Itt a lista a rendszerváltás előtti állambiztonsággal együttműködő országgyűlési képviselőkről
Harminchat olyan politikus ült a rendszerváltás utáni első országgyűlés képviselői között, aki szerepelt az 1990 előtti állambiztonság nyilvántartásában – leplezi le új könyvében Ungváry Krisztián. A történész kutatásainak eredményét frissen megjelent könyvében közölte, az Index összesítette.
A történész a kutatásából arra jött rá, hogy jóval kevesebben voltak azok, akik a szó valódi értelmében ügynökök lehettek. Arról is ír, annak, hogy 1990 után nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, leginkább az volt a célja, hogy az így lebegtetett ügynökváddal bárkit meg tudjon zsarolni a hatalom. A szembenézés hiánya című kötet szerint a helyzet azóta sem javult.
Boross Péter belügyminiszter, Antall József miniszterelnök és Kupa Mihály pénzügyminiszter Az Index emlékeztet Torgyán József és Csurka István esetére, akiket a korabeli sajtó a híres borítékos ügy kapcsán azzal vádolt meg, hogy együttműködtek az állambiztonsággal. A mostani iratokból is kiderül (Torgyán korábban a Magyar Fórumban mesélt a beszervezési kísérletéről), hogy egyikük sem volt ügynök. Akkoriban azonban ez egy eszköz volt. Antall József miniszterelnök maga világíttatta át a számára kellemetlen szövetségeseit, aztán az eredményt egy borítékban átadta az adott embernek. Ezután megindult a szivárogtatás, de tetszőleges tartalommal. Bármit lehetett mondani vagy sejtetni az illetőről.
A történész szerint az iratoknak elsősorban ezért nem teremtették meg a nagyobb nyilvánosságát, mert így a politikának le kellett volna mondania egy zsarolási fegyverről.
Ungváry hangsúlyozza, hogy a 36 érintett politikus közül a legtöbben a szó valódi értelmében nem voltak ügynökök, érdemi tevékenységet nem végeztek, jelentést nem írtak. A lista ide kattintva megtekinthető az indexen, párteloszlás szerint pedig így néz ki:
- FKGP: 8 fő;
- MDF: 5 fő;
- SZDSZ: 3 fő;
- MSZP: 2 fő;
- KDNP: 2 fő.
