Így mérgez a vörösiszap
Teljes talajcserére lehet szükség a vöröiszappal elöntött, lakott területeken. A vörösiszap nehézfémtartalma ugyanis hónapok múlva porrá alakul, és a por belélegzése súlyos szervi problémákat okozhat. A szennyezett szántóföldeken évekig nem lehet nyersen fogyasztható zöldségeket termelni. Ráadásul tovább terjed a vörösiszap a Marcalon, holnapra elérheti a Rábát és a Dunát Győrnél. A szakemberek versenyt futnak az idővel.
Szakemberek attól tartanak: csütörtökre átszivároghat a vörösiszap a Rábába és a Dunába is. Vagyis óriási károkat okozhat a szennyezés. Jól látható már most is, milyen mértékű lehet a kár: a Marcal folyó eddig érintett részén sorra veti fel a víz az elpusztult halak tetemeit. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság operatív törzse – amelybe az MTA akadémikusait hívták – azért alakult, hogy az eddig nem látott méretű és súlyosságú katasztrófa okozta károkat minél hatékonyabban enyhítse. Azaz: szakmai döntésekkel segítik a munkát.
A szakemberek tanácsára most gipsszel próbálják elhárítani a veszélyt, eddig három tonnányi gipszet mostak a vízbe: a gipsz ugyanis megköti a maró anyagot és semlegesíti a lúgos hatást. Először a Vas megyei Szergény településnél próbálták feltartóztatni az iszapot. De ha sikerül is megakadályozni, hogy a Dunába ömöljön a szennyvíz, az érintett falvak – Zacher Gábor toxikológus szavaival élve – hosszú távra élhetetlenné váltak. Ugyan a vörösiszap nem radioaktív, de – mivel nehézfémeket tartalmaz – megszáradása után kifejezetten káros lehet a belélegzése.
Az az iszap, amit a házak falairól, a fákról lemosnak, a kertekbe és az árkokba kerül. És hiába próbálják ecetsavval és gipsszel semlegesíteni – bár ezek kétségtelenül jó megoldások – a talajba így is beszivárog a mérgező, magas fémtartalmú anyag, amely hónapok múlva megszárad. Körülbelül jövő tavaszra kezdi el kifejteni káros hatását.
Zacher figyelmeztet: súlyos egészségügyi hatása lehet a karcinogén anyag belélegzésének. Károsítja a veseműködést, a belső elválasztású mirigyeket, romlik a szaporító szervek működése.
A katasztrófa okozta kár akkora területet érint, amekkoráról nem lehet elköltöztetni a lakosságot. Szakemberek talajcserén gondolkodnak.
A Magyar Agrárkamara talajvédelmi szakértője, Sztakura Erzsébet azt mondja: a talajcsere egyes helyeken valóban elkerülhetetlen lesz, de mivel ez egy rendkívül költséges eljárás, nem az érintett terület egészén fogják végrehajtani.
A szakértő azt mondja: a várható téli fagyok miatt remélik a szakértők, hogy valóban csak tavaszra szárad meg az iszap, és válik por alakúvá. A fagyott talajban ugyanis nem tud porrá alakulni a folyadék. Tavaszra viszont meg kellenne történnie a teljes talajcserének a lakosság közvetlen környezetében: játszótereken, udvarokon, házak mentén. Ez azt jelenti, hogy – előzetes felmérések után – a földet a felszínétől akár 50-100 centiméteres mélységében el kell távolítani, és veszélyes hulladék telepre szállítani.
- A nagyobb beruházások, útépítések során rengeteg felesleges föld keletkezik. Ezekről a helyekről tudják átszállítani a talajcseréhez szükséges, egészséges földet – tette hozzá Sztakura Erzsébet.
Azt is mondja: a szántóföldeken nem lesz szükséges ilyen mélységben eltávolítani a földet, de a felső, 10-15 centiméteres réteget és a rajta termő növényeket sajnos le kell dózerolni. Ez akár nyolcszáz hektárnyi kukorica elpusztítását jelentheti. A talaj hosszú évek alatt regenerálódik, addig ezeken a területeken nem lehet olyan növényt termeszteni, amit az ember nyersen fogyaszt. Azaz: zöldségeket, salátákat sem. A szakértő ugyanakkor úgy véli: a szántóföldi növényeknél nincs ilyen probléma, mert bár a gyökér ezeknél is felszívja a nehézfémeket, az a növény hasznosítható szárába nem jut el.
