Itt az új és édesebb mézesmadzag

Október közepétől újabb 10 százalékkal csökkenhetnek az energiaárak a Fidesz szerint. A párt rezsicsökkentésért felelős képviselője, Németh Szilárd elmondta: vizsgálják egy 30 százalékos csökkentés lehetőségét is.

2013. május 28., 11:13

Az Országgyűlés közben egy módosító indítványról tárgyalt, amely július elsejétől 10 százalékkal csökkentené a háztartási PB-palackok árát is. Számítások szerint a júliusi és a tervezett októberi rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagos család akár évi 95 ezer forintot is megtakaríthat.

Januártól 2000 forinttal fizet kevesebbet a gázért az Ősz család a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mályiban. Gázzal fűtenek, főznek, és gázkazán adja a meleg vizet is, ezért fontos, hogy olcsóbb legyen a gáz. Szerintük azonban még lenne az árakból mit faragni. „Nagyon örülnénk az októberi újabb rezsicsökkentésnek, mert ennyivel is több maradna a családnak, és ezt is gyerekekre tudnánk költeni” – mondta Őszné Tóth Anikó.

Október közepétől további tízszázalékos csökkenés következik az energiaárakban, de folyik a vizsgálata egy még jelentősebb mérséklésnek is – mondta a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője az M1 Ma reggel című műsorában. „Minimum 10 százalékkal kell csökkennie október 15-től az energiaáraknak, de meg fogjuk vizsgálni azt, hogy összességében elérhető legyen a 30 százalék körüli csökkenés” – mondta Németh Szilárd.

A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella az újabb rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta, az az eddigiekkel együttvéve egy átlagos családnak évente akár 95 ezer forintos megtakarítást is jelenthet.

Amiről hallgat a kormány

A szolgáltató cégek szerint a díjbevétel döntő hányada nem a családokat ellátó energetikai cégekhez kerül, hanem a kormány kasszájába folyik be. Az Elmű az ügyfeleinek küldött tájékoztatóban közli, hogy a lakossági áramtarifák egyharmadát az adók teszik ki, a másik harmadot az állami tulajdonú áramnagykereskedőnek, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek és az ugyancsak állami kézben lévő villamosenergia-hálózatot működtető rendszerirányító vállalatnak fizeti ki. A szolgáltatónál pedig a lakossági üzletágban kilowattóránként mindössze 1,32 forint marad, amely nem elegendő a szolgáltatás fenntartására. A társaság háztartási szektornak szolgáltató ága veszteséget könyvel el, nem pedig a kormánypárt által emlegetett „busás hasznot”.

A levél arról is beszámol, hogy a cégcsoport pénzügyi források hiányában számos beruházást nem képes megvalósítani, ezért le kell építenie alvállalkozóinak jelentős részét. A fejlesztések elmaradása pedig az ellátásbiztonság rovására mehet, nőhet az üzemzavarok száma, aminek egyenes következménye az áramkimaradások szaporodása.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.