Internetes zaklatás
Az egyik leggyorsabban terjedő, legagresszívebb „vírus”, amely a világhálón elsősorban a fiatalokat veszélyezteti. A cyberbullyng, azaz az internetes zaklatás a netfüggő kamaszok közt vált pszichológiai fegyverré. A többnyire anonim támadók sértő képekkel és gyalázkodó szövegekkel szó szerint halálra gyötörhetik áldozataikat. A digitális terror következtében külföldön már több tinédzser öngyilkos lett. Nálunk szerencsére nem történt ilyen tragédia, de egy hazai kutatás szerint, a magyar diákoknak több mint a fele átélt már internetes bántalmazást. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.
Elsősorban a fejlett nyugati országokban vált súlyos társadalmi problémává az internetes zaklatás. Összefügg ez a közösségi oldalak elképesztő fejlődésével is. A Facebook-nak 2008-ban 100 millió aktív felhasználója volt, tavaly már egymilliárd. E kapcsolati háló rendkívüli lehetőségeket nyújt az ismerkedni vágyó kamaszoknak is, akik szinte versenyeznek egymással: ki tud több ismerőst gyűjteni a cybervilágban. A „lájkokra” vadászó tinik igyekeznek izgalmas, feltűnő személyes profilt kialakítani magukról, s ezért sokszor a legintimebb dolgaikat is közzéteszik a neten. Nem gondolnak arra, hogy óvatlanságukkal visszaélhetnek mások. Ugyanis, ha egy kép felkerült a világhálóra, bárki letöltheti és aljas célokra is felhasználhatja.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság egyik tagja a The Daily Telegraph-nak nyilatkozta két éve: „Az információhoz való globális hozzáférés miatt az internet áldozatainak nincs lehetőségük elbújni egy biztonságos helyre. Saját megfigyeléseim szerint az online zaklatás vagy az e-mailen érkező fenyegetések miatti tünetek sokkal súlyosabbak lehetnek a szemtől szemben történő szóbeli bántalmazásnál.”
Ennek ellenére sok helyen, így Magyarországon sincs külön jogi szabályozása az internetes zaklatásnak. Az áldozat ugyan indíthat magánvádas eljárást, ám erre kriminológusok szerint itthon még nem volt példa. Talán azért sem, mert a virtuális gúnyolódások célpontjai nálunk is elsősorban a kamaszok, akik nem merik bevallani a szüleiknek: bajban vannak.
Állítsuk meg az internetes zaklatást! címmel a napokban szakmai kerekasztal beszélgetést rendeztek Budapesten. Az eseményt az „Értsünk szót” kommunikációs tanácsadó társaság szervezete. A fórumon részt vett többek között Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is, aki elmondta: – A gyerekek azért is titkolóznak a szüleik előtt, mert attól félnek, büntetésből eltiltják őket a nettől. „Offline állapotba” kerülni számukra a legsúlyosabb kiközösítést jelenti.
A konferencián felszólalt Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet szakértője is, aki egy nemzetközi cyrberbullyng kutatás hazai programját vezette. Az internetes kérdőívet hatszáz budapesti és nyíregyházi iskolás töltötte ki. A vizsgálat eredményeit nemrég tették közzé:
– A 11-17 éves tanulók 59 százaléka állította: átélt már online bántalmazást. Sértő üzenetekkel árasztották el, gúnyolták, befeketítették, megalázták. Az áldozattá válás kockázata a közösségi oldalon bejelölt ismerősök számától, és a internetezéssel töltött időtől is függ.
Ugrásszerűen megnő a kockázat azoknál a fiataloknál, akik naponta hat-nyolc órát is interneteznek, és több mint 500 virtuális ismerősük van. Ennyi embert vélhetőleg nem ismerhetnek személyesen.
Megdöbbentő, hogy a kamaszok hányféle módon képesek inzultálni egymást a neten. Például kiteszik osztálytársaik fotóit a világhálóra és közvélemény-kutatást tartanak arról: melyik lány a legrondább? Vagy: szakítás után a fiú exbarátnője arcmását szexképre montírozza és elküldi egy pornóoldalnak. Előfordul az is, hogy ellopják egymás Facebook jelszavát. Aáry-Tamás Lajos személyes példát említett.
– A tizenhat éves lányom Facebbok oldalát egyszer csak ellepték a trágár, obszcén szövegek. A lányom állította: nem ő posztolta ki ezeket. Igazat mondott. Amikor elutaztunk pár napra, nem használta az internetet. A Facebook oldalán közben mégis megjelent: szexuális segédeszközt vett magának. Kiderült, egyik iskolatársa „feltörte” a lányom online oldalát, és a nevében írogatott oda. A közösségi hálón üzentem neki: „Ha nem állsz le, a rendőrséghez fordulunk.” Ezután abbamaradt a zaklatás.
Az oktatási ombudsman hozzá teszi: az iskolai erőszak kiterjesztése az internetes bántalmazás, amely átalakíthatja a közösségeken belüli valós erőviszonyokat.
– Ha az iskolában összekap egymással két diák, felmérhetik melyikük az erősebb. Ám az interneten lehet, hogy a leggyengébb gyerek az, aki néhány klikkeléssel leszámolhat a többiekkel.
Senkár Éva pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa hangsúlyozta: a virtuális világban a zaklatás könnyen elfajulhat:
– Nincs, ami gátat szabjon az agressziónak, nem működnek a pszichés fékek. Egy valódi helyzetben a bántalmazó szembesül azzal, mennyi kellemetlenséget, fájdalmat okoz a másiknak. Ez visszatarthatja a további zaklatástól. Az internet személytelen közegében azonban jóval gyengébb a lelki kontroll.
A Kék Vonal 116-111 nemzetközi telefonszámát egyre több kétségbeesett fiatal hívja. Nem csak lelki támaszt, gyakorlati segítséget is kapnak. A gyermekkrízis központ együttműködik a biztonsagosinternet.hu szervezettel illetve a Facebook magyarországi képviseletével. Szükség esetén eltüntetik a sértő tartalmakat a világhálóról.
De sajnos ez sem garantál végleges biztonságot. Hiszen, ha közben valaki már letöltötte a kínos fotókat, bármikor visszatöltheti azokat. Az internetes zaklatás ellen ezért az egyetlen hatékony módszer a megelőzés. A gyerekeknek meg kell tanulniuk óvatosan közlekedni a veszélyekkel teli digitális térben. És érezniük kell azt is: online életükben is számíthatnak a szüleikre.
