"Ilyen volumenű ügy évtizedek óta nem került magyar bíróság elé"
Újratárgyalják a Kulcsár-ügyet, mert a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Kulcsár Attila előzetesét megszüntették és azt lakhelyelhagyási tilalomra változtatták. Valamennyi vádlott szabadlábon védekezhet.
A Fővárosi Bíróság 2008. augusztusában hozott első fokú ítéletével Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa közül hetet ítélt letöltendő szabadságvesztésre a K&H-ügyben. Rejtő E. Tibort, a bank volt vezérigazgatóját a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette, a többi vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A 23 milliárd forintos sikkasztási ügyben hozott első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta a Fővárosi Ítélőtábla áprilisban, illetve májusban tartott tárgyalásain Sódor István fellebbviteli főügyész, sőt, maga Kulcsár Attila is. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség 60 oldalas beadványban indokolta, miért indítványozza Varga Zoltán bíró első fokú ítéletének hatályon kívül helyezését – jelentette a Független Hírügynökség. A Kulcsár-ügy 24 vádlottja közül 6 vádlott esetében jogerős lett a Fővárosi Bíróság első fokú ítélete, így Kulcsár Attila és 17 vádlott-társa ítéletéről döntött - azt hatályon kívül helyezve - most csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla.
A Kulcsár-ügyet a Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki végzésének szóbeli indoklásakor Lassó Gábor bíró egyedi esetnek minősítette, elsősorban azért, mert - ahogy fogalmazott - ilyen volumenű ügy évtizedek óta nem került magyar bíróság elé. Lassó Gábor rámutatott, az első fokú bírósági eljárás számos kisebb hiányossága mellett több olyan szabálysértés is történt, amely úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési ok. Lassó bíró hangsúlyozta, hogy egy bíró nem tehet engedményeket abban a téves felfogásban, hogy ezzel egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást. Így például a büntető eljárási törvény előírásai szerint a vádlott nyomozati vallomását - amennyiben nem tesz vallomást a tárgyaláson - nem ismertetni kell, hanem szó szerint fel kell olvasni még akkor is, ha az több száz oldalt tesz ki. Különösen fontos lett volna ez Kulcsár Attila esetében, hiszen a vád jórészt az ő nyomozati vallomásain alapult.
Lassó Gábor bíró hangsúlyozta, szükséges, hogy a megismételt eljárásban az ügyészség pontosítsa a vádat, hiszen fontos kérdés, hogy Kulcsár Attilát sikkasztással, vagy csalással vádolják-e majd. Ha csalás lenne a vád, új kiadatási eljárásra is szükség lenne, hiszen az osztrák hatóságok annak idején Kulcsár Attilát sikkasztás gyanúja miatt adták át a magyar hatóságoknak.
A brókerbotrányként elhíresült ügy hét évvel ezelőtt került nyilvánosságra, 2005-ben pedig vádat emeltek Kulcsár Attila és társai ellen. A vádirat szerint Kulcsár Attila, a K & H Equities brókereként jogosulatlanul használta ügyfelei pénzét, ezzel pedig 23 milliárd forintot sikkasztott. 2008-ban első fokon a Fővárosi Bíróság a több mint húsz vádlott közül hetet ítélt letöltendő szabadságvesztésre és összesen, több mint egymilliárd forintos vagyonelkobzásra. Kulcsár Attila nyolc évet kapott, és azóta is előzetes letartóztatásban volt. Az ügyész bejelentette, hogy Kulcsár Attila előzetes letartóztatásának megszüntetése miatt fellebbezni kíván.
