművelésügyi Minisztérium eresze alá, pont a magukat Kossuth Téri Civileknek nevező, árpádsávos zászló alatt álló csoport mellé. Utóbbiak olyan egymondatos esküszövegre várták a képviselői aláírásokat, amelyben hétszer is szerepel a Szent Korona. Küldtek is példányt, ahogy mondták, a Hegedűs Lórinak a Hazatérés templomába, hadd olvassák az ott gyülekező jobbikosok. A közös ácsorgás idillje délután ordítozásba, komcsizásba, zsidózásba torkollott a Vértanúk terén, amikor a szélsőjobb elleni tüntetésre árpádsávos zászlóval, budaházys pólóban toppant be a B-közép szurkolótábora. „Csak a Jobb-ik, Bu-da-há-zy” – skandálták a radikálisok. „Job-bik nem” – tartottak ki az antifasiszták, akik némi rendőri biztatásra hamar befejezettnek nyilvánították demonstrációjukat, mielőtt még tettlegességre kerülhetett volna a sor. Egy kis ízelítő abból, amire négy éven át számíthatunk. A parlamenti kupola alatt, a koronánál még sohasem látott csődület alakult ki 12.40 körül: a jobbikosok esküdtek, ki öltönyben, ki gárdamellényben a zakó alatt, ki zsinóros atillában vagy bocskaiban. Fotósból, operatőrből legalább kétszer annyi volt, mint jobbikosból. – Legutóbb Szálasi hívei esküdtek itt – szegezték a tényt később Vona Gábornak az újságírók. – Szégyen-gyalázat, hogy ilyen régen nem voltak magyar képviselők, akik ezt fontosnak tartották volna – replikázott a pártelnök. – Óriási a különbség a két eskü között – magyarázta később a 168 Órának Roy, azaz Sneider Tamás, akit 1992-ben egy cigány férfi megveréséért bőrfejűként ítéltek felfüggesztett börtönre. Most a ő az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság elnöki posztjának várományosa. – Mi, jobbikosok csak kényszerűségből teszünk esküt a régi, szovjet típusú alkotmányra, bár a törvényeket be fogjuk tartani. De az igazi eskünk az, amit a Szent Koronánál tettünk. – Roy azt is elmondja nekünk, miért szorgalmazza a cigány fiatalok oktatásának kiterjesztését. Nem azért, mert cigánybarát politikát képviselne. – A magyarbarátság miatt. Mert a képzetlen roma családokban 4,2 gyerek születése az átlag, a legalább szakmunkásvizsgával rendelkezők között viszont 1,6. Ez még a népesség reprodukciójára sem alkalmas – mondja diadalmasan Roy. Délben már az ülésteremben van mind a 386 képviselő, köztük a 176 új törvényhozó. A karzatról tanulmányozhatjuk az ülésrendet. Gyurcsány volt helyére Molnár Oszkár került, Vona Gábor székén néhány hete még Veres János expénzügyminiszter merenghetett a lehetséges és lehetetlen állásajánlatokon. Egymás mellett ül Morvai Krisztina, Szegedi Csanád és Kukorelly Endre. Végig sem gondolhatjuk, vajon miről sugdolózhatnának egymással, amikor felharsannak a fanfárok, és ünnepélyes-mereven bevonul Sólyom László államfő. Hányszor kívántuk, hogy ne csak a szoclib kormánnyal szemben legyen kemény, de vegye észre a jobbos veszélyeket is. A Fidesz kétharmada és a Jobbik parlamenti bevonulása kellett ahhoz, hogy ez megtörténjen. Sólyom figyelmeztet: az alkotmány alapértékeivel szemben álló értékek hangoztatása, a gyűlöletre uszítás nem engedhető meg a parlamentben. Orbán még nyilvánosságra sem hozta a forradalomról szóló nyilatkozatát, de Sólyom jó előre leszögezi: már húsz éve lezajlott a jogállami forradalom, amely alkotmányos demokráciát teremtett. A rendszerváltozás megtörtént, a mai megújulás pedig annak az alapjaira építhet. Nick Thorpe – a londoni BBC tudósítója, viszonyainknak a nemzetközi mezőnyben elismert szakértője – 1983 óta él Magyarországon. Azt mondja, észre kell venni a pozitív lehetőséget, amelyet a Fidesz kétharmada kínál. Ha meglepő módon is, de ez véget vetett annak a bénító szembenállásnak, amely majd két évtized óta lehetetlenné tette fontos reformok bevezetését. Igaz, vannak jelentős veszélyek is, hiszen Magyarországon gyenge a civil társadalom. A BBC tudósítója ezért is tartaná jónak, ha Sólyom László maradna a köztársasági elnök. Ő – mint most is hallhattuk – alighanem megőrizné függetlenségét. A szünetben a jobbikosok háborognak. – Egy pártkatona beszédét hallottuk, közeledik a köztársaságielnök-választás, nyilván erre készül! – morfondírozik Roy. – Bocsánatkérést várok Sólyom Lászlótól – dúl-fúl később Vona Gábor, aki szerint az elnök nyolcszázötvenezer szavazót sértett meg. – Amikor beléptem az ülésterembe, megérintett a félelem – vallotta meg lapunknak az LMP-s Osztojkán Ágnes, aki cigány motívumokkal díszített ünneplőjével is hangsúlyozta roma származását. – Olyan közel ülünk egymáshoz a Jobbikkal. Nos, embert próbáló feladat várja – erősítette meg az eskü epizódja. Vona Gábor levette a zakóját, és árpádsávos gárdamellényben mondta a szöveget. A szocialisták reakciója sem maradt el. Csak átalakult. Eredetileg egy antifasiszta pólóval készültek volna, de közben rájöttek, hogy ez nem illik a habitusukhoz, meg eskü idején nehéz is volna hirtelen felrángatni. Majd a motívum praktikusabb, kitűzős változatát választották. Volna. Mert abból meg nem volt elég. Így aztán dacosan hátat fordítottak a Jobbiknak. Igaz, ezt nem mindenki vette észre, ezért akinek lehetett, elmesélték. Nos, Bajnai Gordon helyettük is beszélt a demokrácia sérelméről, Sólyom helyettük is minősítette hamisnak Vona esküjét, amellyel a hazugságot fogják képviselni. – Zágson! Nekem is melegem volt, én is gondolkodtam azon, hogy levegyem a zakómat – veszi tréfára a mellényügyet a fideszes Fónagy János. Hozzáteszi, nem örül, hogy a média ezen lovagol, szerinte a Jobbik a bulvárlapok érdeklődéséből él. Fónagy a budapesti VII. kerület képviselője lett. Emlékeztetjük, hogy az ő választókörzetében az árpádsáv húzós téma. – Az én választókerületemben a képemre rajzoltak Dávid-csillagot és horogkeresztet is, aztán hatvan százalékkal megválasztottak – horkan a képviselő. Szerinte nem számít sem a mellény, sem az árpádsáv. Az számít, hogyan jutott odáig a több mint nyolcszázezer magyar választó, hogy azt hiszi, nyomorult életén a Jobbik segít. – Jó negyven évig évig éltem Ózdon, de engem ott nem választottak meg soha, mert idegennek, pesti zsidónak tartottak. Most meg tízezrek hiszik ott azt, hogy kilátástalanságukon majd a Jobbik segít. Ezzel érdemes foglalkozni, nem azzal, hogy X. vagy Y. hogyan kerül fel megint a címlapokra! Orbán angol mintára kopog az asztalán, amíg a többiek a frakciók megválasztott tisztségviselőinek tapsolnak. Bajnai beszéde alatt a leendő miniszterelnök nem néz elődjére, inkább Lázár Jánossal és Semjén Zsolttal sugdolózik. Vajon tudja-e Bajnai, hogy Orbán nem tapsolt neki? Persze. De akkor ő miért tapsol, amikor Orbán emelkedik szólásra? Igaz, valójában ő nem is politikus. Forradalom van, cáfolja Sólyom megelőlegezett cáfolatát Orbán Viktor. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata pedig igazi csapda. Lehet-e nem megszavazni azt, hogy legyen béke, szabadság, egyetértés? Lehet-e nemet mondani munkára, otthonra, családra, egészségre? De lehet-e megszavazni a dokumentumot, amely az elmúlt húsz évet folyamatos válságként, kiszolgáltatottságként mutatja be? A Jobbik egy része megtapsolja a nyilatkozatot. A szocik és az LMP-sek zavarodottan ülnek. Mi ez az egész forradalmi hevület? – kérdezhetik magukban. A többség terrorjának kezdete, a korporatív állam meghirdetése, vagy csak médiaepizód: ne lopja el az egész show-t a Jobbik. – Dehogy veszélyes a kétharmad – biztosítja olvasóinkat Tarlós István, aki hatékonyabb, udvariasabb, demokratikusabb működést vár a jövőben. Szerinte a Fidesz olyan erő birtokába jutott, hogy viselkedhet alázatosan, komolyabban veheti a kisebbséget, mint tették a korábbi győztesek. – Nem lett egypólusú a politikai tér – erősíti meg Pálinkás József MTA-elnök. – Magyarországon demokrácia van, és ha a Fidesz–KDNP nem jól él a hatalmával, azt a választók vissza fogják jelezni. De egyelőre elvárható, hogy mindenki, aki nem elfogult, bizalommal nézzen a jövőbe. Estébe hajlik a délután, amikor az új házelnök, Schmitt Pál kihirdeti a nemzetbiztonsági bizottsággal kapcsolatos huzavona megoldását: a testületet a szocialisták irányíthatják, a költségvetési bizottságot pedig a Jobbik kapja. Demeter Ervin volt főtitokgazda beavat bennünket: ez az ügy is azok közé a gumicsontok közé tartozik, amelyekkel a média felnöveszti a Jobbikot. A C típusú átvilágításra lehet alapozni – aki azon átmegy, nem veszélyezteti a demokráciát. Az új parlament első napjának végén a Jobbik teli tüdőből énekli a székely himnuszt. Semjén Zsolt velük fújja, más fideszeseknek is mozdul a szájuk. A szocialisták egy része kivonul, mások zavarodottan matatnak, de akad, aki vigyázzállásban hallgatja a dalt. A jövő elkezdődött.