Irány Pécs!

Magyarország az uniós csatlakozás után – Hiller István kulturális miniszter brüsszeli lobbizásának köszönhetően – kapta meg az EKF megrendezésének lehetőségét 2010-re. A címért tizenegy honi város szállt versenybe. Végül Pécs nyerte el a pályázatával.

Pécsett az egész éven át tartó művészeti események mellett öt kiemelt kulturális fejlesztési projekt kapcsolódik az EKF-programhoz. Az úgynevezett kulcsberuházások összköltsége 34,6 milliárd forint. Nyolcvanöt százalékát az Európai Unió, tíz százalékát Pécs városa finanszírozza, amelyhez még öt százalékot hozzátett a kormányzat.

A pécsi közterek és parkok „újjáélesztése” már 2009 tavaszán elkezdődött. Nyolcmilliárd forintba került, negyven helyszínt érint, és finisébe ér az EFK megnyitójára, január 10-ére. Sőt: a megújult Széchenyi teret már szilveszter előestéjén fölavatta Emir Kusturica világhírű filmrendező és zenészcsapata.

Inkubátorház

A többi nagyprojekt 2009 nyarán kapott zöld utat. Köztük a Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása – költsége: 9 milliárd – a Zsolnay Gyár területén. Ha kész, itt működik majd a PTE Művészeti Kara, illetve média és kommunikációs tanszéke is. Itt kap helyet – egyebek mellett – a Zsolnay család életét bemutató történeti kiállítás, ide kerül a Pécsi Galéria és a Bóbita Bábszínház is. Szintén itt alakítják ki azt a különleges kulturális „inkubátorházat”, amely fiatal művészek pályakezdését segíti. Másfelől nézve:
a Zsolnay Kulturális Negyed lesz Pécs városának egyik legnagyobb közparkja. A művészeti centrumot két ütemben adják át, ez év tavaszán, illetve nyarán.

Már épül a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont is. A valamivel több mint 5 milliárdos beruházás nyárra elkészül. A publikum számára ősszel nyit, miután a hangversenytermet is „finomra hangolják”. A negyedik kulcsprojekt, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont – miként azt Ruzsa Csaba, a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta – a város, a megye és az egyetem „szolgáltatásintegrációjával” jön létre 4,6 milliárdból. És ugyancsak két szakaszban, tavasszal és nyáron kerül átadásra.

Az ötödik EKF-nagyberuházás a „Múzeum utca”, vagyis a Káptalan utcában szinte egymásba érő kiállítóterek felújítása. Itt található – egyebek mellett – az Amerigo Tot-kiállítás, a Vasarely Múzeum, a Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet állandó tárlata, a Martyn Gyűjtemény és egyutcányira a Csontváry Múzeum. Ruzsa Csabát idézve: a „Múzeum utca” rekonstrukciójával Magyarország legnagyobb egységes múzeumi infrastruktúrája épülhet meg. A munkálatokat nyárra fejezik be – 1,5 milliárd forintból.

A célok tehát tetszetősek, ám a kívülálló könnyen gondolhatja: a beruházások többsége mintha kissé csúszásban lenne a januári megnyitóhoz képest.

Az EKF szakértői azonban azt mondják: közhiedelmekkel ellentétben az Európa Kulturális Fővárosa cím nem jelent egyet gigantikus beruházásokkal. Nem véletlen, hogy az EKF-fel kapcsolatos uniós előírások az építészeti fejlesztésekkel kapcsolatban semmiről sem rendelkeznek. Miért is tennék? A projekt által ösztönzött „kulturális kiteljesedés” – mondhatni: eszmei üzenet – egészen másról szól, nem építményfüggő. Hogy ki mikor és mit fejleszt, épít, az helyben dől el. Például a 2008-as év egyik EKF-győztese, a norvégiai Stavanger egy hatalmas katonai sátorban tartotta megnyitóünnepét. Azon a helyen, ahova akkor még csak tervezték az operaházukat. Liverpool pedig daruerdő közepén nyitotta a saját EKF-évét: a britek nyugodtan kivárták, hogy a beruházások idővel révbe érjenek a kikötővárosban.

Pécs tehát nincs lemaradásban. Ugyanakkor a mecseki kulturcity esetében az is a tényekhez tartozik:
a fejlesztések pályázati kiírása idején még nem számolhattak a gazdasági világválsággal. Ruzsa Csaba megjegyzi: például a hangversenyközpont kivitelezését kétszer kellett pályáztatni. A válságban ugyanis a bankok – „váratlan kockázatokra” hivatkozva – visszavonták az előfinanszírozási hitelt a kivitelezések nyertes pályázóitól. A pécsi menedzsmentnek akkor újabb pályázatot kellett kiírnia, a pauza alatt pedig lobbiztak a kormánynál: határozatokkal biztosítsák a munka kezdéséhez szükséges 600 millió forintot.

Fesztiválkotta

Amúgy a konferencia- és koncertközpontban majd állandó otthonra találó pécsi Pannon Filharmonikusok vezetője, Horváth Zsolt úgy fogalmazott a „késéssel” kapcsolatban: száztíz éves zenekaruk pár hónapos intervallumot észre sem vesz. Az EKF-projekt szervezői úgy látják: ez a szemlélet a pécsi polgároknak is egyre természetesebb. Mert már önmagában az építkezések megkezdése erősítette hitüket az EKF sikerében.

S bár a beruházásokról nem esik szó az unió EKF-es „fesztiválkottájában”, az világosan benne volt: az Európai Bizottság Pécs esetében elvárja, hogy EKF-programjai kapcsán minél erőteljesebb legyen az együttműködés a helyi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, illetve déli szomszédainkkal. Ennek a feltételnek az új épületek elkészültéig is meg lehet felelni. A 350 hivatalos és 100 civil eseményben – amelyeket Pécs városa közösen szervez a kulturális minisztérium háttérintézményével, a Hungarofest Kht.-val – összesen ötven ország kultúrája érintett.

És a számokban ott rejlik a válasz azzal kapcsolatban is: mi lesz a sorsuk a pécsi nagyberuházásoknak. Ruzsa Csaba biztos benne: az EKF felhelyezi Pécset Európa kulturális térképére. A város a kulturális produktumai révén – és persze számolva az M6-os autópálya tavaszi átadásával, valamint a következő évek további infrastrukturális fejlesztéseivel – vállalkozói célállomássá fejlődhet. Végeredményben mindez együtt jár majd az adóbevételek növekedésével. Vagyis bővülhet a városi büdzsé, miközben persze már senki nem várja azt, hogy az új beruházások későbbi fenntartása kizárólag Pécs városát terhelje.

Az EKF-projekt vezetői menet közben újragondoltak néhány nyitva hagyott kérdést. Példaként említhető: már a konferencia- és koncertközpont megépítését jóváhagyó 2006-os kormányrendelet megszavazásakor megelőlegezték a lehetőséget, hogy a későbbiekben az állam is szerepet vállalhat az intézmény fenntartásában. A feltételes mód mára évi 25 millió forint központi támogatásban konkretizálódott.

Régiós haszon

Amúgy abból sem volt sok vita: miként vállalhat át a jövőben a megye vagy akár az egyetem némi terhet a várostól az elkészülő intézmények fenntartásában. Megértették: a város nevéhez kötődő uniós esemény az egész régió számára hasznot hoz. Az eredményt pedig már az is mutatja: nemrég az EU Pécsnek ítélte oda – az EKF-re való sikeres felkészülésért – a Melina Mercouri-díjat a vele járó 1,5 millió euróval.

Melina Mercouri, a világhírű színésznő 1983-ban, a kulturális miniszterek athéni találkozóján kifejtette: a művészetek és a kultúra támogatása nem kevésbé fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések, s a kulturális szektor sokkal nagyobb figyelmet érdemelne az európai közösségtől. Fölvetette, hogy jelöljenek ki minden évben egy európai várost Európa Kulturális Városává.

Az Európa Tanács 1985 nyarán elfogadta a görög kulturális miniszter javaslatát: az első Európai Kulturális Város még ugyanabban az évben Athén lett. Az elnevezést 1999-ben Európa Kulturális Fővárosára változtatták: a cím elnyerésére nemcsak fővárosok pályázhatnak.