A Jobbik a megszavazott nemzetbiztonsági törvényről: Tévedni emberi dolog, de a hibát el nem ismerni ördögi, ezért kimondjuk: hibáztunk!
A Jobbik képviselői is megszavazták, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok korlátlan rálátást kaphassanak az állampolgárok adataira. Most már úgy látják: nem kellett volna.
Önkritikus közleményt adott ki szerda reggel a Jobbik frakcióelnöksége, amely megjelent a párt elnökének, Jakab Péternek a közösségi oldalán is. Arról írtak: belátják, hogy hibáztak, amikor kedden az Országgyűlésben megszavazták azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felhatalmazást kap arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy-egy állampolgárról.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar történelemben szinte alig találni példát arra, amikor egy politikai szereplő elismerte, hogy hibázott. Főként a mai, magát tévedhetetlennek tartó vezér által irányított rezsim idején ritka az emberi hibák elismerésére. Mindezek ellenére, mi szeretnénk beismerni: hibáztunk, mert nem vagyunk tévedhetetlenek. Emberek vagyunk”
– olvasható a közleményben.
Mint írták, az „állami megfigyelőrendszerről szóló 282 paragrafusból álló salátatörvényt” a képviselőik a téma felelősének a javaslata alapján szavazták meg, ez azonban „hiba volt. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a kétharmaddal bíró Fidesz nélkülünk is elfogadta volna azt. Akkor is, ha Orbán rendszerében a korlátlan megfigyeléssel kapcsolatban már rég nincsenek illúzióink, most viszont a salátatörvénybe rejtett paragrafusok ezt legalizálták a szolgálatok számára.”
Hozzátetták azt is:
tévedni emberi dolog, de a hibát el nem ismerni ördögi. Ezért kimondják, hogy hibáztak.
A törvényt 156 igen és 38 nem szavazattal fogadták el, senki sem tartózkodott.
A Népszava még a szavazás előtt azt írta, bár a törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, de a lap által idézett adatvédelmi és jogi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. A lapnak nyilatkozó jogvédők is erről beszéltek.
Azt is hozzátette a Népszava, hogy a törvényjavaslatot még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is bírálta. Azt írta róla a Belügyminisztériumnak küldött levelében, hogy „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.
A voksolás után a 168 Óra is megkereste Péterfalvit, aki elmondta: a jogalkotó beépítette a NAIH észrevételeit a törvénybe.